Z, mint unoka – Szénási Sándor jegyzete
23/04/2022 15:15
| Szerző: Szénási Sándor/Klubrádió
A Z itt azt jelenti: hűség a néphez, a hithez, a hazához, őérte, sőt őérette történik minden, már ami valóban megtörténik, és nem arról van szó, hogy náci ukránok megkötözött kezű civileket ölnek meg, majd kvázi megtalálják őket, mint az oroszok áldozatait.
Van itt minden: matrjoska, rémbabák, és bunkókalapok, csíkos cicafigurák és hamutálak, rajta a város látképével, de főleg pólók vannak. Az egyiken egy sörivó T-Rex látható, a másikon egy kisfiú, aki hajót kormányoz, felette-alatta felirat: SZERETETT UNOKA, a harmadikon egy kislány ugyanabban a kormányzó pózban, ő is dettó szeretett unoka, a negyediken viharzó tenger, két egymással derékszöget bezáró hadihajóval. Satöbbi.
Nem ez a lényeg, hanem a szinte mindegyiken feltűnő nagy Z betű, amiről már tudjuk, hogy az orosz „ ZA” szót hivatott képviselni, ami ugye egy ige mögött állván, azzal együtt a valakiért vagy valamiért történő cselekvést fejezi ki. Szent Cirill ugyan foroghat a sírjában, hogy mi a fenéért találta ő fel a nevéről elnevezett írást, ha a putyini hatalom és propaganda, valamint az oroszok minimum hatvan százaléka egy latin betűt használ az Ukrajna elleni agresszió megjelölésére, ez az orosz kultúrától mondhatni idegen.
Csak azért van ez, hogy az átkozott Nyugat értse, felelné erre egy orosz a hatvan százalékból. Mert ugye a Z itt azt jelenti: hűség a néphez, a hithez, a hazához, őérte, sőt őérette történik minden, már ami valóban megtörténik, és nem arról van szó, hogy náci ukránok megkötözött kezű civileket ölnek meg, majd kvázi megtalálják őket, mint az oroszok áldozatait.
Az igazság történik valójában, és az igazság az, hogy a haza hazatér. Nem egy darabban sajnos, ebben a történetben Oroszország olyan, mint a mesebeli fa, amely lehullott, vagy inkább letépett leveleit szedegeti vissza magára a földről, egy Krímet, egy Luganszkot, egy Donyecket, egy Herszont, keleti és déli városok füzérét, az Azovi-tenger egészét, a Fekete-tenger eddig elbitorolt északi partját, és hát ami még elfér az orosz katona hátizsákjában, nem tagadjuk, mondja egy orosz a hatvan százalékból, és most először zavartan mosolyog.
Nem mondjuk meg neki, mit olvastunk: a katonák Csernobilból a laborok kirablása után radioaktív szuveníreket is elvittek magukkal, mint zsákmányt és mint ajándékot a hazaiaknak. Akár Szevasztopolba is. Oda, ahol – tudják – a szuvenírárus boltja van. Ahol Z, mint unoka, Z, mint söröző T-Rex, Z, mint hajó, Z, mint érted élünk és halunk. És megint Z, a másik unoka a vízen a kék ég alatt, vidáman kacsint.
Címlapi kép: Alexey Pavlishak / Reuters
Szénási Sándor jegyzete a 2022. április 23-i Hetes Stúdióban hangzott el.
