Archívum

Valamikor Munkács ("Minkács "jiddisül) volt a "magyar Jeruzsálem", a város lakosságának 64 %-a tartozott az izraelita fekekezethez (magyarnak vallották magukat, így lett meg a magyar többség), aztán történt, ami történt. Vagyis szinte mindenkit megöltek. Mit tudunk a mostani munkácsi zsidókról?

Vendégek:

Cseh Viktor és Horvát Éva

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Bizonyára sokan hallottak (legalábbis remélem) Jane Hainingről és a Skót Misszióról, de Prém Margitról nem valószínű. Őt nem vitték el Auschwitzba, de végig kockán forgott az ő élete is, szerepe az embermentésben szintén jelentős. Halálának évfordulóján, augusztus 26-án szobrot állítottak neki Újpesten. Róla beszélgettünk Rojkó Annamáriával.

Az új tanévet Magyarország talán legjobb iskolájával (ez egy provokatív szófordulat volt, de van rá esély, hogy igaz), az Ámbédkar iskolával kezdeni. Vendég Derdák Tibor és Orsós János.

Az 1937-ben született Giorgio Pressburger 2017-es haláláig fantasztikus életet élt. Ő egy magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója. Az opera, az operett és a filmművészet terén végzett munkája egyaránt jelentős volt. 1991-ben alapította meg a Mittelfest közép-európai művészeti fesztivált, amelynek haláláig művészeti vezetője volt. Nevéhez kötődik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának színre vitele a milánói Scalában, illetve Ligeti György Le grand macabre-jének színre vitele a bolognai Teatro Comunale színházban. Műfordítóként Esterházy Péter és Kertész Imre több művét ültette át olaszra. Emlékét őrzi egy olasz kulturális egyesület is. Róla is beszélgettünk Mauro Caputo-val, a Giorgio Pressburger Kulturális Egyesület vezetőjével és Berta Ágnes Nápolyban élő magyar tanárral.

Amikor 1943-ben a Parlamentben a nyilas képviselők megtámadták Kállay Miklós miniszterelnököt, hogy túlságosan puha, sértődötten azt felelte: „ugyan kérem, egymillió hold földet én adtam vissza a magyarságnak”. Ezzel arra a kifosztási törvényre utalt, amelyet az ő kormánya terjesztett elő, és aminek alapján elkobozták a zsidó tulajdonosoktól és bérlőktől a földbirtokaikat. Mi volt ez? Taktika, látszat vagy tényleg antiszemita válasz? Kállay titokban tárgyalásokat kezdett az angolokkal a kiugrásról, nem járult hozzá a deportálásokhoz, megpróbálta mérsékelni a munkaszolgálatosok kiszolgáltatottságát, tehát vannak jó pontjai is. Hogyan értékeljük az 1943-as évet: mint egy valódi, esélyes próbálkozást vagy mint az urak balfácánkodását a vérzivatarban? Vendég Jakab Attila történész.

Az 1937-ben született Giorgio Pressburger 2017-es haláláig fantasztikus életet élt. Ő egy magyar származású olasz író, újságíró, műfordító, dramaturg, rendező, a Budapesti Olasz Kultúrintézet egykori igazgatója. Az opera, az operett és a filmművészet terén végzett munkája egyaránt jelentős volt. 1991-ben alapította meg a Mittelfest közép-európai művészeti fesztivált, amelynek haláláig művészeti vezetője volt. Nevéhez kötődik Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operájának színre vitele a milánói Scalában, illetve Ligeti György Le grand macabre-jének színre vitele a bolognai Teatro Comunale színházban. Műfordítóként Esterházy Péter és Kertész Imre több művét ültette át olaszra. Emlékét őrzi egy olasz kulturális egyesület is. Róla beszélgettünk Mauro Caputo-val, a Giorgio Pressburger Kulturális Egyesület vezetőjével és Berta Ágnes Nápolyban élő magyar tanárral. 

Van mérnöki, államigazgatási és történelemtanári diplomája is. Dolgozott mélyépítőmérnökként, levéltárosként, végül nyugdíjügyi előadóként, innen ment nyugdíjba 2012-ben. Ő az egyetlen, aki megnyerte (ezelőtt 17 évvel) a Legyen Ön is Milliomos-vetélkedőt. Mi a véleménye Cserey Gábornak arról, miből álljon a korszerű műveltség?

Egy alkalommal arról beszélgettünk a Csányi utcában, hogy könyves fesztivált kellene csinálni szabad téren, amikor valaki felvetette a rendőri biztosítás kérdését, mert mi lesz, ha néhány szkinhed idejön botrányt okozni, esetleg viperákkal, miképp védjük meg a közönségünket. Egyikünk megszólalt: akkor előveszem a géppisztolyomat. Azt hittem, viccel, de amikor ránéztem, láttam ez teljesen természetes reakció volt nála. Kiderült, évekig volt katona Izraelben. Kicsit mások a reflexei, mint az enyémek. Vendég Borgula András.

Szinte napra pontosan 200 évvel ezelőtt, 1823. július 26-án érkezett meg Kőrösi Csoma Sándor a zanszkári Zanglába, ahol több ezer tibeti nyelvű könyvet olvasott el, ahol Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozását végezte, és összeállított egy harmincezer szóból álló szójegyzéket is. Kőrösi Csomát a japán buddhisták bóddhiszattvaként, tkp. szentként tisztelik. Érdekes, de Kőrösi Csoma Sándortól teljesen függetlenül nálunk a buddhizmus tibeti válfaja terjedt el. Miért? Miben különbözik ez az ágazat atöbbitől? Milyen etikai üzenete van a mai világban? És hogyan tekint a mai tudomány Kőrösi Csoma életművére? Vendég Sári László.

Mit tudunk az orosz zsidó irodalomról?

"Én orosz szakonvégeztem, tanulni semmit nem tanultunk erről a témáról, átfogó szakirodalmat pedig nem találtam, talán nem létezik" – kezdte a bevezetésében a műsorvezető. 

Az adás vendége Hetényi Zsuzsa egyetemi tanár – akinek a neve szélesebb körben úgy lett ismert, mint egyike azoknak az embereknek, akik ingyen, önkéntes munkában rengeteget segítettek az ukrajnai menekülteknek a Nyugati és Keleti pályaudvar előtt –, éppen ezzel a kérdéskörrel foglalkozik.

Nem túl kerek évforduló, de nem is ez a lényeg, éppen 95 éve lépett be az Osztrák Szociáldemokrata Pártba az első osztrák orvosnő,  Margarethe Hilferding-Hönigsberg. Ő egyébként a pszichoanalízissel is kapcsolatba került (magyar szál: Margarethe Hilferding szintén orvos unokahúga a neves magyar tüdősebész, Dr Ungár Imre felesége lett), mert ő volt az első, aki nőként rendszeres látogatója lehetett Freud híres szerdai összejöveteleinek. Jó kapcsolatot ápolt többek között Karl Kautzkyval és Viktor Adlerrel. Egy munkáskerületben volt orvos. Intenzíven foglalkoztatták szociális problémák, cikkeket is írt újságokba, szociális és politikai témákban is állást foglalt. Az Anschluss után orvosi engedélyét visszavonták, lakásából ki kell költöznie. Végül Freud idős lánytestvéreivel együtt Theresienstadtba deportálták, ahonnan nem tér vissza többé.

Vendég:

Ungár Anna

Nem napra pontosan, de lényegében 40 éve halt meg az egyik legizgalmasabb életű és legkiválóbb magyar újságíró, Lévai Jenő. Ma kevesen emlékeznek rá, pedig az 1. világháborút leíró könyvei százezres példányszámban keltek el, a 2. világháború után pedig ő volt a holokauszt legkorábbi krónikása. A két háború között sikeresen küzdött a polgári jogokért, s közben még arra is telt az erejéből, hogy lapokat tulajdonoljon és szerkesszen. Mi volt a titka?

Vendégek:

Sükösd Miklós és Dési János.

A marimba egy afrikai eredetű ütőhangszer, hasonló a xilophonhoz, csak a lemezkék alatt rezonáló csövek találhatók, ezért egészen különlegeshangzást ad. A hárfa a 18. század kedvelt szólóhangszere volt, lágy barokk, később romantikus zenét játszottak rajta gyertyafény mellett, később belesimulta zenekarokba. Bolgár Dániel és Markovich Mónika svéd dalokat szólaltattak meg hárfán és marimbán, továbbá kortárs zenét és saját szerzeményeiket.

A polarizált fény és az élet keletkezése. A polarizált fényés a DNS. A polarizált fény, mint sejt-stimuláció. A polarizált fény, mint a biológia egy lehetséges jövőbeli nagy karrierje, mindez kiegészítve némi történelemmel, sporttal, zenével, feltalálással. Az adás vendége Fenyő Márta fizikus.

Egyszer volt, hol nem volt egy villamosmérnök, aki még az átkosban elnyert egy British Council-ösztöndíjat, ki is ment Angliába, ahol olyan sikeresen végzett valami tréningen, hogy rövidesen különböző nagy angol, majd amerikai multicégek hazai képviselője lett. Egy üzletember, akinek pusztán attól, hogy megtanulta rendesen a szakmáját meg a nyelvet, bejött a dolog. Ezenkívül ausztrál népdalokat énekel Újpesten, ahol díszpolgár, saját gitárkísérettel, továbbá filmeket készít. Vendég Németh György.

Bálint Zoltán és Jámbor Lajos a millenniumtól az első világháborúig terjedő "hosszú századforduló" egyik legsikeresebb építészpárosa volt. Ők tervezték  a szatmári Pannónia Szálló és Vigadót, valamint több elegáns budapesti nagypolgári villát, városi bérházat, az 1900. évi párizsi világkiállítás történelmi pavilonját, vagy a debreceni megyeházát, az az egykori Számvevőszék szecessziós épületét, templomokat és oktatási intézményeket Nagybányától Budapesten át Liptószentmiklósig. Vendégek a mérnök unokája, Bálint András és Merényi György művészettörténész.

A magyar futballstadionok lelátóin a tisztelt közönség időnként trágár és rasszista, nacionalista szövegeket üvölt szívből. Szeretik szidni a románokat, újabban már az ukránokat is, a szerbeket, a szlovákokat, a színesbőrű játékosoknak banánt mutogatnak és amikor az izraeli csapat itt volt, a himnusz alatt hátat fordítottak. Ugyanez a viselkedés kosárlabda meccsekre vagy tenisz- és pingpong versenyekre nem jellemző. Mi az ok, mi a szociológiaiés pszichológiai háttér? Szegedi Péter debreceni szociológus-sporttörténész fő szakterülete a magyar labdarúgás 1945 előtti társadalomtörténete. A profizmus kialakulásával, a futballerőszak történetével, a labdarúgás és regionalitás kapcsolatával, a cionista sportmozgalom múltjával, a játékrendszerek és stratégiák változásával, a labdarúgók külföldi vándorlásával foglalkozik, nemrég azonban több előadást tartott és tanulmányokat is publikált a futball és az antiszemitizmus kapcsolatáról. Ő volt az adás vendége.

Éppen kétszáz éve született az a magyar politikus, akinek nemrég lovasszobrot csináltatott a Fidesz a Kossuth téren (pontosabban: a Horthy-korban ott állt emlékművet alkották újra, csak kicsit olcsóbb anyagokból). Róla (illetve a családjáról) van elnevezve a budapesti fő bulvár. Eredetileg forradalmárnak és szabadsághősnek indult, Ferenc József jelképesen fel is akasztatta, majd némi kanyarok után ő koronázta meg Ferenc Józsefet, aztán miniszterelnök lett és a Monarchia külügyminisztere, őfelsége (és talán őfelségéné) kebelbarátja. Aztán elfelejtettük. Ki volt Andrássy Gyula? Áruló, nemzeti hős, vörös gróf vagy bécsi karrierista? És igaz, hogy az igazi, biológiai apja Kossuth Lajos?

Vendég: Odze György író.

Ki volt Virág Teréz, mit tett, miért jelentős az életműve? Mi az a KÚT? Milyen traumákkal néz szembe a másod-, harmadgenerációs holokauszt-túlélő? Hogyan csapódik le egy gyerek nevelődésében, egy család életében a XX. század történelme? Az újjáéledő, vagy újjáéledni látszó extrém jobboldaliság jelent-e pszichológiailag is kimutatható fenyegetést?  Milyen tanácsokat adna egy pszichológus egy olyan szülőnek, aki azt érzékeli, hogy a családdal történt korábbi események vagy egyáltalán, a mai világ szorításai lélektani gondokat okoznak a gyerek számára? Milyen tanulsággal szolgál nekünk Virág Teréz élete és munkássága, hogyan és miképpen kellene őrizni az emlékét?

Vendég:

Bárdos Kati, Virág Teréz lánya.

A kormány sértő arroganciával fütyül a tanárokra, izomból átnyomja az akaratát, a szülők és diákok pedig azon háborognak, hogy milyen vacak az iskola, használhatatlan ismereteket sulykol, módszerei elavultak, szellemisége rémes, de nincs szolidaritási sztrájk, nem állnak le a vonatok, a gyárak és az egész ország, a miniszterelnök pedig kijelenti, hogy minden oké, mert a két legfontosabb dolog jól működik, ez pedig a hittan és a testnevelés. Radó Péter oktatáskutató azt állítja, hogy a pedagógusok nagy része konzervatív és Fidesz-szavazó, ezért most eléggé szkizofrén helyzetbe kerültek. Szkizofrén helyzetbe? Mi ez az abszurdum, hogyan alakult ki, és mi várható? Vendég Radó Péter.

A pécsi egyetem egyébként kolozsvári származású professzora összehasonlította a magyar és a román helyzetet a populizmus sikere szempontjából. Három fő összetevőt vizsgált: az alkotmányosságot, a „nép” kulturális konstrukcióját és a karizmatikus személyiség megjelenését. Dolgozatának összefoglalásában ezt írta: „A politikai folyamatok vizsgálata megmutatja miért került előtérbe a tekintélyelvű populizmus vagy az illiberális demokrácia Magyarországon, és miért vallott kudarcot Romániában.” Vendég: Bretter Zoltán.

A Pészach (a keresztény Húsvét előképeként is) és a Sávuot (Pünkösd) a szabadság fokozatait rajzolják fel. Van közöttük egy nagyon különös ünnep, a Lag Baomer. Ennek nincs keresztény továbbélése, viszont rendkívül népszerű Izraelben, hatalmas tüzeket raknak és rengeteg házasságot kötnek ilyenkor. Hogy épül egymásra ez a három esemény, és mi az üzenetük a 21. század embereszámára? Vendég Oberlander Baruch rabbi.

A reneszánsz festészet egyik legrejtélyesebb képe Giorgione Vihar című alkotása. Az általam olvasott elemzésekből az derül ki, hogy senki nem tudja, tulajdonképpen miről szól a kép, de hihetetlenül szuggesztív. P. Szűcs Júlia művészettörténész nemrég megírta, hogy a festmény bal oldalán álló férfialakot ráfestették egy korábban ott látható meztelen nőre. Ki tette ezt? Miért? Milyen lehetett az eredeti? Vermeer egyik legismertebb műve a „Levelet olvasó lány nyitott ablaknál”. Most átvilágították röntgennel, és kiderült, hogy volt mégegy személy a képen, de lefestették. Mi történt? Mi okból? Hány ilyen lehet még? 

Tekintettel a kettős ünnepre egy rabbit és egy lelkész a stúdióba, akikel arról beszélgettünk, hogy miképp érvényes a modern világban a Pészach és a Húsvét, etikai szempontból.

Vendégek:

Oberlander Baruch, a Vasvári Pál utcai zsinagóga rabbija (ortodox) 

Csepregi András (FasoriGimnázium lelkész tanára, evangélikus).

A dizájner drogokat nemcsak azért nem használják az egyetemisták, mert veszélyesek, hanem mert egy alacsony presztizsű társadalmi réteghez kötődnek. Mik a társadalmi státuszból következő jellemzők és meghatározó tényezők az egyetemi kábítószer színtéren? Milyen hatással van és hogyan befolyásolja az egyetemi környezet a kábítószer színtérrel való viszonyt? Hogyan épül fel és melyek a terjesztési karrierút jellemző állomásai? Milyen hatással van az identitásra,és hogyan jelenik meg a személyes kapcsolatokban a terjesztésben (és a kisegítésben) való részvétel? Vendég Dési Ádám, aki doktori disszertációjában többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ.

A 2. világháború előtt mintegy 6% volt a zsidók részaránya a magyar lakosságban átlagosan, néhány városban, pl. Munkácson, Nagyváradon, Budapesten ennél magasabb, ezzel szemben viszont az olimpiai aranyérmeket tekintve 40-60 százalék volt ez az arány. (Aszerint, hogy azt számoljuk, hányzsidó vagy zsidó származású sportoló nyert olimpiai aranyat, illetve hogy hány aranyat szereztek zsidó származású sportolók). Még érdekesebb a kép, ha azzal vetjük össze, a nem zsidó iskolákban milyen jegyeket kaptak a zsidó gimnazisták (jellemzően nagyon rosszakat, a közvéleményben általános képnek megfelelően, miszerint a zsidó puhány). Mit tudunk a magyar zsidó sportolókról? Az adás vendég Olti Ferenc,a Zsidó Kiválóságok Háza vezetője.

A Google térképén a legnagyobb nézettséget a fotóival Hanti Vilmos érte el, több mint két millióan nézték meg a fényképeit. Hanti nemrég az Ellenállók nemzetközi kongresszusán a szolidaritás fontosságáról beszélt, kedden pedig ő adja át az antirasszista kitüntetést, a Radnóti-díjat. Vendég Hanti Vilmos.

Egy Perec nevű, talán Itáliából érkezett férfi az ezerhétszázas évek végén nyitott egy kékfestő műhelyt Óbudán. Ebből lett a Goldberger-művek. A család leghíresebb tagja, dr. Buday-Goldberger Leó világhírűvé tette a gyárat, ő maga felsőházi tag és Horthy rendszeres kártyapartnere volt. Mi lett velük?

Vendég: Guba Ildikó

Március 6-án kezdődik a legvidámabb vallási ünnep, a Purim, amelynek talán nem is az a fő szabálya, hogy fel kell olvasni Eszter történetétés lábbal kell dobogni vagy kereplővel zajt csapni akkor, amikor a gonosz Hámánneve elhangzik, hanem az, hogy ezen az éjszakán bárkinek bármit meg lehet mondani, de a következő napon senkinek sem szabad emlékezni rá. Mi az igaztörténete, mi volt évezredeken át a fő üzenete, és hogyan érvényes ma ez az ünnep? Vendég Radnóti Zoltán rabbi.

Az adás vendége Váradi Júlia rádiós újságíró, riporter, a Klubrádió műsorvezetője.

A műsor vendége Alibaba Dehghani, Magyarországon dolgozó iráni orvos, zenész, üzletember. Miképp látnak bennünket kivülről?