Zuglói gigaberuházás: "A vakvilágba építkeznek"
23/04/2024 14:28
| Szerző: Klubrádió/Vikár Anna
A zuglói városközpont terve fokozatosan alakult át az elmúlt években és egyre inkább kiszorultak a lakosok és a környék szempontjai. Ha valóban 8500 új munkahely jön létre a területen, akkor legalább két vadonatúj buszjáratra lenne szükség, ehhez képest arról nincs hír, hogy a beruházó tárgyalna a közlekedést üzemeltető fővárossal – mondta Ongjerth Richárd építészmérnök, urbanista a Reggeli gyorsban.
A Bosnyák tér környéki gigaberuházást, ami üzleti tömbbel is rendelkező lakó- és irodanegyednek indult már akkor számos kritika érte, amikor annak még nem volt köze az államhoz, a zuglói önkormányzat változtatási tilalmat is próbált elrendelni, mivel kihagyták őket a kerület infrastrukturális terhelését, városképét, a lakosság életminőségét, jövőbeni fejlesztési lehetőségeit döntő mértékben meghatározó beruházásra vonatkozó hatósági ügyekből.
Majd tavaly nyáron Hadházy Ákos, a kerület országgyűlési képviselője hívta fel a nyilvánosság figyelmét, hogy az állam 244 milliárd forintért megveszi a beruházást a korábban Tiborcz Istánnal is üzletelő Balázs Attilához köthető Bayer Construct Zrt. nevű ingatlanfejlesztő leánycégétől. Ennyi pénzért ki lehetett volna vinni a metrót a Bosnyák térig – mondta akkor a Klubrádiónak Várnai László zuglói önkormányzati képviselő.
Már 2023 nyarán volt arra utaló nyilatkozat, hogy részben kormányzati negyed valósulna meg a területen, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón kérdésre válaszolva elmondta, vannak olyan terveik, hogy például a NAV-ot és a Központi Ellátási Főigazgatóságot a területre költöztessék.
Amikor korábban, még a Gyurcsány-kormány tervezett kormányzati negyedet a Nyugati pályaudvar mögé, óriási vita bontakozott ki. A különbség most többek között az, hogy senki nem igazán tudta mi történik a területen – írja a Válaszonline a gigaberuházásról szóló minapi cikkében, amiben a szerző arra jut: a zsúfolt irodapark metró- és villamosépítés nélkül óriási terhet ró majd a környezetére. Vagyis a beruházás iskolapéldája annak, amikor a beruházó teljesen figyelmen kívül hagyja a környék és a lakók igényeit.
A terület sorsa jól példázza, hogy miért van szükség várostervezésre – mondta Ongjerth Richárd építészmérnök, urbanista a Reggeli gyorsban, felidézte, a területen húsz éve – akkor persze még más szereplők – elkezdtek tervezni egy városközpontot, amire akkor szüksége lett volna Zuglónak kereskedelemmel, szolgáltatásokkal, irodákkal, lakásokkal együtt. Azóta a beépítettség csak növekedett, miközben az infrastruktúra semmit nem változott. Közben a projektből pedig azok az elemek, amelyek a lakóknak fontosak – például a kereskedelmi funkciók egyre inkább kikoptak.
Ha valóban kormányzati negyed épül, vagyis kisebb arányban lesznek lakások a területen, az azt jelenti, hogy még többen fognak a területre érkezni nap mint nap, hiszen az irodákban jellemzően sokkal sűrűbben tartózkodnak az emberek. A sajtóhírek 8500 munkahelyről szólnak. Ehhez képest például a sűrűn járó 7-es buszcssaládnak 5000 fő az óránkénti kapacitása – mondta Ongjerth. Ráadásul nem arról van szó, hogy most rengeteg szabad kapacitás lenne a terület körüli járatokon, az eleve ott élők és dolgozók használják ezeket. Ha 8500 munkahelyről beszélünk, az legalább két vadonatúj buszjáratot kéne jelentsen, közben arról sincsenek hírek, hogy egyáltalán tárgyalnának a közlekedést üzemeltető fővárossal – magyarázta a szakértő. Gyakorlatilag beleépítenek a vakvilágba – tette hozzá.
Az is kérdés, hogyha kormányzati intézményeket telepítenek át a területre, akkor mi lesz azokkal az ingatlanokkal, amelyeket elhagynak. Illetve, akkor ezek szerint a Vártól Zuglóig össze-vissza lesznek ezek a hivatalok – hozta fel szempontként az urbanista.
Az egész beruházás titkossága szembemegy egyébként az aarhusi egyezménnyel, ami a környezeti adatok hozzáférhetőségéről szól és amihez még az első Orbán-kormány csatlakozott.
Ongjerth szerint Budapesten az elmúlt harminc évben jellemző probléma, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztéseket hogyan valósítsák meg. Elvben működhetne ez úgy, hogy az önkormányzat megállapodást köt a beruházókkal arról, hogy a kapcsolódó fejlesztések költségeit utóbbiak állják. Ez a gyakorlat egyébként működik Magyarországon, leginkább kis településeken. Bár a főváros is bizonyára kötött ilyen megállapodásokat, azokat nem kötelező nyilvánosságra hozni, így aztán azt is nehéz számontartani, hogy mi valósult meg a tervekhez képest. Sokkal nyilvánosabban kéne működjön ezeknek a rendszere, hogy láthassuk, valóban nem károsul a közösség – jelentette ki a szakértő.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva.
2024. április 23., kedd 08:35
Riporter: Dési János
