Elszabadult hajóágyúként üzemel a magyar külpolitika. Az irányt az adott pillanat üzleti érdekei határozzák meg, és nem a demokratikus alapelvek. Ahogy ez a dívik a belpolitikában is. A következményekről kérdeztük Balázs Péter volt külügyminisztert, uniós biztost.
Üzbég krumplikutató központ vagy Horizont és Erasmus – szerintem kitalálják, melyiket támogatja a kormány, ha a tudományos kutatás és akadémiai szabadság útjait fürkésszük. Élcelődve, de kiábrándultan értékelték a magyar tudományos kutatás irányításában, finanszírozásában bevezetett változtatásokat annak a minapi panelbeszélgetésnek a résztvevői, amelyet az Akadémiai Dolgozók Fóruma létrejöttének ötödik évfordulója alkalmából tartottak a Három Holló kávéházban. Az ott elhangzottakból Kárpáti János idézett fel részleteket.
Kihúzta Orbán a tüntetések méregfogát Orbán, amikor 32%-os pedagógusbér-emelést ígért? Nahalka István oktatáskutató adott választ.
A félmilliós tüntetés konklúziója és a szélsőjobb német pártok betiltásának dilemmája került a középpontba, amikor egy teljesen hétköznapi német tüntetővel tudtunk beszélni annak kapcsán, hogy az AfD egypár rokonlelkű pártjával több millió „idegen” deportálásának tervét egyeztette a Potsdam melletti hotelben, s amit a mendemondák után később a média is megerősített. Csernyánszky Judit beszámolója a rasszizmus és a szélsőjobb előretöréséről.
Hideg napok és lopakodó nácik a kertek alatt – a történelmi mítoszgyártás zavartalanul folytatódik a szélsőjobbon – beszélgetés Síklaki István szociálpszichológussal.
Mit ér a gyári dolgozó, ha magyar, és mennyit, ha vietnámi? A salgótarjáni példát vettük nagyító alá.
Klímavédelem és bevándorlás – a hagyományos bal- és jobboldali témák helyett a válsággócokról szólhatnak az európai parlamenti választások – véli Dessewffy Tibor szociológus.
Ne oldják fel a befagyasztott uniós pénzeket, amíg nem látjuk tisztán, milyen eredményt hoz az Országos Bírói Tanács hat év után, január 8-án esedékes újraválasztása. A jogszabályok kozmetikázása helyett győződjünk meg arról, valóban megreformálták az igazságügyet – figyelmeztettek uniós képviselők. Nem így történt. De mi történt az OBT újraválasztásakor? Erről kérdeztük Fleck Zoltán jogszociológust.
A magyar lakosság mintegy fele fontosnak tartja, hogy keresztény értékek mentén irányítsák az országot, ugyanakkor a megkérdezettek 85 százaléka szerint elfogadhatatlan, ha a papok nyíltan politizálnak a templomokban. Az egyházak politikai szerepvállalásáról a Wesley Egyház- és Vallásszociológiai Kutatóintézet tartott online konferenciát tartott – Kárpáti János számolt be róla.
Egyre több egészségügyi osztály és ellátás szűnik meg, az államtitkár szerint nem szükséges, hogy minden megyében legyen például szemészet. Az emberek nyomás alatt vannak tehetetlenségükben, hogy a magánegészségügyet válasszák. A kilátásokról Mihályi Péter egészségügyi közgazdászt kérdeztük.
Faludy György unokája, Alexander, aki Angliában született, számos gyerek- és felnőttkori lelki hányattatás és sérülés ellenére most úgy gondolja Magyarországon érzi magát otthon. Az egykoron ünnepelt világpolgár-költő nagyapjához fűződő viszonyáról és az orbáni rendszerről beszélgetett vele egy hosszú teázás alkalmával Csernyánszky Judit.
A világ, és ezen belül Európa újabb konfliktusok felé sodródhat 2024-ben, és ezek része a jobbközép és a szélsőjobb flörtje, aminek a gyümölcse Finnországban, Hollandiában, Olaszországban, Svédországban, és Ausztriában is látható. Az Unió nem látszik felkészültnek erre a hullámra. Andor László közgazdászprofesszort, korábbi foglalkoztatásért, szociális ügyekért felelős uniós biztost kérdeztük.
A jobboldal előrenyomulása az európai parlamenti választáson valóban várható, de a radikális jobb és a szélsőjobb azért nem mosható össze. Putyin és az ukrajnai agresszió megítélése például megosztó, mondja a Princeton Egyetemen tanító politológiaprofesszor Jan-Werner Mueller, aki kifogásolja, hogy a belső bomlasztással, konkrétan Orbánnal szemben nincs mersze fellépni az Európai Bizottságnak. Csernyánszky Judit interjúja.
Talán az Arktisz, tehát az Északi-sark volt a békés egymás mellett élés utolsó maradék területe, mára azonban éppúgy a nagyhatalmi vetélkedés terepe, mint a világűr: a Föld feltáratlan energiaforrásainak 20 százaléka lehet itt, az olvadás új hajózási és halászati jelentőséget jelent, plusz a katonai bázisok. Erről hallhatták Zoltai Alexandrát, a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének magyar igazgatóját, az Eurázsia Központ kutatóját.
Aki bérletet vásárol a város határán belül, az bármelyik szolgáltató járatára fel tud szállni, nem kell tudnia, hogy ki fizeti. Budapesten most az önkormányzat és a kormány vitája miatt veszélybe került az egységes bérletrendszer, aminek a már megszokott politikai acsarkodás mellett feltehetően az az egyik oka, hogy nincs valódi gazdája a regionális közlekedésnek. A témában történt éles hangú megszólalásokat Józsa Márta foglalta össze.
A szokásostól eltérően műsorunk első felében Kéri László politológustól megkérdeztük, mi bosszantotta a kormány intézkedései közül 2023-ban. Volt-e, amivel egyetértett és örült-e valaminek, ami az ország javát szolgálta.
A művészethez autonómia kell - nem véletlen, hogy az egyeduralomra törő hatalom hegemóniát akar szerezni ezen a területen is. Az autonómia a független gondolkodás ugyanis veszélyes a diktatúrikus törekvésekre. Szabó Tibor Benjámin író, szerkesztő, könyves szakember szerint a Fidesz hatalmas pénzekért fenntartott tudományos műhelyekben dolgoztatta ki, részben a kommunista Gramsci hegemónia-elméletére alapozva azt, amit mi a mindennapokban a kultúra einstandjának látunk. A felismerés, hogy ez történik velünk tehát már megvan. A következő, hogy mit tehetünk ellene.
Összekuszált hálózat – idén csaknem minden napra jutott valami hír a vasúttal kapcsolatos problémákról. A Lázár János tárcája által éppen egy éve felügyelt tömegközlekedés állapota a legkevésbé sem felel meg annak az elvárásnak, hogy tereljük a környezetbarát megoldás felé az utasokat. Igaz, hogy a költségvetés számait elnézve a kormányt sem érdekli a MÁV, leszámítva persze a kínaiakkal együtt barkácsolt Belgrád-Budapest vonalat. És kiderült a héten az is: a budapestiek lehet, hogy márciustól már nem is használhatják majd a bérletükkel a városban közlekedő vonatokat és Volán-járatokat. Józsa Márta összeállítása.
Gyerekérett iskolarendszerre lenne szükség - fogalmazza meg Gyarmathy Éva neveléslélektani szakpszichológus azt mit lehetne tenni azért, hogy az oktatási rendszer megfeleljen a tanulóknak. Ma aki kicsit is eltér az átlagostól - és egyre több ilyen gyerek van - az mind nehezebben tud beilleszkedni az oktatási rendszerbe. Pedig léteznek jó módszerek, eljárások, miközben az erőszakos egységesítés,a gyerekek megbélyegzése azzal indokolatlanul, hogy speciális nevelési igényűek semmi jóra nem vezet.
Orbán magyarázattal tartozik nekünk - jelentette ki Svédország volt kormányfője, Stefan Löfven a Klubrádiónak a NATO-tagságuk akadályozása miatt. Az Európai Parlament szocdem alelnöke, Katarina Barley pedig azt mondta el nekünk, hogy Orbán az Európai Unió legkorruptabb vezetője. Mindketten Budapesten jártak, az MSZP által rendezett uniós rendezvényen beszélt velük Csernyánszky Judit.
Az uniós csúcson történteket értelmeztük Inotai Andrással, a Világgazdasági Kutatóintézet volt igazgatójával.
A CEU Demokrácia Intézetének rendezvényéről Kárpáti János számolt be.
Aszódi Attilával, a BME Természettudományi karának dékánjával beszélgettünk az eseményről.
A volt igazságügyminisztert a Polgári Magyarországért konferenciáján kapta mikrofonvégre Csernyánszky Judit
Tudatosan végiggondolt, gyűlöletkeltő választási csalás az úgynevezett nemzeti konzultáció – Horn Gábor, a Republicon Alapítvány elnökének elemzése.
A '70-es évek végétől az amerikai kongresszus tanácsadói közt ismertté lett Radványi K. Miklós konkrét listát nyújtott be azokról a korrupt személyekről, akik Magyarországon kiépítették a mai rendszert – és szeretné, ha újabb szankciókat vezetne be az Egyesült Államok magyar politikusok és üzletemberek ellen.
Az önkormányzati választások előtt fél évvel a kormány igyekszik az eddiginél is jobban biztosítani magát: átírják a fővárosi választási törvényt és a választókerületek határait, az ellenzéket ott büntetik ahol tudják, és az úgynevezett szuverenitástörvény is alaposan nyirbálja a szabadságjogokat – Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter összegzése.
Miért háborúzik az ember? Filozófiai, erkölcsi indíttatású válaszok a Szabadság körei elnevezésű bázisközösség rendezvénysorozatának résztvevőitől.
A választási törvény kap egy kis mihazánkos sufnituningot. Újabb mérföldkő a diktatúrába vezető úton. Erről kérdeztük László Róbertet, a Political Capital választójogi szakértőjét.
A magyar polip köszöni, jól van, sőt egyre újabb lábakat is növeszt. Tíz éve állította össze Magyar Bálint, a magyar maffiaállam diagnózisát. Kárpáti János járt a CEU Demokrácia Intézete, a Pénzügykutató Intézet és a Republikon Intézet közös konferenciáján.
Vajon lesz-e az unokáinknak még tiszta levegő, tiszta ivóvíz, és egyáltalán lesz-e még élhető bolygó a számukra. Dubajban elkezdődött az ENSZ klímavédelmi konferenciája. De vajon mi magunk mit tehetünk az éghajlatért itt a Kárpát-medencében? Erről Harmat Ádámmal, a WWF éghajlatvédelmi programvezetőjével beszélgettünk.
A mostaninál sokkal nagyobb támogatásra lenne szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy elháruljon az orosz katonai győzelem réme a kijevi horizontról. Ezt állítja új könyvében a száműzetésben élő Mihail Hodorkovszkij, az orosz exmilliárdos brüsszeli sajtóértekezletéről Csernyánszky Judit készített hangos beszámolót.
Két hete még csak a rövid hír alapján, ma viszont már a szuverenitás törvény szövegének ismerete alapján elemeztük a legújabb jogalkotási szörnyeteget Majtényi Lászlóval, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével.
A listát a megélhetési kérdések és az egészségügy anomáliái vezetik, a végén van az oktatás, az orosz befolyás és az LMBTQ ügyek – a Policy Solutions által készült felmérésről hallhattak Kárpáti Jánostól.
A másik lista élén Mészáros Lőrinc áll 1140 millárd Ft-tal, mögötte Szíjj László és a soron következők sem kismiskák. Ez már a Transparency International Magyarország által összeállított, a közbeszerzési adatok alapján készült Tenderbajnokság eredményét mutatja – Zeisler Judit projektmenedzser segített értelmezni az adatokat.
Ime – egy egyelőre – riasztó kifejezés: Euroszkeptikus internacionálé. Még nincs ilyen, de vajon az európai szélsőjobb erősödése nem vezet-e majd el idáig, és vajon Orbán a választások után milyen frakciót, tehát milyen pártcsaládot választ, mert bizony e döntésének jelentős hatása lesz az EU jövőjére nézve. Csernyánszky Judit összeállítását hallhatták erről.
Értékválasztás kérdése, hogy kivel szemben védjük meg nemzeti szuverenitásunkat. Brüsszeltől vagy Oroszországtól? – Krekó Pétert, a Political Capital igazgatóját kérdeztük.
Fél év múlva önkormányzati képviselőt választunk magunknak. A választási törvény ismét kényszer elé állítja a széthúzó pártokat. Meg tudják ugrani az akadályokat? A Republikon Intézet rendezvényén szakértők vitatták meg, kik járnak jól a választási rendszerben. Nem, nem az, amire gondolnak – a vitaestről Lay Viktória számolt be.
Elsőként a Fidesz újabb rémtörvényéről, a "szuverenitásvédelmi" jogszabályjavaslatról volt szó. A civil szervezetek, a független média és az ellenzéki pártok ellen bevethető papírtigris annak az állatkertnek a része, amiben már ott csücsül a háttérben a civilellenes Stop Soros vagy a "gyermekvédelminek" nevezett inkvizíciós törvény is. Majtényi Lászlóval, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnökével beszélgettünk.
Veszélybe került – és nem elöszőr, de most a szakadék szélére sodródott – az Iványi Gábor vezette Oltalom Alapítványi intézményrendszer. Kárpáti János összellítását hallhatták, aki egy olyan konferencián készített interjúkat, ahol az állam helyett végzett szociális segítő tevékenység válságának megoldásait keresték a szakértők.
Miután elérte a kormány kincsesládáját is a córesz, mert nem jönnek az európai uniós pénzek, több megszorító intézkedés mellett a kabinet most megszüntette a Modern Városok programot, amiben 2016 óta 23 megyei jogú város vett részt. A további fejlesztések elmaradnak – mekkora a károkozás, a többi között erről kérdeztük Ongjert Richárd urbanisztikai szakembert.
Már- már rémként ijesztgetnek bennünket egyes szakemberek a mesterséges intelligenciával, vagyis, hogy az élet egyre több részében átveszi és meghaladja az emberi teljesítményt. Az első nemzetközi konferencia után itthon is fórumot tartottak erről, ahol Csernyánszky Judit is készített összeállítást a kérdésről.
Izrael és hadserege rendíthetetlenül halad előre a Hamász teljes megsemmisítését kitűző cél megvalósításával. Mikor és egyáltalán – teljesíthető ez a terv? – Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Hatalompolitikai érdeke alapján szervezi Orbán a gazdaságot és eközben alkotmánysértést is elkövet, amikor beavatkozik a Magyar Nemzeti Bank működésébe – hangzott el a Bibó István Közéleti Társaság és a Belvárosi Szabadegyetem rendezvényén, ahol Petschnig Mária Zita Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa és Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár, a KSH volt elnöke tartott pódiumbeszélgetést. A kormány mindenbe beletenyerel, de közben nem cselekszik, amikor kellene. Kárpáti János összefoglalóját hallhatták.
Költségvetési biztosok vehetik át azokat a vagyonelemeket, amelyeket nem tud működtetni az önkormányzat. Miután a Covid óta a kormány nem biztosítja az addigi támogatásokat. Trükköznek újra, hogy a választások előtt ellehetetlenítsék a helyi hatóságokat, hogy bebetonozzák magukat 2026-ra? Schmidt Jenővel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnökével jártuk körbe a témát.
Szergej Gurijev 2013-ig az orosz kormányfő tanácsadója volt, de hátat fordított a rendszernek és azóta oktatja, amit látott és amit előre lát. Az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank volt vezető tanácsadója egy amerikai kutatóintézetben Putyin ideológiáját tárta fel, ahol természetesen Orbán is szóba került. Csernyánszky Judit tudósítását hallották.
Nem táncolunk úgy, ahogy Brüsszel fütyül – ezekkel a szavakkal emlékezett meg 1956-ról szigorúan válogatott és megszűrt közönség előtt Orbán Viktor Veszprémben. Ez a fütyülős hasonlat nagyon beéghetett a kormányfőnél, mert utána még a volt Szovjetunióra utalva, egyenesen Moszkva paródiájának is nevezte a mostani Brüsszelt, vagyis Európai Uniós szövetségeseinket, már ameddig még annak számítanak. Egészen máshogy emlékeztek a magyar forradalomra Budapesten a diákok meg a főpolgármester. Arra a megmozdulásra bárki elmehetett és nekik érvényes mondanivalójuk volt nemcsak a jelenről, hanem a magyar jövőről is. Bodnár Barna összeállítása.
Izrael nem sért nemzetközi jogot Gázával kapcsolatban, már csak azért sem, mert joga van megvédeni saját magát és az állampolgárait. Egyebek mellett erről is nyilatkozott Csernyánszky Judit mikrofonja előtt a Klubrádiónak Izrael budapesti nagykövete. Yacov Hadas-Handelsman elmondta: a jeruzsálemi vezetés mindent megtesz a túszok, köztük a magyar származású lányok kiszabadítása érdekében. Hozzátette, hogy Izrael számára stratégiai cél a Hamász teljes felszámolása Gázában.
Egyre rosszabbak az esélyei annak, hogy a Gázában fogvatartott túszok többsége épségben és életben hazatérhet. Ellentétben egy bankrablásos túszdrámával, ahol teljesen véletlen, hogy kik kerülnek átmenetileg fogságba, ebben az esetben az Izraelből elhurcolt civileket és katonákat is a szó szoros értelmében élő pajzsként és kevésbé tárgyalási alapnak tekinthetik a Hamász terroristái. Minderről Végh József pszichológussal, volt profi túsztárgyalóval készített hosszabb interjút Józsa Márta.
Izraelt sem kíméli a dezinformációs háború. A gázai kórház bombázásának körülményei még nem teljesen tisztázottak, ugyanakkor Izrael szolgált bizonyítákokkal, amik az Iszlám Dzsihád nevű szervezet felelősségére utalnak. Ennek ellenére világszerte a palesztinok melletti szimpátiatüntetéseket tartanak és közben úgy tűnik, erősebben jelenik meg az antiszemitizmus. Izrael válasza a Hamász tömegmészárlására és embertelenül esztelen gyilkosságaira hosszú háborúkat hozhat a térségben. Mi várható az elkövetkező napokban Izraelben és Gázában? Csepregi Zsolt Közel-Kelet szakértőt kérdeztük.
Az Orbán-Putyin tárgyaláson a nemzetközi közvélemény is megütközött. A magyar miniszterelnök a hivatalban lévő európai uniós kormányfők közül egyedüliként vett részt a kínai Egy övezet, egy út program fórumán. A rendezvény kapcsán találkozott az orosz elnökkel, a nyugati világból elsőként nyilvánosan kezet fogva a mára tíz-, ha nem százezrek haláláért felelős , és aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ágh Attila politológust és Kusai Sándor volt kínai nagykövetet a pekingi történésekről Csernyánszky Judit kérdezte.
Miután Lengyelországban többségbe került az eddigi ellenzék a választásokon, Orbán uniós pozíciója jelentősen meggyengült. Mivel itthon már pénzosztással sem tud reagálni az elégedetlenségre, marad a nyugatellenes bűnbakképzés. Ez a vélemény körvonalazódott a pozsonyi GLOBSEC és a budapesti Political Capital közös rendezvényén, amelynek résztvevői a magyarok világképének egyes sajátosságait elemezték – Kárpáti János összeállítását hallhatták.
Október 23-a mintha megszűnne nemzeti ünnepnek lenni, a politikusok mintha a hallgatást vagy legalábbis a visszahúzódást választanák ahelyett, hogy a választók értésére juttatnák, mekkora nagy bajban van hazánk mind a gazdaság, mind a nemzetközi megítélés terén. Az oktatás pedig különösen kényes kérdés, amikor annak lebutításán dolgozik a kormány. Erről kérdeztük az alternatív népszavazásra hívó aHangot és azoknak a fiatalok véleményét, akik a minap slam poetryben búsongtak és dühöngtek.
Az elmúlt hét drámai fordulatot hozott Izrael életében a Hamász kíméletlen terrorista akciói, a brutális mészárlások nyomán. Izrael az Egyesült Államok támogatását maga mögött tudva válaszcsapásra készül. Mire számíthatunk? – erről kérdeztük Csepregi Zsoltot, közel-keleti szakértőt.
Túlélésre játszik a magyar kormány, hogy az uniós választásokig megússza a jogállami, kötelezettségszegési és 7-es cikkelyes eljárásokat. A felelősségrevonást. Ez az egyik központi témája volt az idén harmadszorra megrendezett, kétnapos Budapest fórumnak, ahová kiválóbbnál kiválóbb külföldi politikusokat és politológusokat hívott meg a fővárosi vezetés. Az EU magyar jelentéstevőjével, Gwendoline Delbos-Corfielddel, és az uniós jogi értékelések egyik szakírójával, egyetemi professzorral, John Morijnnal készített interjút Csernyánszky Judit.
24 magyar vagy félig magyar származású Nobel-díjasunk van, s többségükre áll, hogy nem akkor kapták meg a svéd királyi akadémia legrangosabb kitüntetését, amikor Magyarországon tevékenykedtek. A sikert nem elsősorban hazánknak köszönhették. Pálinkás Józseffel, az MTA volt elnökével beszélgettünk erről.
30 ország részvételével szervezte meg a VDSZ, a Friedrich Ebert Alapítvány és az Európai Szakszervezeti Szövetség az akkumulátoripari Világkonferenciát, ahol dőlt a panasz a szakszervezet képviselőiből. Ellenkező véleményével két ember tűnt ki ebből a csapatból. Csernyánszky Judit interjúiból kiderülnek a részletek.
Jönnek vagy maradnak az uniós pénzeink Brüsszelben? Hírlapi kacsát tálalt-e a Financial Times, vagy nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél… Balázs Péter volt uniós biztost, külügyminisztert kérdeztük a legfrissebb információkról.
Sok mindenre gondolhattak a nukleáris korszak katonai tervezői, de arra aligha, hogy egy újabb európai háborúban a hagyományos lőszertartalékok szűkös volta miatt fog aggódni leginkább a Nyugat. Márpedig ez volt az egyik kulcstéma az idei Varsói Biztonsági Fórumon. Kárpáti János összeállítása.
Magyarország nem vesz részt a United for Ukraine, azaz az Együtt/Egységben Ukrajnáért tömörülésben, amelynek célja az Európai Unióban élő négymillió ukrajnai menekült életének megszervezése. Ezen nem is csodálkozik a szervezet elnöke, Andrius Kubilius litván EP-képviselő, aki úgy látja: a magyar kormány ott tesz botot a küllők közé, ahol csak tud, és szeretné hátráltatni Ukrajna háborús győzelmét. Csernyánszky Judit összeállítása.
Egy gumiszabály megnyújtása a végtelenig – szokás szerint a semmiből jelent meg a különféle veszélyhelyzetekre való hivatkozással egy kormányrendelet, amely gyakorlatilag lehetetlenné teszi a környezetszennyező nagyvállalatok büntetését. A naponta szaporodó akkumulátorgyáraknak és egyéb magas kockázatú üzemeknek elég lesz csupán megígérniük, hogy megjavulnak, elvégre a miniszterelnök biztosította arról a közönségét, hogy Magyarország a klímabajnokok klubjába tartozik. Józsa Márta összeállítása.
A vallásszociológusok már régóta előre jelezték, hogy a formális egyházakhoz, vallásossághoz köthetők száma ahogy Nyugat-Európában, úgy Magyarországon is egyre csökken. Így a mostani népszámlálási adat nem téves, nem hibás – egy létező jelenséget ír le. Mindez a magyarországi „keresztény politikai kurzus” csődjét is jelenti – állítja Kamarás István vallásszociológus.
A független média fogjon össze, hozzon létre pénzalapot magának, közösen próbáljon fellépni a sajtószabadságot korlátozó hatalommal szemben – veti fel Haraszti Miklós, az egykori demokratikus ellenzék egyik vezetője. Vagyis lépjen ki a véleménybuborékból és próbáljon olyanokhoz is eljutni, akikhez egyelőre nem tud – javasolja.
A magyar gazdaságban akkora a baj, hogy a pénzügyminiszter a kormány kedvenc katonai beruházásait is elhalasztaná, nem is beszélve a banki adó megemeléséről. Ez utóbbit a Fidesz frakcióvezetője cáfolta. A forint mindenesetre azonnal esni kezdett. Bokros Lajos volt pénzügyminiszterrel beszéltük meg a helyzetet.
Száz éve jelent meg Lukács György Történelem és osztálytudat című, híressé vált könyve. Az ELTE szervezésében konferenciát tartottak nemzetközi Lukács-kutatók részvételével. Váradi Júlia interjúi.
Elon Musk hatósági engedélyt kapott, hogy a Neuralink nevű cége bénult betegek számára készült implantátumot ültesen be önként jelentkezők agyába. A cél az, hogy a betegek a gondolataik segítségével irányítsanak idegi mozgásokat. Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatót, az Informatikai Biztonság Napja alapítóját kérdeztük.
A jövő novemberi amerikai elnökválasztásig még rengeteg idő van, de a kampány és a jelöltek személye a médiában napi téma. Nem véletlenül: az egyik jelöltet négyszeresen is vád alá helyezték, a másik nyolcvanon felül újrázhat, nem mintha az ellenfél annyival fiatalabb lenne. A gerontokrata jelenről és jövőról az utca emberét kérdezte az amúgy republikánus Tenessee-ben Csernyánszky Judit.
Demográfiai csúcs vagy Orbán Viktor víziónak gyűjteménye? Miről beszélt és miről hallgatott a miniszterelnök a jobboldali rendezvényen? – Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója
Felmondó tanárok és folytatódó tiltakozáshullám – a státustörvény szerint péntekig kellett dönteniük a pedagógusoknak arról, hogy elfogadják-e a bosszútörvénynek is nevezett jogszabályfeltételeit. Simkó Edit tanár
Évértékelő beszéd az Európai Parlamentben – helyszíni beszámoló Stasbourgból a klímapolitikáról szóló plenáris ülésről. Bodnár Barna összeállítása.
Két volt biztos: Balázs Péter és Navracsics Tibor vitája arról, hogy Magyarország meddig maradhat az Unióban. Kárpáti János összeállítása.
Horthy szellemalakja folyamatosan kísért a rendszerváltás óta, a jobboldal egy része megpróbál vállalható hagyományt gyúrni belőle, a szélsőjobbnak meg úgy jó, ahogy van, illetve volt. Most Lázár János miniszter előz be, és igaz hazafivá, kivételes államfővé, hős katonává szenteli fel vitéz Nagybányait.
A kormányzati cicaharc az egyik legfőbb akadálya a közöségi közlekedés, főleg a vasút fejlesztésének – a Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint. A héten a rezsicsökkentés megvédésére és a honvédelmi célok teljesítésére való hivatkozással több olyan beruházást is törölt Lázár János, amelyeket korábban nemzetgazdasági szempontból kiemeltnek minősítettek. Józsa Márta összeállítását hallhatták.
Igaz-e a kormány érvelése, hogy az akkugyárak invazív betelepülése nélkül a német autóipar elhagyná Magyarországot? A Mikepércsi Anyák érdekvédelmi csoportosulás megkérdezte a BMW-t, a Mercedes-t, és az Audit. Kozma Évával, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (MIAKÖ) elnökével beszélgettünk.
Donald Trump, volt amerikai elnök ellen két újabb vádemelés van készülőben, aminek tetejébe egyre közelebb kerül az elnökjelölti versenyből való kizáráshoz, amire még Szijjártó Péter külügyminiszter is berágott. Egyre közelebb sodródik az Egyesült Államok egy polgárháborúhoz – fogalmazta meg aggodalmát Kim Lane Scheppele amerikai jogtudós és politikai elemző, a Princeton Egyetem munkatársa. Csernyánszky Judit interjúját hallhatták.
Papírfecni, értelmetlen excel-táblák halmaza vagy az ország pénzügyi kottája? – van ugyan 2024-es költségvetése Magyarországnak, de minek? Sztojcsev Iván, a HVG gazdasági újságírója
Mi folyik itt? – Tömpe István közgazdász professzor szerint egyenesen a reformfasizmus korszakában élünk.
Túlélő üzemmódban a független média Magyarországon – önleleplezőek az ellene indított rejtélyes számítógépes támadások – vélik a külföldi szakértők. Csernyánszky Judit anyaga.
Nemzetközi versenyfutás a Holdért – vajon miért lett ismét ennyire fontos a Föld égi kísérőjének a meghódítása? Bodnár Barna anyaga.
Tátongó rések a magyar költségvetésen, a kormány mégis gazdasági fellendülést vizionál – mit gondol erről Csillag István közgazdász?
Még el sem kezdődött máris tele van elégtelennel és elégedetlenekkel – indul a 2023/24-es tanév.
Kibírhatatlan forróság és földi pokol helyett – zöld szigeteket alakítanának fiatal építészek a nagyvárosainkban – Mandel Mónika tájépítész.
Mit mondhat Hollywood – Hollywoodnak – Adolph Zuckorról forgatnak filmet Amerikában, a rendezővel készített interjút Csernyánszky Judit.
Az e heti Hetesben folytattuk sorozatunkat: hogyan készülnek a pártok a jövő évi dupla, vagyis az uniós és az önkormányzati választásokra. Nagy a tét. A Momentum Kele János elnökségi tagot delegálta műsorunkba.
Ágh Attila az alkotmányos rongyrázásról és arról, mi mindent herdált el az állam az elmúlt 13 évben.
Államalapításunk ünnepén az ellenállás joga izgatja leginkább a civileket, s és persze alkotmányt is módosítanának. Hogyan készülnek augusztus 20-ára? Pecz István összeállítását hallhatták.
Visszavonulót fújt a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (Open Society Foundation). Miért hagyja magára hazánkat? – erről is beszélgettünk Bruszt Lászlóval, aki Orbánnal egy időben volt Soros-ösztöndíjas, de ő jelenleg a Bibó Szabadegyetem, s CEU Demokrácia Intézetének a társigazgatója.
Folytattuk sorozatunkat a pártok, politikusok felkészüléséről a jövő évi uniós és önkormányzati választásokra. Sürget az idő, ezúttal Jakab Pétert, a Jobbik volt elnökét, a Nép Pártján Mozgalom alapítóját kérdeztük.
Bokros Lajos volt pénzügyminisztertől a kormány gazdasági hazugságaira kérdeztünk rá.
A hátrányos helyzetű gyerekek továbbra is hátrányos megkülönböztetésben részesülnek az egyetemi felvételi során. A legfrissebb adatok azt tanúsítják, hogy évek óta, ha nem is mindenhol és nagy mértékben, de mégiscsak nő a tandíjat fizetni kénytelen diákok száma, ami gyakran épp a legnehezebb helyzetben lévőket érinti. Lay Viktória járt utána annak, mibe kerül ma Magyarországon egyetemistának lenni.
A magyar kormány egyáltalán nem képviseli az oroszpárti álláspontot, amikor Ukrajnáról van szó – állítja a Magyar Külügyi Intézet elnöke, Gladden Pappin, aki amerikai létére képviseli Amerikával szemben a magyar, pontosabban az orbáni hatalmi érdekeket. A Newsweekben megjelent cikke igazi hitvallás, a Csernyánszky Judit által készített interjú viszont annak bizonyítéka, milyen tökéletesen fel lehet mondani az orbáni leckét, ha egyszer valakit ilyen magas pozícióba ültetnek.
A múlt héten Dobrev Klárát kérdeztük a jövő tavasszal esedékes önkormányzati és európai parlamenti választásokról. Folytatva a sort, ezen a héten Kunhalmi Ágnest, az MSZP társelnökét faggattuk a következő időszak választási stratégiájáról.
A digitális tér végtelen szabadságot ad, de veszélyes is lehet, akár az életünkre is.
Hetven százalék feletti azoknak a tizenéveseknek az aránya, akik valamelyik óriásplatformot, mint a Facebook, a Youtube vagy a TikTok napi rendszerességgel látogatják - ez derült ki a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) nemrég közzétett felméréséből. Nem árt azonban a tapasztalatlan fiatalok nyomát követni, ha meg akarjuk óvni őket az esztelen kihívásoktól. Miközben a "challenge-ek" elsőre ártatlannak tűnhetnek, vakmerő cselekvésre hívhatják a fiatalokat. Forgács Mariann közösségi média-szakértő szerint drága árat fizetnek néhányan 15 perc hírnévért – Pecz István járt utána a riasztó jelenségnek.
A hétvégén békejavaslatot tesz az asztalra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, Szaúd-Arábiában vitatják meg. Tartós a béke? Sz. Bíró Zoltán történészt kérdeztük.
Nemrég új – persze nemzeti – népegészségügyi szervezet alakult, de tudja-e orvosolni a gyógyszerhiányt, ami egyre több betegnek és családjának jelent problémát, miután a gyártókra 40 százalékos különadót vetettek ki. Egy panasz alapján jártunk utána, mi zajlik például akkor, amikor egy cukorbeteg gyerek inzulinja egyik napról a másikra eltűnik a patikából – Csenyánszky Judit riportját hallhatták.
Miként készül a DK a megtörhetetlennek látszó Fidesz ellen a pár hónap múlva esedékes önkormányzati és uniós választásra? – ezt kérdeztük a legerősebb ellenzéki párt, a DK árnyékkormányának miniszterelnökjelöltjétől, Dobrev Klárától.
Minden eddiginél nagyobb országos civil és szakszervezeti összefogás formálódik. Nevük: OKA, Országos Közös Akarat. Hálózatépítésbe kezd, demonstrációkat szervez a Civil Bázis, az Egységes Diákfront és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Át akarják törni az apátia falát, alapvetően vidéken: nagyvárosban és kis falvakban egyaránt. Hogy mit akarnak elérni: 50 százalékos béremelést a pedagógusoknak, új alaptantervet, sztrájkjogot, és a státusztörvény eltörlését. Szeptembertől demonstrációkat szerveznek, májusig tele a naptáruk. Pecz István mutatta be őket.
Segítségre szorul az ország leggazdagabb embere, miközben horvát megavállalkozást vásárolt meg magának? A Lögyő-portré újabb vonásait rajzoltuk meg Katus Eszterrel.
Az MCC legfontosabb küldetése a fideszes fiatalok kinevelése. Esztergomi fesztiváljukon erre vállalkozik az amerikai fiatalok egyik véleményvezére, az ismert showman: Michael Knowles. A volt sztár, Tucker Carlson helyére lépett, s a maga 33 évével feltűnő jelenség Amerikában is. A színészként is ismert showmannak most már két saját showja is van, minden digitális csatornán ott van, osztja az észt a jobboldalon. Népszerűsége kétségtelen. Vele beszélgettünk a fellépése előtt, s noha ő a médiát hibáztatja a hazugságukért, de nekünk úgy tűnt, igazmondásból nem jeleskedik. Sok-sok vagy jó hosszú Pinocchio orrot érdemelne. Csernyánszky Judit interjúja.
Magányosak és reménytelenek – riasztó eredményeket hozott felszínre egy tudományos kutatás a magyar fiatalokról – Szabó Andrea, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének igazgatója
Hőhullám, villámárvíz, pusztító viharok – a klímaválság már nem hipotézis, hanem kézzel fogható valóság Magyarországon is – Bodnár Barna összeállítása.
Továbbra is kérdéses, hogy Magyarország betöltheti-e az Európai Unió soros elnöki tisztét jövő ilyenkor – a Klubrádiónak nyilatkozik egy holland jogi szakember – Csernyánszky Judit interjúja.
Nincs csapó, nem forog a kamera Hollywoodban – sztrájkolnak a forgatókönyvírók és a színészek – vajon lesz-e mit néznünk az ősszel a mozikban? – Csákvári Géza filmes újságírót kérdeztük a témában.
Nem sikerül a törvény elírásainak megfelelően befóliázni a "tiltott tartalmú" könyveket, ezért sorra jönnek a büntetések. Mi történik? – ezt kérdeztük Gál Katalintól, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnökétől.
A 2015-ös adatokhoz képest megduplázódott azok száma, akik a diktatúrát – mint az egyszemélyi vezetést – elfogadhatónak tartják ma Magyarországon, állítja a Társadalomtudományi Kutatóközpont elemzője; Lay Viktória összeállítása.
A fideszes többség elfogadta a költségvetést, de Katona Tamás volt pénzügyi államtitkár szerint ezt csak annyira kell komolyan venni, amennyire a készítői szokták. Az idei gyakorlatilag hetente módosul. Példának elég legyen annyi, a jövő évre hat százalékos inflációval számoltak. Mindenesetre ebből a tervből az derül ki, hogy továbbra is kevesebb jut az egészségügynek és az oktatásnak, és a közszféra jó 15 százalékos reálbér-csökkenésének az ellensúlyozására sincs esély. Ahogy a például a külföldi élelmiszer-kiskereskedelmi cégekre kivetett különadó is biztosan tovább növeli az árakat.
Az Európai Unió jogállamiságról szóló jelentése nem sok jót mond Magyarországról. De ami a nagyobb baj, még a szándékát sem látjuk annak, hogy az Orbán-rezsim érdemben javítani akarná a helyzetet – erről beszéltünk Ligeti Miklóssal, a Trasparency International Magyarország jogi igazgatójával.
Új szótár született Ukrajnában: a Háború értelmező szótára. Ezt mutatta be a CEU-n az ukrán Pen Club alelnöke, a könyv szerzője: Osztap Szlivinszkij, akivel kötete bemutatása után beszélgetett Csernyánszky Judit. A Láthatatlan Egyetem egyetemistái is részt vettek a rendezvényen, akik életük egy-egy meghatározó pillanatát idézték fel nekünk.
Mi vezetett a megszorításokhoz? Elpuskázta a Magyar Nemzeti Bank is? – Bod Péter Ákost, az MNB volt elnökét, egyetemi tanár kérdeztük.
Félbeszakított interjú az átláthatóságról, a nyíltságról és konkrét korrupciós vizsgálatokról – Bíró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét kérdezte Csernyánszky Judit.
Alkotmányos veszedelem: Magyar György ügyvédet, politikust kérdeztük arról, a négy új taggal jobb lesz az Alkotmánybíróság?
2030-ban fordulat állhat be a klímakatasztrófában. Többé nem lehet cél a GDP növekedése? Lay Viktória kereste a választ a kérdésre.
Kiemelkedő államférfi vagy igazi lúzer politikus volt Horthy Miklós – vajon miért próbálja a kormány újraépíteni a kormányzó-kultuszt – mit mond erre a történész?
