Völner-ügy: Az lett volna tisztességes, ha Varga Judit önként jelentkezik a hatóságoknál
3/01/2023 20:09
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn maga közölte egy interjúban, hogy nem tanúskodott a Schadl György és Völner Pál nevével fémjelzett korrupciós ügyben, mivel az ügyészség nem idézte be. Az Igazságügyi Minisztérium szerepe, hogy "az államapparátus tisztessége, jogszerűsége felett őrködjön" – mondta Magyar György ügyvéd a Klubrádiónak. Így aztán nem lehet kérdés, hogy a hatóságoknak elsőként az intézményt vezető Varga Juditot kellett volna megkérdeznie, mit tud a korábbi helyettesét érintő ügyről.
A Völner-Schadl-botrány kirobbanása óta „az ügyvédek és az igazságszolgáltatás neve meg van hurcolva” - mondta Magyar György ügyvéd a Megbeszéljük című műsorban. A kiterjedt, számos vádlottat felvonultató korrupciós ügy rámutatott az ügyvédekből álló végrehajtói kar működése körüli súlyos anomáliákra.
Völner Pált, aki korábban Varga Judit igazságügyi miniszter helyettese volt, azzal vádolja az ügyészség, hogy rendszeresen fogadott el kenőpénzt Schadl Györgytől, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Schadl György annak ellenére máig a végrehajtói kar elnöke, hogy 2021 novembere óta börtönben ül. A 2021 decemberében államtitkári pozíciójáról lemondó Völner Pál eddig nem került vizsgálati fogságba, a vagyonelkobzást is jelentős késéssel, 2022 őszén indítványozta az ügyészség.
Magyar szerint, ha egy, az ügyvédi irodájában dolgozó munkatársa „idegrángásból, otthon megpofozta volna a gyermekét, és emiatt eljárás indult volna ellene” akkor nem lenne kérdés, hogy a főnökénél, a munkahelyen megkérdeznék a hatóságok, hogy mégis milyennek ismerik a kollégát, mit tudnak róla. Ehhez képest, Völner korábbi főnökét, Varga Juditot tanúként sem kívánta meghallgatni az ügyészség. Pedig a miniszter „az igazságszolgáltatás területén mindenek felett uralkodhat, és az apparátus tisztességes működéséért felelős”, így a tanúk sorából kihagyni „a nép és az igazságszolgáltatás arculcsapása” – mondta Magyar.
Ugyanakkor, a miniszternek sem lett volna kötelező megvárnia, hogy a hatóság érdeklődjön. Jelentkezhetett volna tanúként vagy összeállíthatott volna egy jelentést az ügyben, ez lett volna a tisztességes eljárás – mondta az ügyvéd. Így lett volna lehetősége elmondani, mit tud az ügyről vagy épp azt is közölhette volna, hogy semmit nem tud róla, és a minisztériumban szabályosan működött minden, nyugodtan ellenőrizzék. Ezt azonban nem tette meg.
Fontos megkülönböztetni a büntetőeljárást és a politikai felelősséget is. A miniszternek akkora a politikai felelőssége ebben az ügyben, hogy azonnal fel kellett volna ajánlania a lemondását a miniszterelnöknek. Tisztességes vizsgálatot kellett volna követelnie, a felfüggesztését kérni, amíg akár bűnvádi, akár munkajogi eljárás zajlik az ügyben – fejtette ki Magyar.
A bűnvádi eljárásban a hatóság az illetékes, az ügyészség feladata feltárni a körülményeket. Ugyanakkor volt már arra példa, hogy az állami szerv nem hallgatta meg bizonyos ügyek kulcsszereplőit. A Híd a munka világába programot hét éven át vizsgálták az ügyészek és végül nem indult büntetőeljárás. Közben az államnak a 2 milliárd forintos támogatás több mint felét, 1,4 milliárd forintot kellett visszafizetnie az Európai Uniónak, „megmaradtak a luxuslakások, luxusautók, luxusirodák” és egyszer sem hallgatták meg, tanúként Farkas Flóriánt sem, aki az Országos Roma Önkormányzat elnöke volt a program lebonyolítása alatt – emlékeztetett Magyar György.
A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg. Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
2023.01.03., kedd 16:49
Riporter: Bolgár György
