Az eltérő fejlődésű gyerekek esetében kiemelkedően fontos a család támogató ereje. A BHRG Alapítvány kampányában a családban rejlő pontenciális erőkre hívta fel a figyelmet. A gyerekek fejlesztésében még tudatosabban kell figyelni a kötődés erősítésére, a valós érzelmi kapcsolódás, a feltétlen elfogadás, a biztonság és a bizalom erősítésére. A család érzelmi védőövének támogatói erejére még inkább szükség van, ami a fejlesztések elengedhetetlen láncszeme és alapvetése. A kampányról az alapítvány szakmai vezetőjét, az Eltérő Fejlődésű Gyermekek Nagykövetét, Madács Anitát kérdeztük.
Az egészségügyben dolgozók túlterheltsége, a gyerekek egészségtudatossága vagy az anyává válás folyamata. Csak néhány téma, amellyel a negyedik alkalommal meghirdetett Richter Anna Díj döntőjébe került pályaművek foglalkoznak. Az oktatást, egészségügyet és gyógyszerészetet fejleszteni, jobbítani vágyó lelkes csapatok most négy kategóriában méretnek meg egymással, és a zsűri mellett a közönségdíjról a nagyközönség dönthet. H. Molnár Anikó projektkoordinátor avatott be a részletekbe.
Az eltérő fejlődésű gyerekek esetében kiemelkedően fontos a család támogató ereje. A BHRG Alapítvány kampányában a családban rejlő pontenciális erőkre hívta fel a figyelmet. A gyerekek fejlesztésében még tudatosabban kell figyelni a kötődés erősítésére, a valós érzelmi kapcsolódás, a feltétlen elfogadás, a biztonság és a bizalom erősítésére. A család érzelmi védőövének támogatói erejére még inkább szükség van, ami a fejlesztések elengedhetetlen láncszeme és alapvetése. A kampányról az alapítvány szakmai vezetőjét, az Eltérő Fejlődésű Gyermekek Nagykövetét, Madács Anitát kérdeztük.
Az egészségügyben dolgozók túlterheltsége, a gyerekek egészségtudatossága vagy az anyává válás folyamata. Csak néhány téma, amellyel a negyedik alkalommal meghirdetett Richter Anna Díj döntőjébe került pályaművek foglalkoznak. Az oktatást, egészségügyet és gyógyszerészetet fejleszteni, jobbítani vágyó lelkes csapatok most négy kategóriában méretnek meg egymással, és a zsűri mellett a közönségdíjról a nagyközönség dönthet. H. Molnár Anikó projektkoordinátor avatott be a részletekbe.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A vita közösségeket épít; különböző véleményeket és nézőpontokat ismerhetünk meg segítségével" – vallja Dezsényi Balázs. Az Engame Akadémia oktatási vezetőjével arról az országos angol nyelvű vitaversenyről beszélgettünk, amelyet a világ legrangosabb középiskolás vitaformátumában most először, az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodájával közös szervezésben rendeztek meg. A döntőbe jutott 20 versenyző csapat körbejárta az EU-s ifjúsági részvétel, a nemi esélyegyenlőség, illetve a szakképzés és egyetemi oktatás dilemmáinak témáit is.
A műsor második felében a nyertes csapat két középiskolás tagja, Somogyi Nikoletta és Nagy Renáta voltak a vendégeink. A döntő forduló egyik nyitó gondolata szerint „A fiatal generáció jövőjéről ne az idősebb döntsön”. A győztesek a versennyel egy Interrail-bérletet nyertek, amivel beutazhatják Európát.
2020 novemberében különleges programot indított a Magyar Vöröskereszt, amelynek célja, hogy versenyképes és használható tudásra tegyenek szert azok a szülők, akik családjukkal a szervezet átmeneti otthonaiban élnek. A képzéseknek köszönhetően könnyebben boldogulhatnak a munkaerőpiacon, állást találhatnak, mely hosszú távon megteremti a lehetőséget arra, hogy továbblépjenek és önellátóvá váljanak. A Tanulj tovább, lépj tovább programról Waller-Fekete Juditot, a szervezet szociális szakmai vezetőjét kérdeztük.
Mit jelent a munka világában a 'new ways of working'? A témát két oldalról közelítettük Katona Melindával, a Borealis szervezetfejlesztő tanácsadó vállalkozás ügyvezetőjével. Egyrészt megvizsgáltuk, hogyan tartható fenn a teljesítmény szintje ezekben az összetett, koronavírussal átitatott időkben, másrészt beszéltünk arról is, hogy mitől lesz egy szervezet jövőtálló, és mit jelent az, hogy készen áll a változásra.
A kis Tolna megyei faluban, Értényben élő 10 éves Sanyi hosszú éveken át hol halkan elsuttogott, hol nagy gonddal lerajzolt karácsonyi kívánsága évről évre beteljesületlenül maradt. Nagylelkű adományok, felajánlások útján érkezett ugyan sokféle meglepetés a karácsonyfa alá, de sosem az, amiről valójában álmodott.
A 2021-ben először elindított, közösségeket összekötő személyes adománygyűjtő akciónak köszönhetően a cipősdoboz nagyságú dobozkában végre valóban az lapult, amit Sanyi kért: egy kedvenc szuperhősét megformáló baba. Országszerte mintegy 1300 gyereket ért különleges meglepetés hazánk leghátrányosabb falvaiban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egyedülálló kezdeményezésének köszönhetően.
A karitatív szervezet munkahelyi közösségekhez, cégekhez, iskolákhoz, baráti társaságokhoz fordult azzal a kéréssel, hogy támogassanak egy-egy nehéz sorsú falut, és juttassanak el az ott élő gyerekeknek személyre szabott ajándékokat, amivel számukra is szebbé tehető az ünnepi időszak. Romhányi Tamás kommunikációs vezető mesél az akció egész évben elkísérő fontos üzenetéről.
2019-ben hozták létre azt a gyakorlati programot, amely felsőoktatásban részt vevő hallgatókkal dolgozik hazai kistelepülések fejlesztésén. A Közösség-Tér-Település projekt célja, hogy lehetőséget teremtsen a hallgatók számára a szakmai tapasztalatszerzésre, ezen kívül a vidékfejlesztést és annak elősegítését is kiemelten fontos tényezőként határozza meg. A program most harmadik és negyedik évfolyamának fogadására keresi leendő partnertelepüléseit. A részletekbe Kovács Vanda programvezető avat be.
Ötven, véletlenszerűen kiválasztott miskolci lakos gyűlt össze tavaly ősszel, hogy megtartsák Miskolc első közösségi gyűlését, amelyen a levegő minősége volt a téma. Arról, hogy mik voltak a tapasztalatai a részvételi demokrácia egyik innovatív, de Magyarországon még új (Budapest után a második helyszínről van szó) eszközének, Bördős Évát, a DemNet Alapítvány igazgatóját, valamint Nagy Marcit, a gyűlés egyik legfiatalabb résztvevőjét kérdeztük.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat mozgó fogászati busza 1995 óta járja az országot. 2020-ban a busz 8 helyszínen járt, ahol több mint 2000 gyerek fogait vizsgálták meg. A buszban dolgozó önkéntes fogorvosoknak idén is rosszak voltak a tapasztalataik: a szűrésen megjelent gyerekek átlagosan több mint felének volt szuvas foga, volt olyan helyszín, ahol ennél is rosszabb volt az arány. Vendég Dr. Tóth Tünde fogszakorvos volt, aki 1997 óta dolgozik önkéntesként a Gyermekmentő Szolgálatnál.
Az év végéhez érve mindig eljön az időszak, amikor úgy érezzük, tennünk kell másokért. Az ünnepek közeledte felerősíti a szolidaritást, az érzékenységet embertársaink és környezetünk felé. Minden év novemberének utolsó keddjén a jótékonyságot, az adományozás örömét ünnepeljük. A Giving Tuesday – magyarul AdakozóKedd – kezdeményezést a Black Friday ellensúlyozására hívták életre, az embereket a nagy vásárlások időszakában arra buzdítva, hogy figyeljenek oda egymásra, az elesettekre, és adományaikkal olyan ügyeket támogassanak, amivel másokat segítenek, örömet okoznak. A mozgalom hivatalos magyarországi nagykövete 2017 óta a NIOK Alapítvány. Sczígel Andrea szenior programvezető mesélt az idei AdakozóKedd tapasztalatairól.
A Klubrádió 20. születésnapjának apropóján rendhagyó adással készültünk két különleges vendéggel és témával.
Majdnem a rádióval egyidős társadalmi felelősségvállalással foglalkozó műsorunk, a Szerepvállalás. Indulásakor, és utána még sok-sok évig Berecz Anna vezette, aki ma is visszatérő vendége a rádiónak. Meghívtuk, hogy beszélgessünk arról, hogyan és miért indult a műsor, és vajon milyen relevanciája van ma a rádiós-online térben.
19 évvel ezelőtt indította el útján a Jól-Lét Alapítványt Keveházi Kata, műsorunk egyik első és azóta is rendszeres vendége. A nők munkaerőpiaci helyzetének javítása, a nők és a férfiak közti esélyegyenlőség, a munkába szülés után visszatérni kívánó anyukák - többek közt ezekkel a témákkal foglalkozik. Habár a közel 20 év alatt az ezzel kapcsolatos szemlélet tágult és sok minden változott, Kata mégis azt mondja, hogy továbbra is nőnek a nemek közti egyenlőtlenségek.
Egyike az első és legrangosabb társadalmi innovációs díjaknak Európában a SozialMarie pályázat, amelyet idén 18. alkalommal hirdetnek meg. Célja, hogy Közép- és Kelet-Európában népszerűsítse és támogassa a társadalmi innovációk ismertségét.
Olyan sikeresen megvalósuló, innovatív kezdeményezéseket jutalmaznak, amelyek korunk társadalmi kihívásaira keresnek és adnak választ. A pályázatra a civil-, az üzleti- és az állami szektor által megvalósított, társadalmi hatású projekteket lehet nevezni, 2022. január 18-ig. A részletekbe Tornóczi Zsófia, a SozialMarie magyarországi koordinátora avatott be.
Ahmed Shoman egyiptomi-norvég származású hallgató, eredeti végzettsége szerint olajmérnök. Jelenleg a budapesti IBS Phd hallgatója a a University of Buckingham doktori képzésén. Kutatásában a nagy olaj szolgáltató vállalatok CSR programjában rejlő hiányosságokkal foglalkozik. Shoman a világ négy szegletébe látogatva, a kolumbiai dzsungeltől egy maláj szigeten át egy texasi iparági konferenciáig arra jutott, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalási programjában nem tűnik prioritásnak a saját dolgozók helyzete. Sőt, a nagy olaj szolgáltató vállalatok nem egyformán kezelik a fejlődő és a fejlett országokban dolgozó munkavállalóikat.
Tardos Katalin munkaszociológiával és humánerőforrással foglalkozó szociológus, az IBS főiskolai tanára, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének kutatója konzulensként támogatja a kutatást.
A nyersanyagszűkösség a járványhelyzet okozta átmeneti tünet vagy megatrend? Vége az expanziós gazdaságnak és a fogyasztói társadalomnak? A körforgásos gazdaság lehet a megoldás? A KÖVET Egyesület 26. konferenciájának témája a globális anyagtalanodás. Miközben egyre többen érzékelik a jelenlegi, pazarlásra épülő rendszer fenntarthatatlanságát, az ökohatékonyságot meghaladva nő a termelés és a fogyasztás. Hazánk népessége például 1990 óta 10%-kal csökkent, beépítettsége ugyanakkor 30%-kal nőtt. Mindez rengeteg természetes és műanyagot igényel, amelyekből úgy tűnik, nem korlátlanok a készletek. A globális anyagtalanodás azt is jelentheti, hogy a legbanálisabb dolgok kezdenek elfogyni: már nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok vagy az ivóvízkészletek kimerülése fenyeget, de a chip gyártáshoz vagy az építkezéshez szükséges alapvető anyagoké is. Dr. Tóth Gergellyel, a KÖVET főtitkárával, a konferencia témavezetőjével beszélgettünk.
A covid alaposan felforgatta az évtizedes, beállt munkahelyi, munkavégzési normákat. Azzal, hogy az emberek home office-ba kényszerültek, a korábbitól eltérő kommunikációra, a kontroll és az önálló munkavégzés arányainak megváltoztatására, újfajta vezetői képességekre és kompetenciákra lett hirtelen szükség. Egy új felmérés többek közt arra volt kíváncsi, hogy a munkavállalók hogyan értékelik a kialakult helyzetet, hatékonynak találják-e az otthoni munkavégzést vagy kapnak-e elegendő visszajelzést a munkájukról. A megkérdezettek 82%-a szerint számottevően meg fog változni a jövőben az irodai munkavégzés formája. Katona Melinda, a felmérést végző Borealis szervezetfejlesztő és tanácsadó ügyvezetője avatott be a részletekbe.
Az elérhető, életvitelt segítő és digitális segédeszközök repertoárját igyekszik bemutatni 2015 óta a Látássérült Emberek Segédeszköz Konferenciája, a LESEK. A látássérültek boldogulását megkönnyítő, lehető legtöbb eszközt és szolgáltatást felvonultató esemény kapcsán Dvariecki Bálint szervezővel beszélgettünk.
Az országban egyedülálló kezdeményezésként, amerikai gyakorlat mintájára jött létre a 'Telefotel' telefonos információs szolgáltatás. A 2019 februárjától működő lehetőség egyik legfőbb célja és feladata az önkéntesség tudatosítása. A konferencián előadó Nemes-Nagy Tündét, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesületének elnökét kérdeztük.
Mint fogalom talán nem annyira, de mint jelenség, biztosan sokaknak ismerős lehet az élelem-önrendelkezés. "A kapitalista termelési mód betörésével nemcsak a közjavakhoz való hozzáférés lehetetlenült el, de felbomlottak azok a társadalmi struktúrák is, amelyben a közösség tagjai egymást segíteni tudták." – írja recenziójában, a Fordulat legfrissebb lapszámában Ádám Zsófia, a Szolidáris Gazdaság Központ tagja. Arról kérdeztük, mi történik és miért veszélyes, ha egy társadalomban ellehetetlenülnek az élelem-önrendelkezés feltételei és miért van ennek relevanciája ma?
Őt Balogh Lili agrármérnök, gazdálkodó követte, aki a Fordulat ugyanezen számában az agroökológia magyarországi helyzetéről, szereplőiről és fejlődési irányairól értekezik. Többek között arról beszélgettünk, hogyan kapcsolódik ez a komplex rendszer az élelmiszer-önrendelkezéshez, és mik azok a tudások, amelyek a mai agroökológia területéhez tartoznak.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Egy elhivatott gyógyszerész számára a prevenció, az egészségtudatosság rendkívül fontos. Az „Az vagy, amit megeszel” projekt az ország különböző pontjain mentorál újonnan alakuló, ún. kosárközösségeket, hogy egyre többen rátaláljanak a helyi termelők által kínált tiszta, természetes élelmiszerekre. A kétnapos workshopokon számos szakmai előadáson, művészeti foglalkozásokon keresztül épültek igazi egészségtudatos közösségé a csapatok. A Richter Anna Díj gyógyszerész kategóriájának győztes projektjéről Nyolczas Krisztina humánökológus mesél.
"Ha a hét minden napján operálnának, éjszakát és nappalt is beleszámítva, akkor sem kerülnének sorra időben a gyerekek." Schuster Barbarának, a Vertebra Alapítvány vezetőjének szavai ezek. Ma Magyarországon 300-nál is több beteg – és nagyrészük gyerek – vár az extrém kockázatúnak számító gerinckorrekciós műtétre, amely az egyik legnagyobb orvosi beavatkozás, amit gyerekeken végeznek. A Richter Anna Díj egészségügyi szakdolgozó kategóriájának győztese egy olyan dokumentumfilm, amely egy család történetén keresztül mutatja be a műtét előkészületeit és a beavatkozást.
Rendhagyó adás volt, ugyanis ezúttal egy témát jártunk körbe egy elkötelezett civil jogvédővel, Hargitai Mártával, a ráktúlélők.hu oldal alapítójával. Márta mellrák túlélőként azon dolgozik, hogy felkutassa, milyen lehetőségei vannak ma Magyarországon a daganatos embereknek, ki segíti őket a gyógyulás útján, és igyekszik kitekinteni arra is, hogy az Európia Unió országaiban milyen megoldásokat dolgoznak ki a szakemberek és a döntéshozók. Beszélgetésünk apropóját egy szeptemberi jelentés adja, amelyet az Európai Parlament rákelleni küzdelemmel foglalkozó különbizottságának online ülését követően adtak ki.
Őszi fordulójához érkezett a „Passzold vissza, Tesó!” elnevezésű, használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány, amelyet a Jane Goodall Intézet, a KÖVET Egyesület, az Afrikáért Alapítvány és a Védegylet közösen hirdetett meg. A kampány célja, hogy minél több adatmentes, már nem használható mobilkészüléket, GPS-t vagy táblagépet, és ezekhez használt töltőket vegyenek át adományként, elősegítve ezzel a körforgásos gazdaságot. A használt készülékek ugyanis kincset rejtenek; többek között 17 féle fémet lehet visszanyerni belőlük. A mobiltelefonok előállításához szükséges nyersanyagok, például a koltán bányászata Afrikában veszélyeztetett fajok élőhelyét, fennmaradását és a helyi közösségek érdekeit fenyegetik. Ezt a folyamatot szeretnék megfékezni, ha ugyanis a használt mobiltelefonokban található fémek újrahasznosítása nagyobb mennyiségben valósul meg, akkor az előállításukhoz szükséges ércek bányászata várhatóan csökkenni fog. Kádár András, a Jane Goodall Intézet főtitkára avatott be a kampány részleteibe.
A jövő radiológiája, a konduktív nevelés alapelvei és gyakorlatai, a poszt-COVID tünetegyüttes gyermek- és felnőtt korban, a vese és a hasnyálmirigy fontossága, a betegközpontú gyógyszeradagolási formák, a szívtranszplantáció vagy a mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyben. Elindult a Szenior Akadémia ingyenesen látogatható, online programsorozatának újabb szemesztere. A Semmelweis Egyetem – alapításának 250 éves jubileumára emlékezve – 2019-ben indította el a lakosságnak, főként az idősebb korosztálynak és hozzátartozóinak szóló sorozatát. Az ötödik szemeszter 10 online előadásának témáiról dr. Nagy Zoltán professor emeritus, a Senior akadémia szakmai vezetője mesélt.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
Nemrég a tavalyi év civil programjait elismerő Civil Díj pályázat két nyertesét, a 'Legsikeresebb társadalmi vállalkozást', valamint a 'Legsikeresebb adománygyűjtő kampányt' mutattuk be. A pályázatra közel 130 jelentkezés érkezett, amelyből végül 27 szervezet került a döntőbe, majd 8 vehetett át díjat. A megannyi inspiráló programról ezúttal Scheili Renáta, a pályázatot kiíró NIOK Alapítvány programvezetője mesélt részletesebben.
Utána pedig a 'Legígéretesebb új szervezet' díját elhozó, esztergomi AlterEgom Egyesület elnöke, Várszegi Balázs volt a vendégünk. A zsűri szerint hiánypótló szervezet működésének alapja a helyi fiatalság érdekeinek képviselete; véleményük, ötleteik figyelembevételével velük és értük igyekeznek építeni városukat.
Az adás tartalmából:
Közel 130 jelentkezés érkezett a Civil Díj pályázatra, amelyen 2020 legsikeresebb civil programjait kereste a főszervező NIOK Alapítvány, partnere, a Civil Iránytű Alapítvány és a szakértőkből álló zsűri. A döntőbe került 27 szervezet közül végül 8 vehetett át díjat. A tavalyi év már csak a koronavírus-világjárvány alatt tapasztalt társadalmi összefogás és számtalan inspiráló program miatt is érdekes, a döntőbe jutott kezdeményezések is nagy arányban válaszoltak a kapcsolódó kihívásokra. A nyertesek közül kettőt mutattunk be.
Elsőként a 'Legjobb társadalmi vállalkozás' díját elhozó AdniJóga kezdeményezést, amely a jóga pozitív hatásait teszi elérhetővé hátrányból indulók számára. Kalmár Anna alapítóval beszélgettünk.
Őt dr. Rihay-Kovács Zita, a Független Előadó-művészeti Szövetség ügyvezető titkára követte, szervezetük nyerte ugyanis a 'Legsikeresebb adománygyűjtés' kategória díját.
A műsorban ezúttal a Világszép Alapítvány és a Létra Klub mutatkozott be. A két szervezet között kapcsolat is van, utóbbi bevételeiből él az alapítvány, mely állami gondozott gyerekeket támogat.
Az Együnk Egymásért program a hazai gasztronómiai élet egyik legnagyobb hagyományú jótékonysági összefogása. A jubileumi, 10. programot szeptember és december között rendezik. A részleteket Nagygyörgy András, a szervező Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolatok igazgatója mondta el.
Az elmúlt 10 évben 18-ról 44 százalékra nőtt azon megváltozott munkaképességű emberek aránya, akik dolgoznak. Egy miskolci call-centerben augusztusban 30 megváltozott munkaképességű dolgozó állhatott munkába. Ignácz Bélát, a Prohumán kft. ügyvezető igazgatóját kérdezem.
Hiperaktív? Mozgássérült? Iskolaéretlen? Tanulási zavaros? Megkésett beszéd vagy mozgásfejlődésű? Autista? Kik azok a furcsán viselkedő gyerekek? Mindenki fejében él egy kép arról, hogy miként viselkedik egy átlagos gyerek. Egy szülőből komoly aggodalmat válthat ki, ha a sajátja ennek a normának nem felel meg. Az eltérő fejlődésre és a korai fejlesztés fontosságára szeretné felhívni a figyelmet és próbál támogatást adni a szülőknek a BHRG Alapítvány. Madács Anitát, a szervezet szakmai vezetőjét kérdeztük.
Újabb fontos mérföldkőhöz érkezett a Magyar Élelmiszerbank: a 16 éves tevékenysége során megmentett és szétosztott élelmiszerek összértéke júliusban elérte az 50 milliárd forintot. A non-profit szervezet célja indulása óta ugyanaz: csökkenteni az élelmiszerpazarlást, támogatni a rászorulókat és minimalizálni az élelmiszerek megsemmisítése okozta környezeti terhelést. A szervezet az élelmiszeripari cégektől és kereskedelmi láncoktól összegyűjtött élelmiszerrel minden évben többszázezer rászoruló magyar emberen segít. Vendégünk volt Nagygyörgy András, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója.
Az élelmiszer hulladék csökkentése, hűtőközegek kezelése, állattartás kis méretekben, intelligens energiagazdálkodás, alacsony szén-dioxid kibocsátással előállított építőanyagok, ökolábnyomhoz kötött városi szintű fejlesztési stratégiák, kis lábnyomú turizmus. Néhány példa „A lehetőségek 100 napja” című kezdeményezésből, amelyet a Túllövés napján indítottak el, és amelyhez a KÖVET Egyesület is csatlakozott, és amely olyan gyakorlati megoldásokat tartalmaz, melyek hozzájárulnak, hogy az emberiség ökológiai lábnyomát egyensúlyba hozzuk a biokapacitással. A vendég Bíró Imola, a KÖVET kommunikációs vezetője.
Azt ugyan még nem tudjuk, hogy pandémia mely szakaszában járunk és mennyi van még hátra, de egy valami biztos: az oltások hatására az alkalmazottak kezdenek visszatérni a munkahelyekre, legalábbis fizikai értelemben. Hogyan kell ezt jól menedzselni? Mit tanulhattak a vezetők és az alkalmazottak a hosszú otthonlétből? Milyen szempontokkal kell a munkaadóknak szembenézni? És milyen új módszerek alakulhatnak ki? Katona Melinda szervezetfejlesztési tanácsadót kérdeztük.
Főszerepben a társadalom. Bíró Bori műsora a társadalmi felelősségvállalásról. Az adás hétről-hétre példákat hoz arra, hogy egy-egy cég vagy intézmény, netán magánszemély, milyen formában, milyen eszközökkel járul hozzá anyagi gondok, társadalmi problémák orvoslásához, az életminőség javításához, a fenntartható fejlődéshez. Ily módon is kifejezve, hogy felelősséget érez azért a környezetért, amelyben él és dolgozik. A Klubrádió 'Média a társadalomért' különdíjjal kitüntetett műsora.
A Szerepvállalás már podcast formában is hallgatható.
Iratkozzon fel a műsorra kedvenc online platformján!
Spotify
Apple podcast
Google podcast
Néhány héttel ezelőtt a Klubrádió heti kérdése a hallgatókhoz körülbelül úgy szólt, hogy mitől lehetne jobb hely Magyarország. Móricz Emese vezetőfejlesztési specialista úgy véli, a témához szorosan kapcsolódik a kollektív traumák és azok feldolgozása. Arról beszélgettünk vele, mindez miként kötődik a mentálisan egészséges társadalom kérdéséhez. A műsor második felében Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológust kérdeztük, aki szerint mentális egészség nélkül nincsen demokrácia. De vajon valóban létezik olyan, hogy mentálisan egészséges társadalom? És mik ennek a sarokkövei?
Az Európai Bizottság 2021. március 24-én javaslatot terjesztett az Európai Tanács elé egy európai Gyermek Garancia program megvalósítása érdekében. A célkitűzés annak biztosítása, hogy Európában minden gyerek érvényesíthesse az alapvető szolgáltatásokhoz való jogait, különösen azok, akik szegénységgel vagy társadalmi kirekesztettséggel fenyegetettek. Magyarország és más államok helyi szakértőinek részvételével, egy gyerekuniós tanulmány keretében készül egy felmérés. Célja, hogy segítse annak a megértését, hogy ma Magyarországon a kisgyerekkor fejlődése mennyire támogatott, milyen szükségletei lennének a családoknak és a gyerekeknek, milyen az ellátórendszer, valamint hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat hogyan lehetne a jelenleginél jobban felhasználni. Herczog Mária szociológus, a hazai gyerekvédelem egyik legismertebb kutatója mondta el a részleteket.
A Humusz Szövetség több környezetvédelmi civil szervezet és szakértő által összeállított állásfoglalással kívánja felhívni a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira, továbbá szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene az újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Szabó György, a Humusz Szövetség Nulla Hulladék programvezetője volt a vendég.
ISMÉTLŐ ADÁS (május 29.)
A SozialMarie a legrégebbi európai társadalmi innováció díj. Célja a példaértékű projektek népszerűsítése, valamint a társadalmi innovációról szóló párbeszéd elősegítése. 2005 óta minden évben 15 kiemelkedő projektet díjaz Kelet-Közép Európa 6 országából. A szakmai zsűri idén 299 pályázat közül választotta ki a 3 fődíjas és további 12 nyertes projektet, köztük 3 kiváló magyar kezdeményezést. A rangos 2. helyezést az Utcajogász Egyesület Járvány-jogsegély szolgáltatása kapta. Elkötelezett ügyvédek egy csoportja egyszerű módot talált arra, hogy jogsegélyt nyújtson a hajléktalan és lakásszegénységben élő embereknek, és segítse őket szociális és emberi jogaik érvényesítésében. Mekler Kinga, az egyesület önkéntes ügyvédje volt a vendég.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány segélyvonalait és online platformjait egy közel 100 fős, képzett önkéntesekből álló csapat teszi elérhetővé ingyenesen, napi 24 órában. Az alapítvány szolgáltatásaihoz tartozik azoknak a felnőtteknek a támogatása is, akik egy gyerek biztonságáért, hollétéért aggódnak. A fiatalok lelki egészségére és a felnőttek pandémia alatti támogató szerepére hívja fel a figyelmet a szervezet legújabb megmozdulása. A #FelelősFelnőtt kampány célja, hogy rávilágítson azokra a kihívásokra, amelyekkel a gyerekek és a kamaszok nap mint nap találkoznak a járvány alatt. R. Csekeő Borbála, a Kék Vonal Alapítvány szakmai vezetője avatott be a részletekbe.
Melyik generáció vállát nyomja a leginkább a bolygó megmentésének terhe? Ki mit tesz a fenntarthatóságért? A SteiGen és az UniCredit Bank közös kutatása négy generáció - a Baby Boomerek, az X, az Y és a Z - véleményét térképezte fel a fenntarthatóságról: mit gondolnak róla, mit tesznek érte, milyen tevékenységeket társítanak hozzá. A részletekbe Steigervald Krisztián generációkutató avatott be.
A Mosoly Alapítvány művészetterápiás munkájában nagy szerepet játszanak a mesék, hiszen azok lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy a szimbólumok nyelvén fejezhessék ki belső élményeiket, tapasztalataikat: saját kezükbe veszik a sorsuk irányítását, döntenek, cselekednek és küzdenek, megtapasztalják, hogy a cselekvő akarat mindig meghozza a gyümölcsét, a hős elnyeri jutalmát. A budapesti utazók most a város mintegy száz pontján találkozhatnak meglepő, meghökkentő meseidézetekkel. A Mosoly által a világ minden tájáról kiválasztott idézetek amellett, hogy a terápiás szakmai munka fontosságát szeretnék hangsúlyozni, arra is hivatottak, hogy a koronavírusjárvány okozta feszültséggel teli időszak után egy-egy pillanatra kizökkentsék az utazót a hétköznapok rutinjából. Vendég volt Adorján Kata, az alapítvány vezetője.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Vöröskereszt tavaly novemberben, a Gyermekjogi Világnapon indította el a BABA PAKK nevű kezdeményezését, melynek keretében az elmúlt hónapokban országszerte 100 darab különleges csecsemőgondozási csomaggal támogatták a kisbabát váró, vagy újszülöttet nevelő, nélkülöző családokat. A program folytatásához most lakossági adománygyűjtést hirdetnek.
A MOME hosszú távú célja, hogy a hazánkban országos szinten tevékenykedő segélyszervezetekkel, társadalmilag beágyazott egyesületekkel együttműködve olyan partnerségeket alakítson ki, amelyek a társadalmilag fenntartható tervezés hasznosságát felismerve lehetővé teszik a design szerepvállalásának kiterjesztését és beépülését a komplex szociális kihívásokra adott válaszreakciók sorába.
A részletekről elsőként Szerencsés Rita, az egyetem Innovációs Központ Kreatív Fenntarthatóság HUB junior kutatója mesélt. Őt pedig Ipolyi Dóra, az Vörökereszt önkéntes koordinátora és lakossági forrásbővítője követte.
