"Muszáj lelépnem, különben elszottyadok” – nyilatkozta a napokban Kizlinger Lilla, színész, rendező, forgatókönyv író. Az utóbbi években jelentős díjakat elnyert magyar filmekben, Fliegauf Bence "Rengeteg, mindenhol látlak"-jában, majd a "Magyarázat mindenre" című Reisz Gábor filmben, s most legutóbb a Hevér Dániel rendezte "Valami madarak”-ban játszott meghatározó szerepeivel elnyert sikerei mindegyikét szerinte az SZFE-nek köszönheti. Komoly erőket bedobva részt vett az egyetemfoglalásban is, s azt is nyíltan vállalja, hogy nem szereti a Fideszt. Most épp Bécsbe készül, ugyanis osztrák támogatással dolgozik első nagyjátékfilmje forgatókönyvén és a jövőbeli tervei szerint külföldi színházakban is kipróbálná magát.
Wenckheim Frigyes egykori dolgozószobája a Szabó Ervin téri Wenckheim palotában ma is őrzi a művelt főúri miliőt. A gróf józsefvárosi palotája 1931 óta könyvtár, 1946 óta úgy hívják, hogy Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A gyönyörű szoba mai „birtokosa” éppen huszonötödik éve dr. Fodor Péter főigazgató, címzetes egyetemi docens. Ő felügyeli a jóval 5 millió fölötti éves látogatói forgalmat, és a közel háromszázezer beiratkozott olvasó megfelelő kiszolgálását. Pontosan meg tudja mondani, hogy az 56 tagkönyvtárból éppen melyik ázott be utoljára, vagy hogy hol van épp szükség gyors helyreállításra. Fodor Péter volt a Dobszerda első vendége az újévben, akitől azt is megkérdeztük, elavult fogalommá vált-e mára a könyvtár, vagy épp ellenkezőleg.
Úgy mutatkozik be, hogy Malacka, néha úgy, hogy Kismalac. A legtöbben így ismerik és így szeretik. Pedig van rendes színészhez illő neve is, amellyel jónéhány jelentős sikert is learatott az elmúlt évtizedekben. A 25. Színháznál indult a pályája, aztán sok vidéki színházban játszott fő- és mellékszerepeket. Így a nyíregyházi Móricz Zsigmond, a győri Kisfaludy, a szolnoki Szigligeti, majd a Miskolci Nemzeti Színházban. Élete nagy részét a nemrég elhunyt kiváló dramaturg, műfordító, könyvkiadó és színész, Morcsányi Gáza társaként töltötte.
A Dobszerda vendége Balog Judit, Malacka, akivel a férje hiányáról is beszélgettünk, de arról is megkérdezzük, mi adja az erőt ahhoz, hogy olyan akadályokat is leküzdjön, amelyek leküzdhetetlennek látszanak.
A Berlinben élő, magyar apától és német anyától született zeneszerző Matthias Kadar, Kádár Matyó gyerekkora óta úgy érzi, az a küldetése, hogy minél korábban felkeltse a környezetében, elsősorban persze a gyerekekben a zene iránti érdeklődést, amit sajátos tanítási szemléletén keresztül rendszeresen sikerrel el is ér. Igazi kozmopolitaként boldogan lubickol a nyelvekben, azok zeneiségében. Kompozíciói mindenek előtt irodalmi anyagra, főleg német, francia, holland és magyar versekre épülnek. Énekesként, chansonniere-ként, de dalszerzőként is szereti a műfaj határait feszegetni. Gitárját sohasem felejti magával vinni. A Dobszerda vendégeként is boldogan játssza rajta legújabb szerzeményei egyikét, igazi ünnepi hangulatot teremtve.
A nagy mesemondó, Benedek Elek dédunokája, Benedek Marcell író, műfordító unokája, Benedek András, dramaturg fia, Benedek István, orvos unokaöccse, Göncz Árpád veje Benedek László. Ő maga csaknem ötven éve pszichológus. Legfontosabb szakterületei a játékterápia, a közösségi pszichiátria, a pszicho-szociális kezelések esélyének vizsgálata. Emellett nemrég a magyar történelemről írt mesekönyvet unokáinak, s most egy önéletrajzi kötetben foglalta össze pszichológusi élet útja legfontosabb állomásait, köztük a híres-hírhedt hidegkúti pszichiátria vezetőjénél, Goldschmidt Dénesnél töltött éveit. Benedek László Bécsben él, ahol oda bevándorolt kisebbségek problémáival foglalkozik. Ő volt a Dobszerda vendége.
Az évtizedes jóbarát, a sármos férfi, a két lábon járó legenda, a fáradhatatlan szivarozó, a tévedhetetlen ínyenc, a rátermett vezető, a műgyűjtő, a versenylovak kedvelője, az apa és apa helyettes, a kontinensek és óceánok vándora, a mecénás, a műgyűjtő, a tudósok barátja, a híres Bródy Sándor író unokája, s a híres Hunyadi Sándor unokaöccse, az Alibi-főszerkesztője , a kozmopolita lokálpatrióta, az utolsó budai gavallér és a legzárkózottabb nyíltszívű személyiség. Ez volt Alexander Bródy, a magyar kultúra nagy támogatója, akinek írói és üzletemberi múltját őrző hagyatékát Kurta Zsuzsanna, irodalomtörténész dolgozta fel. Ő volt a Dobszerda vendége.
Egy hosszú szakmai életúton keresztül válaszokat keres, s ha nem is mindig találja meg, de mindenképp bemutatja a bennünket körülvevő világot, s segít megértetni, hogy például mi történt a nyolcvanas évek végétől egészen mostanáig Ózdon, vagy hogy miként néztek egymással farkasszemet a kistarcsai fogolytábor egykori rabjai és fogvatartói között. De annak is utánajár, hogyan lett Onódy Lajos a kommunista vendéglátás császárából a Kádár rendszer áldozata, vagy hogy kitörhet-e és ha igen, milyen áron egy romatelepen élő tehetséges zenészfiú, ha bekerül a Snétberger tehetségközpontba. Almási Tamás a legutóbbi Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál életműdíjas dokumentaristája volt a Dobszerda vendége.
"Tér és idő", "Távol és közel", "Volt és nincs", "Fent és lent” - ezek az eddig megjelent belsőépítészeti albumok címei, amelyek budapesti házak, lépcsőházak, lakásbelsők, udvarok, kapuk, ablakok, s most legutóbb a felső tízezer által lakott elegáns lakásbelsők (fotókkal bemutatott) szépségeit dolgozzák fel. Írójuk maga is tervez ezekhez hasonlókat, hiszen az egyik legeredetibben gondolkodó belsőépítész. Jelentős budapesti épületek belső látványa köszönhető neki. Ő tervezte pl. a Belvárosi Színház felújítását, a Broadway Mozit, a Lukács Cukrászdát, a Haris Parkot, az Akvárium Klubot, sok magán villát és középületet is), valamint nem egy - a modernizmus belsőépítészetét feldolgozó - kiállítást is rendezett. A Dobszerdában Somlai Tibor, belsőépítész, építészeti író volt a vendégünk.
Az "utolsó aranykor portréit" festette meg Szűcs Attila, Munkácsy díjas festőművész, aki szerint olyan korszakot élünk, amely semmilyen eddigihez nem hasonlítható. Szerinte az emberiség eddigi legnagyobb metamorfózisa elkerülhetetlen, s nem lehet kiszámítani, hová vezet mindez. Az biztos, hogy a globális klímakatasztrófa és a mesterséges intelligencia térhódítása lényegileg változtatja majd meg az eddig ismert struktúrákat, új szabályok és konstrukciók fogják meghatározni a valóságunkat. Olyan paradigmaváltás közepén vagyunk,- állítja - amelyből majd visszatekintve jelenlegi világunkat stabilnak és harmonikusnak láthatjuk. Ezeket a pillanatokat akarta megörökíteni a most látható festményein. Szűcs Attila volt a Dobszerda vendége.
"A versek a kályha. Ez az, amiből óhatatlanul, akaratlanul kiindulok. Nálam a költészetből, annak tapasztalataiból, reflexeiből lett a próza. Kíváncsiságból, hogy milyen lehet faltól falig írni."- vallja Parti Nagy Lajos, aki kamaszkora óta írja "faltól falig" a verseit, kisprózáit, regényeit, verses regényeit, olykor magyar népmeséit, mostanában "Az én hetem" sorozatban a jelenünket tökéletesen elemző szóértelmezéseit a HVG oldalain, legutóbb pl arról, hogy Putyinnal parolázni életveszélyes seggnyalás. A Dobszerda vendége az éppen hetven éves Parti Nagy Lajos.
Nemrég őt nevezték ki a kecskeméti Kodály Intézet igazgatójának, szívügyének tekinti, hogy Kodály követőjeként a zenét a lehető legszélesebb körben szerethetővé és elfogadhatóvá tegye. Fontosnak tartja, hogy főleg olyasmit énekeljen, amihez valamilyen személyes kapcsolatot is érez. Ebben a Kurtág Györggyel folyó állandó munkája is segíti. Emellett egyházzenét tanít a Zeneakadémián, miközben férje, Rajk László néhai műtermében nyilvános kortársművészeti eseményeket szervez. Rajk Judit volt a Dobszerda vendége.
Olyan családban nőtt fel, amelyben mindenki imád „játszani”; nemcsak formákkal, színekkel, tárgyakkal, hangokkal. Édesapja neves képzőművész, egyik öccse zenél, a másik szobrász. Ő Angliában illusztrátornak tanult, amikor hazajött, Presser Gábor, Bródy János és Schiff András könyvéhez is ő tervezett borítót. Mára a fiatal magyar kortárs képzőművészek közül a legismertebbek közé tartozik. Barabás Zsófia legszívesebben óriás vásznakra fest, s bármi jelenik meg a képein, elsősorban az öröm sugárzik belőlük. Hogy tudja állandósítani a vidámságot, amikor ennyire szörnyű az élet körülöttünk? Ezt is megkérdeztük tőle a Dobszerdában, amelynek ő volt a vendége.
Amikor a hatvanas években, kisgimnazistaként Székesfehérvárra zarándokoltunk, hogy az István Király Múzeumban az addig gyakorlatilag titokban tartott Csontváry hatalmas festményeit megnézhessük, még semmit sem tudhattunk arról a két csodálatos és bátor fiatal emberről, a Kovács Péter és Kovalovszky Márta házaspárról, akik, mint a múzeum frissen alkalmazott munkatársai azokban a pillanatokban kötelezték el magukat több mint hatvan évre a kortárs képzőművészet legavatottabb művészettörténészi kutatása és bemutatása mellett. Főleg nekik volt köszönhető a Csontváry kiállítás is, ahogy az elkövetkező hat évtized megszámlálhatatlan, reveláció erejű múzeumi élménye. Kovalovszky Márta a Bizottság együttestől kölcsönzött "Mit látsz Laca”dalcímmel idézi fel a az eltelt hatvan évet. Ő volt a Dobszerda vendége.
A polgárcsaládokra jellemző módon ő is büszke a felmenőire, köztük a feltörekvő, mesterember ősökre is. Czipauer dédapjára, aki 17 évesen mezítláb jött Pestre ácslegényként, majd a Budapesti Ács Ipartestület mestervizsgáztató bizottságának az elnöke lett. Másik dédapja, Francsek Imre a Gellérthegy támfalát és lépcsőzetét tervezte, a nagyapja pedig többek között a Széchenyi-fürdő strandrészének volt a tervezője. Ő maga talán ezért is lett irodalmár, Budapest-történész, a Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója, a Magyar Kávéház Alapítvány elnöke és a Podmaniczky Páholy szóvivője. Most, hogy nemcsak Budapest lett 150 éves, hanem a Margitszigeti Nagyszálló is, tőle megtudhattuk a másfél évszázad részletes történetét. Saly Noémi volt a Dobszerda vendége.
A hetvenes évek elején a "színházértővé nevelés” felelőseként a budapesti KISZ Bizottság tanácsadója volt, nem mellesleg az akkor nemrég alakult SZKÉNÉ színház tagja, miközben a formálódó oppozícióval is szoros kapcsolatban állt. Ekkor bízták meg a botrányosan bezárt, de újra indított Fiatal Művészek Klubja vezetésével. Három év alatt egészen új alapokra helyezte az FMK-t, de a konceptuális művészet és az avantgárd gondolkodás támogatójaként a kerületi pártbizottság agit.prop. titkára lemondásra kényszerítette. A történész végzettségű, ma elsősorban leginkább állatokkal foglalkozó magányos harcos, Kecskeméti Károly volt a Dobszerda vendége, akivel alaposan végig elemeztük a hetvenes évek legizgalmasabb művészeti helyszínét, s a korabeli kultúrharcosok akkori világát, amely máig érezteti a hatását.
„Legnagyobb örömömre a mester újból tollat, illetve gitárt ragadott!" - írja Koncz Zsuzsa a Facebook oldalán. Ugyanis újjászületett az 50 évvel ezelőtt készült, majd nem sokkal később betiltott Jelbeszéd című lemez, amelynek címadó dalát Bródy János most tovább írta. Persze azért túl sok változtatnivalója nem akadt, mert mintha ma ugyanaz a jelbeszéd fedné az igazságot, mint akkor. Például “gyáva népnek ma sincs hazája, s a szolgalélek ma is vezért keres / De az, aki védi az igazságát, nem a vezér kegyére les.”
Szavakon túl, Világtalálkozó, Élni jó,.. a Klubrádió hallgatóinak biztosan nem kell bemutatni a felsorolt műsorok szerkesztő műsorvezetőjét. A Dobszerdában hóhér akasztás következik, méghozzá olyan, amikor hóhér akasztja a hóhért. Talán olyasmi is elhangzik majd, amit az eddig vele készült beszélgetések során eddig még nem mondott el a fiatal műsorvezetők egyik legkiválóbbika. A Dobszerda vendége Kadarkai Endre, akinek hamarosan induló új műsora is szóba kerül.
A BBS-ben készített szatirikus dokumentumfilmjeivel vált ismertté, a hetvenes évek elejétől a nyolcvanas évek közepéig ő volt az egyik legtöbbször betiltott filmrendező. Filmjeiben többnyire láthatóvá, egyúttal nevetségessé tette a szocialista rendszer abszurditását. 1993-ban a Univeristy of California Los Angeles (UCLA) film, televízió és digitális média tanszékének vezetője lett. 1997-óta a Sundance Filmmakers Lab művészeti vezetője. Az Európai Filmakadémia tagja. Gazdag Gyula, filmrendező az egyik főszereplője a héten kezdődő Budapesti Klasszikus Film Maratonnak, amelynek programjába négy filmje került be. Saját filmjei mellett nyolc, számára fontos filmet is választott, amelyekről a közönséggel beszélget. Ő volt a Dobszerda vendége.
Eredetileg hidrológus professzor, a vízgazdálkodás nemzetközi szakembere, évekig az UNESCO Természettudományi Szektorának főigazgató helyettese volt Szöllősi-Nagy András. De hogy kerül egy hidrológus professzor a Dobszerda kulturális portrésorozatába? Úgy, hogy , feleségével, a festőművész Nemes Judittal együtt mára kétezernél is több művet számláló kortárs gyűjteményt hozott létre, amelyet évtizedekig Párizsban őriztek, s amelyet Idén nyártól Balatonfüreden láthat a közönség. Ugyanis a város a rendkívül értékes műgyűjtemény számára rendelkezésre bocsájtotta egyik legszebb épületét, amelyet remek felújítás után Modern Műtár néven kortárs művészeti köpontként látogathatunk. Szöllősi-Nagy András volt a Dobszerda vendége.
A 2023. június 7-ei adás ismétlése:
A cannes-i filmfesztivál idei aranypálmával díjazott magyar animációs filmrendező, Buda Flóra Anna volt a Dobszerda vendége
A 2023. május 17-ei adás ismétlése:
“A nemzet komolyabb dolog, minthogy a politikusokra bízzuk”- írja naplójegyzetei egyikében Végel László újvidéki regény- és drámaíró, esszéista, a vajdasági magyar kisebbség egyik legjelentősebb képviselője, akinek népszerű írásai magyarul és szerbül is megjelennek. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián a napokban mondta el székfoglaló beszédét, belefoglalva egy Sinkó Ervinről szóló, a kisebbségi lét gyötrelmeiről írt monodrámáját is, amelyet Máté Gábor olvasott fel. Végel László volt a Dobszerda vendége, akivel a kétnyelvűségről, de a nyelv hatalmáról is beszélgettünk. Azt is megtudhattuk tőle, milyen nyelven álmodik.
A 2023. április 26-ai adás ismétlése:
Hetente többször úszik, legalább kétszer, háromszor színházba megy, gyakran moziba, még gyakrabban hangversenyre. Egy jó darab kedvéért ha kell, akár a világ végére is elautózik. Mindenkit ismer és mindenki ismeri. Nem csak azért mert jóval túl van a kilencvenen, hanem mert ma is vonzó, izgalmas, rendkívül sokat tudó és mindig mosolygó ember. Román Panni eredetileg tanár, néprajz kutató, gyűjtő. Egész életét nagy formátumú emberek társaként töltötte , közülük csak két fontos név: Román József esztéta, író és Mándy Iván író. Román Panni volt a Dobszerda vendége.
A 2023 március 29-ei adás ismétlése:
"Egy kicsit a főzéshez is hasonlít, úgy adagolom egy előadásba a különböző műfajokat, és érzelmeket, ahogy egy séf az alapanyagokat és a fűszereket” - mondja Duda Éva rendkívül népszerű koreográfus, aki legújabb előadásában Frida Kahlo festőművész életét és művészetét egy csodálatos álomvilág megjelenítésével állítja színpadra. De nemcsak a táncról és a Duda Éva Társulatról kérdeztük. Olyan családban él, amelynek tagjai tudatosan vállalják a közéletben való aktív részvételt. Ez is témája volt az adásnak.
A 2023. március 8-ai adás ismétlése:
A jövő héttől láthatjuk a Kojot négy lelke című magyar animációs filmet, amelynek egy furcsa, ravaszdi róka és egy gonosz farkas keveréke a címszereplője. Az egész estés, hagyományos eszközökkel készült rajzfilm indián mesékre és távoli népek teremtéstörténeteire épül, s arra próbál megoldást keresni és kínálni, hogy az ember és a természet hogyan kerülhetne újra harmóniába egymással. Hogy mennyire realista vágy ez, s hol húzódik az illúzió és a remény határa, erről is megkérdeztük a Dobszerdában, a Gauder Áron és Bereményi Géza által írt film producerét, Temple Rékát.
A 2023. február 15-ei adás ismétlése:
Iskolateremtő és iskola alapító, táncos, koreográfus, tánc - és mozgás oktató, színész, dramaturg, és az egyik legnagyobb újrakezdő. Többször is úgy tűnt, feladja, aztán valahogy mindig úgy alakult, hogy sikerült magasabb szintre lépnie abból, amit kénytelen volt elengedni. Angelus Iván a legendás Orfeo Együttesben, majd a Stúdió K-ban színészként indult. Később a mozgás, a tánc vált élete központjává. Ő alapította a Budapesti Tánc Akadémiát, amely mára már cirkuszi menedzsmentet, oktatási struktúrát, kortárstánc pedagógiát is felvett oktatási listájára. Ugyanolyan sokoldalú az iskola, mint az alapítója. Angelus Iván volt a Dobszerda vendége.
A 2023 január 11-ei adás ismétlése:
Építészmérnöknek készült, de erősebb volt benne a zene iránti vágy. Így lett a magyar jazz gitárművészet egyik legnagyobbja. 1987 óta tanít a jazztanszéken, jelenleg is a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense, az iskola big bandjének vezetője. Az általa tanított növendékekből kerül ki a két professzionális hazai jazz Big Band, a Budapest Jazz Orchestra és a Modern Art Orchestra tagjainak nagy része. A László Attila Band 15 éven keresztül állt a kortárs jazz világ élén, később megalakult a László Attila Quintet formáció ugyancsak élvonalbeli zenészekből. A boldog balladák mesterének nevezik, s mellette a legjobb tanárok között is számon tartják. Épp adásunk pillanatiban ünnepli 70-ik születésnapját egy hatalmas koncerttel a MÜPÁ-ban. László Attila volt a Dobszerda vendége.
A 2023. január 4-ei adás ismétlése:
tt a Petőfi emlékév, amelyről így a legelején Margócsy István, Petőfi kutató, irodalomtörténész azt jósolja, hogy "lesznek konzervatív-nemzeti, de radikális baloldali Petőfi-ünnepek is, lesznek avantgárd ellenzéki megmozdulások, lesznek ünneplések a szibériai legenda jegyében, bizonyára lesznek még újabb újratemetések és rengeteg nemzeti színű zászlót fognak elhasználni Petőfi érdekében. Megvitatják majd (századszor): hős volt-e vagy áldozat, nemzeti mártír volt-e vagy forrófejű, meggondolatlan kamasz – ám mindennek egy lesz a mondanivalója: Petőfinek mindig igaza volt, amikor azt mondta, amit most mi éppen mondani akarunk. Margócsy István volt a Dobszerda vendége
1980-ban, éppen 41. születésnapján rúgták ki könyvkiadói állásából, mert nem azonosult a Kádár rendszer elvárásaival. Két évig könyvesbolti eladó volt, majd német nyelvtanításból élt. 1981-től egyik szerkesztője lett a Beszélő című szamizdat folyóiratnak. A szerkesztés és az írás mellett részese volt számos ellenzéki akciónak, tiltakozó aláírásokat gyűjtött, éhségsztrájkot szervezett, röpcédulákat írt és terjesztett. Lakásában időnként házkutatást tartottak, időnként bevitték a rendőrségre, civil ruhás állambiztonsági emberek jártak a nyomában. Ahogy egy önéletírásában olvashatjuk, ennek ellenére az ellenzékben töltött tízegynéhány év volt élete legjobb korszaka. Kőszeg Ferenc, bölcsész, politikus, újságíró, szerkesztő, a Helsinki Bizottság volt elnöke most Csörögnek a zászlók címmel gyűjtötte össze az elmúlt húsz évben írt esszéit. Ő volt a Dobszerda vendége.
Egy sváb nyelvű faluban volt gyerek, ahol az emberek egymás közti kapcsolatát erősen meghatározta, ki milyen nyelven beszél. Úgy véli, talán ez indította el a lélektan és a nyelvészet határán álló tudomány, a kognitív pszichológia iránti érdeklődését, amely által az emberi megismerést kezdte kutatni, s hogy hogyan látjuk és hogyan képezzük le a világot. Pléh Csaba az MTA rendes tagja, a BME Kognitív Tudományi Tanszékének alapító egyetemi tanára, számos tudományos könyv szerzője a Covid idején elzárva a világtól úgy érezte, itt az ideje, hogy saját múltját is feldolgozza. Ahogy ő maga fogalmaz, „szubjektív, esszéisztikus tudománytörténetet” írt, amelyben gyerekkorát és a későbbi szakmai életútját is meghatározó embereket is megismerhetjük. Ő volt a dobszerda vendége.
Televíziós, majd rádiós szerkesztő, jónéhány idegen nyelv és a klasszikus zene irodalom mindentudója, hajdani média forradalmár, ma neves műfordító, többek között Günther Grass, Sebastian Haffner, Robert Menasse, David Schalko, és Lutz Seiler munkáit fordította németről magyarra. Legújabb témája a nácizmus idején elutasított, sőt elégetett irodalmi alkotások újra élesztése, mint például Erich Kästner nem rég újra felfedezett és eredeti formájában kiadott "Ebek harmincadja, Fabian egy moralista regénye”, amelynek magyar fordítója. J. Győri László volt a Dobszerda vendége.
Szinte nincs olyan magyar kortárs író, akivel ne készítette volna interjút, s nincs olyan számottevő irodalmi alkotás, amelyről ne írt volna kritikát. Legutóbb az “Egy teljes év” című sokszáz oldalas beszélgető könyve Nádas Péterrel készült, akit nagyon kevesek tudtak eddig ennyire őszinte, szinte minden titkot feltáró, ugyanakkor kritikus, olykor keményen szembenéző kérdések által szóra bírni. Neki ez is sikerült, ahogy legutóbb az év új jelentős regényének szerzőjével, Tompa Andreával az Élet és Irodalom hasábjain. A vérbeli szerkesztő, kérdező, kritikus és irodalomtudós, Károlyi Csaba volt a Dobszerda vendége, akivel ha néha van is vitatkoznivalónk, az biztos, hogy nagyon sokat segít eligazodni a magyar irodalom nagy tengerében.
A cannes-i filmfesztivál idei aranypálmával díjazott magyar animációs filmrendező, Buda Flóra Anna volt a Dobszerda vendége
