Elkezdődött a tanév. A baj nagy. Még ha lenne elég tanár, iskola, fűtés, akkor is számtalan probléma szabdalná a magyar oktatás helyzetét, ahol a rend-csend-fegyelem a legfontosabb elv. Vendégünk volt Lannert Judit oktatáskutató.
1944. május 14-től július 9-ig 147 vonattal 434 351 zsidó személy hagyta el az országot, ez derül ki a hatóságok hivatalos jelentéséből, ennyi embert deportáltak haláltáborokba Horthy Miklós kormányzása alatt. Bár történészek egybehangzó véleménye és történelmi dokumentumok sokasága bizonyítja a kormányzó felelősségét, szerepe és megítélése máig vitatott, bizonyos társadalmi csoportok, és politikai pártok a mai napig tiszteletreméltó államférfiként tartják őt számon. A Mi Hazánk Mozgalom például augusztus 30-án elérte, hogy szobor állhasson a Parlament épületén belül, az Országgyűlés elnökének beleegyezésével. Mik a pontos okai annak, hogy Horthy alakja több mint 60 évvel halála után is ennyire megosztó és szimbolikus? Bodnár Barna összeállítása.
A héten elhunyt Gorbacsov, a XX. század második felének meghatározó politikusa. Idáig biztos. De hogy ő csinálta a rendszerváltást vagy éppen a rendszerváltás tette nagy politikussá Gorbacsovot? Haraszti Miklóssal, a demokratikus ellenzék egykori tagjával beszélgettünk erről.
Milyen változásokat hoz – hazai és nemzetközi téren – az igencsak ambíciózus, Biden-féle klímatörvény, miután négy éve csipkerózsika álmát aludja az amerikai környezetvédelmi politika? A 30-35 százalékos adókedvezmény olyan projekteket indíthat be államokszerte, amelyek az eddigi gondolkodást alapvetően befolyásolják, nem beszélve arról, hogy a szegény háztartások számára is lehetőséget ad hitelek formájában számos innovációra. Három – amerikai és európai – szakértőt szólaltatunk meg, akik szerint Európának is jót tesz, ha ezentúl nem képmutatás zajlik a klímakonferenciákon, sőt ez a gigantikus kezdeményezés az árversenynek is használ. Csernyánszky Judit összeállítása.
