Archívum

A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Mozgóképizmus új sorozatában a szociális alapú politizálás példáit vettük sorra. A 18.századi Dániában, VII. Keresztély uralkodása idején vizsgálódtunk tovább ezen a héten.

Paár Ádám történész-politológus Skandinávia korabeli politikai adottságait, illetveföldrajzi felosztottságát elemezte az Egy veszedelmes viszony című kosztümös drámánis keresztül.

A Mozgóképizmusban lezárva a liberalizmus történetének elemzését, új sorozatot indítunk. A vizsgálni kívánt eszme – több másikhoz hasonlóan – a liberalizmusból fejlődött ki.

Paár Ádám történész-politológussal arról beszélgettünk, hogy a szociális érzékenységen alapuló politizálás hogyan és mikor kapott tudatosan helyet a döntéshozatalban.

A Hangosfilm – Mozgóképizmusban elérkeztünk műsorunk első sorozatának a végéhez. A liberalizmus történetét a kezdetektől a modern korig foglaltuk össze, és most az Egyesült Királyságban zárjuk le. A királynő és a Korona című alkotásokon keresztül az alkotmányos monarchia liberalizálódásának folyamatát mutatta be Paár Ádám, történész-politológus.

A Hangosfilm – Mozgóképizmusban maradtunk az Egyesült Királyságban, hogy Paár Ádám történész-politológussal megvizsgáltuk Wales egységállamon belüli helyzetét az 1980-as években. Ehhez a Büszkeség és bányászélet című dramedyt használtuk illusztrációnak. Majd átkanyarodtunk egy a királyi család életét feldolgozó, többszörösen díjazott filmre, hogy a ’90-es évek politikai klímájáról beszélgessünk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmusban az Egyesült Királyságba utaztunk, hogy ott zárjuk le a liberalizmus történetének feldolgozását Paár Ádám történész-politológussal. A Büszkeség és bányászélet című dramedyt használva illusztrációnak beszélgettünk a thatcheri Angliáról, amelynek szigorú légköre több különböző szubkultúrát hívott életre az 1980-as években.

A 2023. június 3-ai adás ismétlése:

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió adásában Kovács Gellért, filmkritikus segítségével kerestünk választ arra, hogy vajon tényleg irányt mutatnak-e a nézőnek A 100 legjobb; A 250, amit nem hagyhatsz ki; vagy az Amit mindenképpen látnod kell típusú filmes listák; és hogy egy szubjektív műfajt ki lehet-e fejezni számokkal.

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió 2023. február 18-ai adásának ismétlése:

 Kassovitz Péter, magyar származású francia filmrendező mesélt munkásságáról, identitásáról, fiáról, a szintén színész-rendező Mathieu Kassovitz-ról, a hazánkban forgatott Hazudós Jakab című filmjéről, és arról is, szerinte miként vélekednek ma Magyarországról a franciák.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a hazai liberalizmus történetének zárófejezetéhez értünk. Paár Ádám, történész-politológus azt elemezte, miként alakult át fokozatosan az eszme magyar változata a hatvanas évektől a rendszerváltásig.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a hazai liberalizmus fejlődésének kádári állomását vizsgátuk. Paár Ádám, történész-politológus a korszakot alulnézetből figyelő Megáll az idő című alkotást illusztrációnak használva mutatta be a hatvanas évek Magyarországát.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a magyarországi liberalizmus egyik viszontagságos időszakáról, az 1960-as évekről folytattuk az értekezést. A korabeli viszonyok értelmezéséhez most a Falak című film cselekményét hozta példaként Paár Ádám, történész-politológus.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában az 1960-as évek Magyarországának, illetve az akkor kevéssé nyilvános liberalizmus elemzésének lassan a végéhez közelítettünk.

Paár Ádám, történész-politológus többek között A tanú című filmmel illusztrálva egy fontos szakasz lezárására készült.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában folytattuk a liberalizmus kialakulását, és az évszázadok folyamán történt változásait bemutató sorozatunkat. Paár Ádám, történész-politológus az 1960-as évek Magyarországán az eszme rejtőzködésének okait magyarázta el. Ehhez visszaugrott az időben, és a második világháború utáni átmeneti éveket is elemezte.

A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában maradtunk az Egyesült Államokban, az 1960-as években; és összevetettük a társadalomból kivonulni vágyó hippi kultúrát a társadalmat megváltoztatni kívánó polgárjogi mozgalmakkal. Mindeközben Paár Ádám, történész-politológus segítségével a Hair elemzésének a végére értünk.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő  folytattuk a Hair című musicalt is alapul véve az 1960-as évekbeli Egyesült Államok társadalmának, politikai hátterének elemzését. Paár Ádám, történész-politológus rámutatott azokra a változásokra, amelyek a hippi kultúra kialakulásához vezettek.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Észek-Amerika felé vettük az irányt, és egy igazi musical klasszikus Milos Formantól a Hair adta a beszélgetésünknek a ritmusát. Paár Ádám történész-politológus az 1960-as évekbeli Egyesült Államok átalakuló társadalmát elemezte.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Paár Ádám, történész-politológus segítségével pontot tettünk Che Guevara történetének a végére, egyben tovább is lépütnk, hogy a dél-amerikai liberalizmus kialakulásának elemzését lezárjuk, mivel hamarosan továbbállunk. Egészen pontosan a kontinens északi részén nézünk körül.

A Mozgóképizmus már podcast formában is hallgatható.

Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!

Spotify

Apple podcast

Google podcast

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában a múlt század közepi amerikai kontinens középső és déli részét vizsgáltuk társadalmi és politikai szempontból. Tettük ezt – A motoros naplója című drámát illusztrációként használva – Che Guevara 1952-es körútja alapján. Paár Ádám, történész-politológus, most elsősorban nem a forradalmár történetére, inkább a terület és a korszak sajátosságaira fókuszált.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus e heti epizódjában Dél-Amerikába látogattunk, és a liberalizmus ottani fejlődése nyomán megvizsgáltuk a terület társadalmi adottságait az 1920-as években. Paár Ádám történész-politológus A motoros naplója című filmet használva illusztrációként, a fiatal, orvosnak készülő, és még nem a „Che” ragadványnévvel ismert Ernesto Guevara-t mutatta be.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában pontot tettünk India hagyományok övezte, majd a szocializmussal barátkozó, végül a liberalizmusnak is otthontadó történetének végére. 

Paár Ádám, történész-politológus, ebben az epizódban Gandhit, mint magánembert is bemutatta.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában folytattuk történelmi utazásunkat Indiában, a Gandhi című életrajzi drámát használva iránytűként. Paár Ádám történész-politológus segítségével megvizsgáltuk az ázsiai ország 20. századeleji válaszát a szocializmusra; utánajártunk, hogy miből ered Gandhi erőszakmentességet hirdető politikája; és, hogy a nézeteiben végbement változást mi idézte elő.

A Hangosfilm - Szélesvásznú verzió 2022. december 3-ai adásának ismétlése:

Kis Tamás filmkritikussal Guy Ritchie karrier állomásait vettük sorra, és megvizsgáltuk, hogyan alakult át a rendező stílusa.

A 2022. szeptember 24-ei adás ismétlése:

A Hangosfilm – Szélesvásznú verzió adásában Jean-Luc Godard-ra emlékezve a francia újhullámosok és követőik voltak főszerepben. 

Vendégek: 

Kránicz Bence filmkritikus  
Muszatics Péter filmtörténész

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában továbbra is Indiában jártunk. Szó volt bővebben a szipoly felkelésről, amely rámutat a 20. század eleji ázsiai ország közéleti klímájára. 

Paár Ádám történész-politológus Rudyard Kipling A dzsungel könyve című regényét, illetve az abból készült animációs filmet felhasználva elemezte a britek Indiához való viszonyát.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában maradtunk a 20. század eleji Indiában. Mielőtt a Gandhi című filmen keresztül megvizsgáltuk, hogy a területen miként jelent meg a liberalizmus, még felmértük a korabeli vallási erőviszonyokat. Paár Ádám történész-politológus ismét több filmes illusztráción keresztül mutatta be, milyen volt a társadalmi és politikai klíma, és a közhangulat, amikor is megjelent a nyugati világ.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában Doktor Zsivágó fagyos Oroszországa után Indiába vezetett az utunk, hogy kiderítsük, a 19. és a 20. század fordulóján miként jelent meg ott a liberalizmus. Paár Ádám történész-politológus elsősorban a Gandhi című életrajzi dráma segítségével vázolta, hogyan idomult a terület sajátosságaihoz az eszme.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában az folytonosan átalakuló liberalizmus napjaink béli állapotáról is beszéltünk, de Paár Ádám történész-politológus előtte még az eszme 20. századeleji, oroszországi változatát összegezte, továbbra is a Doktor Zsivágó című alkotás segítségével.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus következő adásában folytattuk a Doktor Zsivágó című alkotás elemzését. A regény után, most a film cselekményén keresztül is megvizsgáltuk, milyen változásokon ment keresztül a 20. század eleji Oroszország. Paár Ádám történész-politológus a liberalizmus fejlődésére, illetve annak korabeli változatára is kitért.

A Hangosfilm – Mozgóképizmus adásában eljutottunk a Doktor Zsivágó című alkotáshoz. Paár Ádám történész-politológus Borisz Paszternak regényét, Oroszország korabeli történelmével párhuzamosan kezdte vizsgálni. A korszak kisebbség-, illetve oktatáspolitikájának bemutatásához pedig a Yentl című filmet hívtuk segítségül.