Hogyan (nem) szerettette meg Önökkel a művészettörténetet és a rajzolást a magyar rajzoktatás?
Ez a felütése az Anno Budapestnek, melyben Panxnotded Miklós ismét arra kérte a hallgatókat, hogy osszák meg vele és a többiekkel egykori élményeiket, emlékeiket. Milyenek voltak az első ecsetvonások a rajzórán? Mi maradt meg emlékezetükben a rajzórákról a beszáradt temperákon, vizes tálkákon, félfamentes rajzlapokon, rajztáblákon, HB-s ceruzákon és csendéleti köcsögökön kívül? Sikerült-e egykori rajztanáruknak formálnia az Önök vizuális kultúráját, vagy csak inkább le kellet tudni az egészet? Jártak-e együtt kiállításokra? A rajzoláson és festésen túl milyen művészettörténeti alapokat adott az iskola és a tanár? Voltak-e rajzszakkörösök, esetleg jártak-e iskolán kívüli rajziskolába? Milyen volt a presztízse a rajztanárnak a tantestületben és a diákok közt?
