Archívum

1991. február 12-én - éppen 30 éve hagyott itt minket a rendszerváltás lelkiismerete, Krassó György. A Magyar Október Párt egykori alapítójáról Kőszeg Ferenccel - aki 1988-ban alapítója volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, majd a SZDSZ-nek, illetve ő volt a Magyar Helsinki Bizottság megalapítója és első elnöke - beszélgetett Pálinkás-Szüts Róbert.

Utána pedig Kemény Dániel technikus-riporter-hírszerkesztő kollégánk tartott eligazítást. Fiatal kora ellenére Dani már sokakat oktatott a rádiózás technikai fortélyairól (a Civil és a Tilos Rádióban is) és most is adott néhány hasznos tanácsot. Ebben a beszélgetésben alapvetően az FM transzmitterekről volt szó.

Para-Kovács Imre első vendége Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója, a beszélgetésük témája, hogy járványban sérül a demokrácia.

Mi lesz a magányos idősekkel a Klubrádió nélkül? Ez a második beszélgetés témája, a vendég Molnár Péter civil aktivista, slammer, egykori Fidesz-alapító. 

Bár a február 9-i, számunkra kedvezőtlen bírósági döntés után tartottunk sajtótájékoztatót, a Reggeli személybe is eljött a Klubrádió elnöke, Arató András, hogy Pálinkás-Szüts Róberttel megbeszéljék az ügyet.

Második vendégünkkel, Deák Dániel nemzetközi adójogásszal, egyetemi tanárral a Klubrádió elhallgattatásáról, a magyar társadalomról, szabadságról és igazságosságról beszélgettek.

Dési János első vendége Magyar Bálint szociológus, egykori oktatási miniszter volt, akivel a magyar demokrácia állapotairól beszélgettek.

A második vendégünk Polyák Gábor médiajogász volt, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője volt, akit a Klubrádiót sorsát erősen befolyásoló médiahelyzetről faggatott műsorvezetőnk - még pár órával a bírósági döntés előtt, mely szerint február 14-én éjfélig szólhat a Klubrádió.

Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense volt Szénási Sándor vendége, akivel a világ számos pontján újra és újra felmerülő ötletekről beszélgettek, melyek valamilyen módon szabályozni igyekeznek az internetet.

Utána Kaló Máté külpolitikai elemzővel beszélgetett műsorvezetőnk az új amerikai külpolitikai irányvonalról, arról, hogy mennyire lehet egyáltalán váltani, valamint hogy milyen ereje van a QAnonnak. 

A Klubrádió jövőjéről, az online vételi lehetőségekről, technikai tippekről faggatta Pálinkás-Szüts Róbert főszerkesztőnket, Pataki Gábort, aztán az egyik online-os kolléga is odapofátlankodott okoskodni.

Amelyik apa a kisgyerekével sokat foglalkozott, az a válás után is többet fog vele törődni. Erről jelent meg cikk a napokban a Telexen Szalma Ivett kutatásából, aki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa.

Para-Kovács Imre első vendége Asbóth Márton, a TASZ magánszféra projektvezetője volt, akit olyan kérdésekkel zaklatott műsorvezetőnk, mint: Több joga van-e annak, akit beoltanak? Lehet-e kötelező az oltás? Miért ér többet a koronás beteg, mint egy csípőprotézisre váró?

Őt Mikecz Dániel, a Republikon Intézet elemzője követte, akivel a jobboldali szélsőségesek előretöréséről és veszélyeiről beszélgettek.

Emlékezni kell arra, amikor az emberek annyira megbolondultak, hogy kinyírták a szomszédaikat. Erről beszélgetett Csonka Laura történésszel (A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilm egyik szereplője) Pálinkás-Szüts Róbert.
Utána Síklaki István szociálpszichológus következett, akit arról kérdeztünk, milyen lesz az életünk a járvány után.

Dr. Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE jogi karának tanszékvezető egyetemi tanára, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézetet igazgatója volt Dési János első vendége. A diktatúra és a kormányzati túlhatalom közötti különbségekről és arról a jogi helyzetről faggatta őt műsorvezetőnk, amit a mindenféle kihirdetett vészhelyzet tesz homályossá. Most ugyan alkotmányos felhatalmazása van a kormánynak arra, hogy bármit megtehet, de vajon van-e valamilyen politikai ésszerűség, hogy ez mégsem történhet meg.

"Mi lesz, mi lesz, de addig mi lesz?" - idézte Dési János a régi viccet. Vészesen közeleg a február 14., amíg a Klubrádió sugározhat a 92,9-es FM frekvencián. Hogy mi lesz utána, senki nem tudja még - hogy a rádiónk analóg frekvencián sugározhat-e, azt még a február 9-i bírósági döntés is befolyásolhatja. Egy biztos: a Klubrádió nem hallgat el, online továbbra is szólni fog, bármi is lesz a döntés. A Reggeli személy második vendége Arató András, a Klubrádió igazgatósági elnöke és tulajdonosa volt.

Szénási Sándor első vendége Kanyó Ferenc történész, a Károli Gáspár Református Egyetem tudományos munkatársa, a Napi történelmi forrás blog főszerkesztője volt, akit a királysírok csontjairól és a kásleri álomról, "Mátyás király összerakásáról" faggatott.

A második vendég Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Corvinus oktatója volt. A téma pedig, hogy mi marad Trump után a Közel-Keleten, illetve milyen politika várható a Biden-kormányzat részéről az Arab-félszigeten, egyáltalán hogyan rajzolódik át a politikai térkép?

Földes András újságíróval (Telex.hu) arról beszélgetett Pálinkás-Szüts Róbert, hogy 2010-től szisztematikusan felszámolták az örökségvédelmi rendszert, a döntési jogokat pedig a szakmai döntéshozóktól a politikára ruházták át.

A második vendég Lobenwein Norbert fesztiválszervező volt, akivel arról diskurált műsorvezetőnk, mi lesz az ideifesztiválszezonnal, illetve milyen állapotban van a szakma.

Para-Kovács Imre Ács Dániel újságíróval (444.hu) beszélgetett a minap megjelent A gyilkosok emlékműve című dokumentumfilmről, illetve a film mögött húzódó történetről. Ács rendezte a filmet, mely a 12. kerületi mészárlásokról és a még mindig ott álló Turul-emlékműről szól.

A film elkészítéséről itt találnak további információkat: https://444.hu/2021/01/27/ez-a-tortenet-az-evtizedek-ota-tarto-hazudozasrol-szol-igy-keszult-a-gyilkosok-emlekmuve

A második vendég Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszék egyetemi tanára, az MTA doktora volt, akivel a klímahelyzetről beszélgetett műsorvezetőnk.

Pálinkás-Szüts Róbert műsorvezető első vendége dr. Kunetz Zsombor egészségégügyi szakértő, aki Facebook oldalán írt arról, hogy nem várhatjuk meg az átoltottság megtörténtét, mert az lassú folyamat, és addig el kell kezdeni a szabályozott és részleges nyitást, mert "sokkal jobban járunk így, mintha ez spontán először titokban, zugkocsmánként történne meg egy forradalommal kísérve".

Őt Ződi Zsolt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos főmunkatársa követte, akivel a lex Facebook néven elhíresült törvényről beszélgettek, ugyanis Varga Judit igazságügyminiszter a minap jelentette be, hogy tavasszal olyan törvénytervezet megvitatását nyújtják be a parlament elé, mely a nagy tech cégek szabályozására vonatkozik.

Dési János első két vendége Drótos Dominika és
Villás Bertold a Hallgatói Szakszervezet képviselői voltak, akiket arról faggatott, mit szólnak a hallgatók az egyetemek átszervezéséhez.

Hardi Orsi Magyarországon született és nőtt fel, aztán 1999-ben Franciaországba költözött, a burgundiai Taizé nevű településre, ahol pszichopedagógus és önkormányzati képviselő. Taizé egy 1940-ben alapított nemzetközi ökumenikus szerzetesközösség. Vele beszélgetett a műsorvezető.

Feszült az orosz belpolitikai helyzet, hétvégén rég nem látott tüntetések voltak szerte az országban, Alekszej Navalnij demonstrációra hívta az oroszokat. Mire vezethetnek ezek a tüntetések? - faggatta Szénási Sándor első vendégét, aki nem más volt, mint Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója.

"Visszatérve a nyelvre, én a múlt mellett fontosnak tartom, hogy hajlékony maradjon a magyar nyelv, erre kevés figyelmet fordítunk. Nagyon sok újítás érkezik az életünkbe a számítástechnika okán is meg az új egyéb technológiák miatt. Ha ezeket nem tudja a magyar nyelv jól leírni, pontosan értelmezni, és kifejezni, akkor egy maradi, megcsontosodott nyelvvé válik a mi nyelvünk. Tehát fontos, hogy folyamatosan hajlékony állapotban tartsuk és megújítsuk. Ebben szerintem most nem állunk túl jól, vagy legalábbis hiányzik az összefogott munka, amely azzal próbálkozna, hogy a XXI. században is használhatóvá, hajlékonnyá tegye a nyelvünket. Majd a következő ciklusban talán erre több időnk lesz" - nyilatkozta a Kossuth Rádióban a magyar kultúra napján Orbán Viktor. Most Péterfy Gergely író és Szénási Sándor a kormány nyelvújítási terveiről beszélgettek.

Pálinkás-Szüts Róbert első beszélgetőpartnere Balkányi László orvos, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ korábbi tudásmenedzsere volt, akivel a vakcinák engedélyeztetéséről beszélgettek.

Utána a magyar kultúra napján műsorvezetőnk telefonon keresztül köszöntötte a 70 éves Fischer Ivánt, a Budapesti Fesztiválzenekar zenei igazgatóját.

A 30 évesnél fiatalabbak 22 százaléka szavazna a Fideszre (míg a 30-nál idősebbeknél pont kétszeres, 44 százalék ez az arány). Ráadásul a diplomás fiatalok között már 55 százalék ellenzéki – mondta Hann Endre, a Medián ügyvezetője. A Jobbik és a Momentum megelőzte, a Kutyapárt beérte a Fideszt ebben a korcsoportban. Szerinte a kormánypárt egyre jobban elmozdul az úgynevezett keresztény-nemzeti, a két világháború közötti szellemiséget felidéző irányba, és ezzel szinte biztosan elveszíti a fiatalokat. Ilyenekről beszélgetett Hann Endre és Para-Kovács Imre.

Vejkey Imre KDNP-s politikus személyiségi jogi pert indított az Alaptörvényre hivatkozva a „keresztény közösség jogainak védelme érdekében” indított a Népszava ellen Pápai Gábor karikatúrája miatt - melyet a 2020-as év legjobb rajzának ítélt a Magyar Újságírók Szövetségének Karikaturista Szakosztálya -, és nyolc hónap után első fokon a bíróság elutasította a keresetet. A karikaturista Pápai Gábort Para-Kovács Imre faggatta az ügyről.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Szilágyi Csaba, a Blinken OSA Archívum fő archivistája, emberi jogi programvezetője volt, akivel az archívumról, annak feladatairól, az etikai és jogi nehézségekről, valamint a Forrás.-ról (Forráspont), a Blinken OSA Archívum nemrég indult blogjáról beszélgettek.
A második vendég Frank Tibor történész, egyetemi tanár, Amerika-szakértő volt, akivel Joe Biden ma esedékes elnöki beiktatásáról folytattak eszmecserét.

Dési János arról beszégetett Polónyi István oktatáskutatóval, hogy lassan már alig van már olyan egyetem, amelyik megúszta volna a felsőoktatási átszervezést.

Utána Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértőt arról faggatta a műsorvezető, vajon miért ment haza Alexej Navalnij orosz ellenzéki politikus, amikor sejthető volt, hogy letartóztatják.

Szénási Sándor Duda Ernő virológus-immonulógust, a Szegedi Egyetem professzorát kérdezte a koronavírus-vakcinákról: van-e elég az EU által jóváhagyottakból, és ha nincsen, akkor mennyire indokolt, hogy másutt - Oroszországban és Kínában - néz körül a magyar kormány a piacon.

A következő vendég Hegedüs Dániel, a German Marshall Fund elemzője volt, akivel a hétvégi CDU-elnökválasztásról beszélgettek. Mint az köztudott, Angela Merkel volt a CDU (Kereszténydemokrata Unió) elnöke 2000 óta, de nem indult újra az elnökségért, ahogy mandátuma lejárta után a német kancellári posztot sem pályázza meg újra. Az új CDU-vezér Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke, akit a merkeli irányvonal továbbvivőjének tartanak, Friedrich Merzet és Norbert Röttgent megelőzve a párt hétvégi online tisztújító kongresszusán.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Győrffy Dóra volt, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tanára, akinek a Jelenben nemrég megjelent cikkének apropójából beszélgettek arról, hogy a járvány okozta válsággal különösen nagy kihívás érte a világ populista kormányzatait. A növekedés, amely hatalmuk biztosítékaként szolgált, hirtelen véget ért, míg erőfeszítéseik a politikai napirend kezelésére korlátokba ütköztek. Persze váratlan volt az eseménysor a nem populista vezetők számára is. A két vezetési stílus versenyéből a populisták vesztesen kerültek ki.

A második vendég Németh Vladimir, Vova volt, ő volt az egyike azoknak, akik 1989-ben a Mikszáth téri bezárás előtt álló Bakony étteremből létrehozta a kultikus Tilos az Á nevű szórakozóhelyet és kulturális centrumot. Most bejárta a magyar sajtót a hír, hogy új tulajdonosok a régi nevén nyitnák újra a helyet a koronajárvány után, de vajon vissza lehet-e hozni azt, ami elmúlt, illetve elegáns dolog-e a régi nevet erre felhasználni?

Para-Kovács Imre első vendége Léderer András, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának munkatársa volt, akivel arról a gyakorlatról beszélgettek, hogy a magyar állam illegálisan küldi vissza az illegális határsértőket.

A második vendég Fábián Katalin, a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület elnöke volt, akivel arról beszélgetett a műsorvezető, hogy már nem a szülő és az óvópedagógus dönt az iskolaérettségről, hanem az Oktatási Hivatal adminisztratív alapon (szülői kérésre) egy január óta érvényes törvény szerint. Vajon mit okoz egy óvodásnak, ha idő előtt kerül iskolába?

Az első vendég dr. Novák Hunor gyermekorvos volt, akit arról faggatott Pálinkás-Szüts Róbert, vajon hogyan lehet meggyőzni az oltáselleneseket arról, hogy mégis kellene az az oltás, illetve hogy neki milyen "oltakozási" tapasztalatai vannak.

Őt Kovách Imre szociológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Társadalmi Integráció és Társadalompolitika Osztályának vezetője követte, akivel a vidék helyzetéről beszélgetett műsorvezetőnk, elnéptelenedő falvakról, illetve a kormány által bejelentett vidékfejlesztésről.

Dési János első vendége Sükösd Miklós szociológus és médiakutató, akivel arról beszélgettek, vajon az amerikai történéseket látva, készülhetünk-e Orbán erőszakos puccsára az ellenzék esetleges győzelme esetén.

Őt Fodor Éva szociológus, a CEU Demokrácia Intézetének társigazgatója váltotta, akit arról kérdezett a műsorvezető, milyen folyamatok zajlanak az amerikai társadalomban, amik először a világra szabadították Trumpot, majd megszabadítottak tőle.

Szénási Sándor első vendége Radó Péter oktatáspolitikai szakértő, akivel a középiskolások helyzetéről beszél, arról a kezdeményezésről, hogy egyesek eltörtölnék idén az érettségit, valamint hogy újabb egyetemeket vonnának alapítványi felügyelet alá.

A második vendég Lindner Attila, a University College London kutatója, akivel a kelet-európai és amerikai társadalmi törésvonalakról beszélgetnek.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Sebők Miklós, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa volt, akit a Capitolium ostromának egyik fő pilléréről, a szélsőjobboldali QAnon mozgalomról kérdezett.

Őt Wahorn András festőművész, grafikus, zenész, zeneszerző, filmrendező, videoművész, producer, digitális művész, webdizájner követte az adás második felében, akit szintén az Amerikában történtekről faggatott műsorvezetőnk - hiszen egykor ott élt a neves vendég -, annak magyar párhuzamairól és arról, mi újság mostanában a művész életében.

Para-Kovács Imre első beszélgetőtársa Madarász Emília, az MTA kutató professzor emeritája, sejt- és fejlődésbiológus volt, aki elmondja, miért jó az oltás és honnan tudom, hogy nem lesz tőle 4 fülem.

Őt Vincze Miklós, a 24.hu kulturális újságírója követte, akivel arról beszélgettek, hogy le akarják bontani a Kazinczy utca és a város egyik legérdekesebb épületét.

A Reggeli személy első vendége Krekó Péter szociálpszichológus, a Political Capital ügyvezető igazgatója, aki úgy döntött, beperli azokat, akik szerint a vírus ellen beszélt, miután megfenyegették őt és családját.

Szénási Sándor második vendége Kaló Máté külpolitikai elemző volt, akivel arról beszélgettek, hogy Trump nem akarja elismerni vereségét

Pálinkás-Szüts Róbert arról beszélgetett Rainer M. János történésszel, hogy a tervek szerint hamarosan az interneten keresztül is megtekinthetők lesznek az 1990 előtti ügynökjelentések.

Závecz Tibor volt a második vendég. A beszélgetés apropója, hogy Tóka Gábornak megjenet egy cikke a 444-en a közvélemény-kutatásokról, hogy valóban vezet-e az ellenzék a felmérésekben.

Szénási Sándor vendége a Reggeli személyben Kuncze Gábor egykori belügyminiszter és országgyűlési képviselő, a Klubrádió régebbi műsorvezetője, akivel azt beszélik meg, milyen évnek néz elébe 2021-ben a hazai politikai élet.

A 2021-es évben az első Reggeli személyben az a megtiszteltetés ért minket, hogy újév regeglén Mucsi Zoltán színész személyesen látogatott el a stúdiónkba, hogy Para-Kovács Imrével beszélgessenek.

Pálinkás-Szüts Róbert első vendége Tóth Ákos, az Age of Hope Alapítvány kitalálója volt. Az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány 2010-ben jött létre azzal a céllal, hogy segítse a hátrányos helyzetű gyermekeket és családjaikat.

A második vendég Deák Zsolt transzperszonális pszichológus, jungi analitikus volt, aki arról beszélgetett a műsorvezetőnkkel, hogy a járvány hogyan hathatott a lakosságra mentálisan, megnőtt-e a pszichológushoz járók mennyisége az utóbbi időszakban.