Arisztotelész azt írta, hogy nem jó az arisztokrácia uralma, mert a nagyurak érzéketlenek a démosz gondjai iránt, és ez lázadásokhoz vezet, de nem jó a demokrácia sem, mert a népuralom törvényszerűen a demagógok hatalmához vezet. Ő egyfajta műveltségi cenzust ajánlott, hogy csak az szólhasson hozzá a polisz ügyeihez, akinek megvan hozzá a tudása. Kiderült azóta, ez sem működik, mert a tudás is áru, ezzel a módszerrel is kirekesztjük a tömegeket. Mi a tömeg szerepe egy igazi demokráciában ma?
Vendég:
Standeisky Éva történész.
Az új évet egy magyar büszkeséggel kezdtük. Beszéltünk arról az emberről, aki talán a legokosabb volt ezeréves történelmünkben: Neumann Jánosról.
Vendég:
Dénes Gábor filmrendező.
Állítólag a legjobb gyerekszoba a mese. De hogyan? Apuka találja ki? Vagy olvasson fel? És mit? Grimmet, magyar népmesét, kirgizt, afrikait, maorit? És hogyan használ a mese a fogyókúrához? Vendég Boldizsár Ildikó.
A világháború után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetre hivatkozással a kormány nem hajt végre teljes vagyon-visszarendezést a zsidók körében, majd a sztálini fordulat után a volt „burzsoák” bármiféle kárpótlása esélytelenné vált. Az NSZK részéről volt néhány jóvátételi próbálkozás, de érdemi összegek csak az 1970-es évek elején érkeztek Magyarországra. Mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa? Mennyi jutott el belőle a magyarországi zsidókhoz? Vendég Klacsmann Bori holokauszt-kutató.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Az adás vendége Radnóti Zoltán rabbi volt, akivel a Hanukáról, az ünnepről, a családról és a fiatalokról beszélgettünk.
Janusz Korczak, születéskori neve szerint Henryk Goldszmit lengyel orvos, gyógypedagógus, a pszichopedagógia művelője, író, az európai reformpedagógia kiemelkedő alakja, a varsói árvaház vezetője. Ő megszabadulhatott volna, de a tanítványaival kézen fogva ment a treblinka itáborban a gázkarmába, nem hagyta el a gyerekeket. Mit tudunk? Róla? Profitál-e életművéből bármit is a magyar pedagógia? Vendég Trencsényi László egyetemi tanár.
Az adás vendége Mihálffy Balázs agrármérnök. Dolgozott Líbiában, Egyiptomban, Boszniában, Ghánában, Zambiában, Kongóban, Zimbabwében. Kairóban betért muszlimnak, a neve Abdurrahman, a rangja sejk, az irányzata szúfi (ez a békéságazat). Volt mecsetben imavezető, tanította a marokkói királyt, lefordította a Koránt, ezidáig ez az egyetlen magyar Korán-fordítás, melyet muzulmán vallásikörök hitelesítéssel láttak el. És gyűlöli a Hamászt.
Az adás vendége Vészabó Noémi magyar festőművésznő, akit, tavaly a Leonardo da Vinci- és Caravaggio-díjjal is kitüntettek Olaszországban. Idén májusban az „International Prize Pegasus for the Arts” -díjjal tüntették ki Velencében, a Scuola Grande San Teodoro palotában, majd Rómában, a Teatro Italia nagytermében átvehette a Nemzetközi Michelangelo díjat.
A magyar vasúthálózat kiépülése nagyjából fél évszázaddal később zajlott, mint az angol hálózaté, ezért mi fél évszázaddal fejlettebb technológiát kezdtünk el használni, mint a brit mérnökök. Ezt a jelenséget hívjuk a későn érkezők komparatív előnyének. Ha megnyílik az esélye annak, hogy a jelenlegi archaikus és az iskolákat lebénító szisztéma helyett visszavezessük a magyar oktatást a nemzetközi fősodor által kitaposott útra, élhetünk-e a „későn érkezők komparatív előnyével” és létrehozhatunk-e olyan intézményeket, melyekkel ma még a legfejlettebb oktatási rendszereket működtető országok is csak kísérleteznek? Vagy vissza kell állnunk az 1985-1990-es startvonalra és kezdhetjük elölről az egész utat? Az adás vendége vendége Radó Péter oktatáskutató.
Hogyan tanítsuk jól a történelmet? Először is már maga a tudományág sem egzakt, nincs lehetőség az állítások kísérletes kipróbálásra, aztán itt van a források kérdése, ki mit vesz figyelembe egy korból, annak megfelelő változhat az eredmény, amire jut – nem beszélve a történész-szakíró beállítottságáról, amit esetleg maga sem vesz észre. A nemzeti alaptanterv tele hülyeségekkel (pozsonyicsata) meg ideológiai befolyásolási kísérletekkel, röviden: ezért (is) jó, hogy időnként a történelemtanárok összejöttek és megvitatták, hogy mégis mit tanítsunk és hogyan –, hát ez most lehet, hogy nem lesz többet.
Vendég:
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke
Valamikor Munkács ("Minkács "jiddisül) volt a "magyar Jeruzsálem", a város lakosságának 64 %-a tartozott az izraelita fekekezethez (magyarnak vallották magukat, így lett meg a magyar többség), aztán történt, ami történt. Vagyis szinte mindenkit megöltek. Mit tudunk a mostani munkácsi zsidókról?
Vendégek:
Cseh Viktor és Horvát Éva
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Bizonyára sokan hallottak (legalábbis remélem) Jane Hainingről és a Skót Misszióról, de Prém Margitról nem valószínű. Őt nem vitték el Auschwitzba, de végig kockán forgott az ő élete is, szerepe az embermentésben szintén jelentős. Halálának évfordulóján, augusztus 26-án szobrot állítottak neki Újpesten. Róla beszélgettünk Rojkó Annamáriával.
Az új tanévet Magyarország talán legjobb iskolájával (ez egy provokatív szófordulat volt, de van rá esély, hogy igaz), az Ámbédkar iskolával kezdeni. Vendég Derdák Tibor és Orsós János.
Az 1937-ben született Giorgio Pressburger 2017-es haláláig fantasztikus életet élt. Ő egy magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója. Az opera, az operett és a filmművészet terén végzett munkája egyaránt jelentős volt. 1991-ben alapította meg a Mittelfest közép-európai művészeti fesztivált, amelynek haláláig művészeti vezetője volt. Nevéhez kötődik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának színre vitele a milánói Scalában, illetve Ligeti György Le grand macabre-jének színre vitele a bolognai Teatro Comunale színházban. Műfordítóként Esterházy Péter és Kertész Imre több művét ültette át olaszra. Emlékét őrzi egy olasz kulturális egyesület is. Róla is beszélgettünk Mauro Caputo-val, a Giorgio Pressburger Kulturális Egyesület vezetőjével és Berta Ágnes Nápolyban élő magyar tanárral.
Amikor 1943-ben a Parlamentben a nyilas képviselők megtámadták Kállay Miklós miniszterelnököt, hogy túlságosan puha, sértődötten azt felelte: „ugyan kérem, egymillió hold földet én adtam vissza a magyarságnak”. Ezzel arra a kifosztási törvényre utalt, amelyet az ő kormánya terjesztett elő, és aminek alapján elkobozták a zsidó tulajdonosoktól és bérlőktől a földbirtokaikat. Mi volt ez? Taktika, látszat vagy tényleg antiszemita válasz? Kállay titokban tárgyalásokat kezdett az angolokkal a kiugrásról, nem járult hozzá a deportálásokhoz, megpróbálta mérsékelni a munkaszolgálatosok kiszolgáltatottságát, tehát vannak jó pontjai is. Hogyan értékeljük az 1943-as évet: mint egy valódi, esélyes próbálkozást vagy mint az urak balfácánkodását a vérzivatarban? Vendég Jakab Attila történész.
Az 1937-ben született Giorgio Pressburger 2017-es haláláig fantasztikus életet élt. Ő egy magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója. Az opera, az operett és a filmművészet terén végzett munkája egyaránt jelentős volt. 1991-ben alapította meg a Mittelfest közép-európai művészeti fesztivált, amelynek haláláig művészeti vezetője volt. Nevéhez kötődik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának színre vitele a milánói Scalában, illetve Ligeti György Le grand macabre-jének színre vitele a bolognai Teatro Comunale színházban. Műfordítóként Esterházy Péter és Kertész Imre több művét ültette át olaszra. Emlékét őrzi egy olasz kulturális egyesület is. Róla beszélgettünk Mauro Caputo-val, a Giorgio Pressburger Kulturális Egyesület vezetőjével és Berta Ágnes Nápolyban élő magyar tanárral.
Van mérnöki, államigazgatási és történelemtanári diplomája is. Dolgozott mélyépítőmérnökként, levéltárosként, végül nyugdíjügyi előadóként, innen ment nyugdíjba 2012-ben. Ő az egyetlen, aki megnyerte (ezelőtt 17 évvel) a Legyen Ön is Milliomos-vetélkedőt. Mi a véleménye Cserey Gábornak arról, miből álljon a korszerű műveltség?
Egy alkalommal arról beszélgettünk a Csányi utcában, hogy könyves fesztivált kellene csinálni szabad téren, amikor valaki felvetette a rendőri biztosítás kérdését, mert mi lesz, ha néhány szkinhed idejön botrányt okozni, esetleg viperákkal, miképp védjük meg a közönségünket. Egyikünk megszólalt: akkor előveszem a géppisztolyomat. Azt hittem, viccel, de amikor ránéztem, láttam ez teljesen természetes reakció volt nála. Kiderült, évekig volt katona Izraelben. Kicsit mások a reflexei, mint az enyémek. Vendég Borgula András.
Szinte napra pontosan 200 évvel ezelőtt, 1823. július 26-án érkezett meg Kőrösi Csoma Sándor a zanszkári Zanglába, ahol több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott el, ahol Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozását végezte, és összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket is. Kőrösi Csomát a japán buddhisták bóddhiszattvaként, tkp. szentként tisztelik. Érdekes, de Kőrösi Csoma Sándortól teljesen függetlenül nálunk a buddhizmus tibeti válfaja terjedt el. Miért? Miben különbözik ez az ágazat atöbbitől? Milyen etikai üzenete van a mai világban? És hogyan tekint a mai tudomány Kőrösi Csoma életművére? Vendég Sári László.
Mit tudunk az orosz zsidó irodalomról?
"Én orosz szakonvégeztem, tanulni semmit nem tanultunk erről a témáról, átfogó szakirodalmat pedig nem találtam, talán nem létezik" – kezdte a bevezetésében a műsorvezető.
Az adás vendége Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár – akinek a neve szélesebb körben úgy lett ismert, mint egyike azoknak az embereknek, akik ingyen, önkéntes munkában rengeteget segítettek az ukrajnai menekülteknek a Nyugati és Keleti pályaudvar előtt –, éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik.
Nem túl kerek évforduló, de nem is ez a lényeg, éppen 95 éve lépett be az Osztrák Szociáldemokrata Pártba az első osztrák orvosnő, Margarethe Hilferding-Hönigsberg. Ő egyébként a pszichoanalízissel is kapcsolatba került (magyar szál: Margarethe Hilferding szintén orvos unokahúga a neves magyar tüdősebész, Dr Ungár Imre felesége lett), mert ő volt az első, aki nőként rendszeres látogatója lehetett Freud híres szerdai összejöveteleinek. Jó kapcsolatot ápolt többek között Karl Kautzkyval és Viktor Adlerrel. Egy munkáskerületben volt orvos. Intenzíven foglalkoztatták szociális problémák, cikkeket is írt újságokba, szociális és politikai témákban is állást foglalt. Az Anschluss után orvosi engedélyét visszavonták, lakásából ki kell költöznie. Végül Freud idős lánytestvéreivel együtt Theresienstadtba deportálták, ahonnan nem tér vissza többé.
Vendég:
Ungár Anna
Nem napra pontosan, de lényegében 40 éve halt meg az egyik legizgalmasabb életű és legkiválóbb magyar újságíró, Lévai Jenő. Ma kevesen emlékeznek rá, pedig az 1. világháborút leíró könyvei százezres példányszámban keltek el, a 2. világháború után pedig ő volt a holokauszt legkorábbi krónikása. A két háború között sikeresen küzdött a polgári jogokért, s közben még arra is telt az erejéből, hogy lapokat tulajdonoljon és szerkesszen. Mi volt a titka?
Vendégek:
Sükösd Miklós és Dési János.
A marimba egy afrikai eredetű ütőhangszer, hasonló a xilophonhoz, csak a lemezkék alatt rezonáló csövek találhatók, ezért egészen különlegeshangzást ad. A hárfa a 18. század kedvelt szólóhangszere volt, lágy barokk, később romantikus zenét játszottak rajta gyertyafény mellett, később belesimulta zenekarokba. Bolgár Dániel és Markovich Mónika svéd dalokat szólaltattak meg hárfán és marimbán, továbbá kortárs zenét és saját szerzeményeiket.
A polarizált fény és az élet keletkezése. A polarizált fényés a DNS. A polarizált fény, mint sejt-stimuláció. A polarizált fény, mint a biológia egy lehetséges jövőbeli nagy karrierje, mindez kiegészítve némi történelemmel, sporttal, zenével, feltalálással. Az adás vendége Fenyő Márta fizikus.
Egyszer volt, hol nem volt egy villamosmérnök, aki még az átkosban elnyert egy British Council-ösztöndíjat, ki is ment Angliába, ahol olyan sikeresen végzett valami tréningen, hogy rövidesen különböző nagy angol, majd amerikai multicégek hazai képviselője lett. Egy üzletember, akinek pusztán attól, hogy megtanulta rendesen a szakmáját meg a nyelvet, bejött a dolog. Ezenkívül ausztrál népdalokat énekel Újpesten, ahol díszpolgár, saját gitárkísérettel, továbbá filmeket készít. Vendég Németh György.
Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a millenniumtól az első világháborúig terjedő "hosszú századforduló" egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Ők tervezték a szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat, az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonját, vagy a debreceni megyeházát, az az egykori Számvevőszék szecessziós épületét, templomokat és oktatási intézményeket Nagybányától Budapesten át Liptószentmiklósig. Vendégek a mérnök unokája, Bálint András és Merényi György művészettörténész.
