Vitray: Az én dumám nagyon óvatosan helyezhető el

Rómától Athénig 21 téli és nyári olimpiát közvetített – ezzel a felvezetéssel mutatta be új, olimpiai műsorunk első vendégét, a 91 éves Vitray Tamást a műsorvezető, Warholik Zoltán. Vitray a Helsinki olimpia évében, 1952-ben érettségizett, és mivel már gyerekként beleszerelmesedett a sportba, nem volt kérdés, hogy a rádió mellett követi majd az eseményeket.

"Mi mindannyian Szepesi Gyuri fantáziája nyomán éltünk, mert ő volt az egyetlen tanúnk ebben" – mondta Viray, hozzátéve, hogy valósággal őrjöngtek a Helsinkiben szerzett 16 aranyérem miatt. "Ez egy csodálatos olimpia volt."

Arra is kitért, hogy miközben Szepesi György sportkommentátorként Londonban és Helsinkiben elért sikerekről tudósíthatott, addig neki pályája során számos alkalommal kellett valamilyen magyar vereségről beszámolnia. "Azt mondtam, olan vagyok, mint a jól temető pap: el kellett temetnem nem egy meccsünk végén azt az eredményt, amit hoztunk."

1960-ban a Római olimpiáról már Vitray tudósított, ahol az első magyar aranyat Parti János szerezte kenuban 1000 méteren. A dolog érdekessége, hogy nem engedték a verseny helyszínéül szolgáló Albano-tó közelébe a riportereket, mert ennek a tónak a partján helyezkedik el a pápa nyári rezidenciája, a Castel Gandolfo és a pápa éppen ott tartózkodott. A közvetítést egyetlen olasz riporterállás látta el. Ennek a feladata volt minden tudósítót információval ellátni, akik 40 kilométerre a Flaminio futballstadionban dolgoztak egy képernyő előtt. Azt látták, amit az olaszok adtak. Az angolul beszélő helyszíni guide pedig – aki először közvetített kenuversenyt – azt mondta, attól tart, az orosz nyert, és Vitray is csak jóval később jött rá, hogy mégis Parti ért a célba előbb 7 centiméterrel. Akkor még érthetően a rádió tudott pontosabban beszámolni az olimpiáról.

Stílusával kapcsolatban elmondta, a közvetítésben két választási lehetőség van. Vagy meginvitálja a műsorvezető közönségét, hogy a helyszínen uralkodó hangulatban vegyen részt a versenyen, vagy úgy viselkedik mintha saját otthonában ülve látná őket vendégül. „Idegen a televízió atmoszférájától, a rádiónál bevett extatikus beszámoló.” Hozzátette, a Szepesi stílusát idéző közvetítés csak később jelent meg a tévében”.

Szerinte a sportkommentátor feladata tartalommal megtölteni olyan sporteseményt, amelynek látványa enélkül adott esetben „unalmas” is lehet. Példaként emelte ki a napokban tartott úszó Európa bajnokságot. Ezt részeredményekkel korábbi versenyek edzések eredményeivel lehet kiszínezni. „Az én dumám nagyon óvatosan helyezhető el” – mondta, utalva arra, hogy például 100 méteres futás 10 másodperc, nem mindegy mivel tölti ki, mert a nézők arra figyelnek.

Azóta sokat változott a sportközvetítés, és bár Vitray sem örül a hirdetéseknek, belátta, hogy "az olimpia a reklámé".

Arra a kérdésre, hogy volt-e olyan olimpiai játékokon, vagy más sporteseményen szerzett magyar érem, amely különösen kedves számára, Vitray azt válaszolta: "a győzelem, az egyszerűség kedvéért az olimpiai győzelem a sine qua non-ja a sikernek. Nem hallottam még sikeres közvetítést [olyan versenyről], amit elveszítettünk." Szerinte ez benne a közösségi élmény. "A győzelmet a kommentátor bezsebeli." Úgy látja, ő ezeket a kivételes ajándékokat kapta a szakmától.

A teljes beszélgetést a videóra kattintva nézhetik meg.