10.692 év. Ennyi időre volna szüksége a legrosszabb állapotban levő vízszolgáltatónak a vezetékek teljes felújítására, ha a mai ütemben haladnak. Az országos átlag amúgy 280 év. Közben rengeteg víz elszivárog, és rengetegen vannak olyanok is, akik nem jutnak hozzá ivóvízhez. A Víz Koalíció éves beszámolóján jártunk.
Akik megszólaltak:
Litkai Gergely humorista és környezetvédelmi aktivista
Balla Imre, a Víz Koalíció tagja
Arató Gusztávné, Katica, a Roma Női Hálózat munkatársa
Bari Jutka, a Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője
Papp Gergely geográfus, antropológus, , a Pad alapítvány kutatója,
Herczeg Róbert, Tápióbicske polgármestere
Lukács György szociológus, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa
Sándor Kata, a Civil Kollégium Alapítvány kommunikációs munkatársa
Botipilótának készül, Kecskeméten él. Édesanyja azt mondja: mindenkinek állja a repülőjegyét az első útra, aki segítette ebben a gyerekét. Botinak nehezebb dolga van, mint a többieknek: ő kisember, azaz törpenövésű. Lenne gyógyszer, ami segítene a növekedésben, de sürgősen kellene, még a kamaszkor előtt. A kezelés Magyarországon engedélyezett, de csak külön kérvényre finanszírozott. Boti szülei évek óta várják a kérvény elbírását, körülbelül húsz sorstárssal együtt.
Beszélgetőtársak:
Dányi Botond, Boti
Kőházi-Kis Margit, a kecskeméti Szent Imre Általános Iskola tanítója, Boti osztályfőnöke
Borics Bettina, Boti édesanya
Varga Mónika, a Kisemberek Társaságának elnöke, kisnövésű kislányt nevelő édesanya
Dolgozni kell és lehet is – egyszerűnek tűnik, ameddig meg nem bonyolítják. A fogyatékkal élő, vagy más gonddal küzdő emberek számára sokszor ez megvalósíthatatlan. Pedig – mondják – ők is adófizető állampolgárokká tudnának válni. Mit dolgozhatnak a vakok és látássérültek, és mihez nem kapnak támogatást?
ÉS:
Autisták számára is lehet munkahelyet teremteni, egy gyógypedagógus édesanya saját fiával együtt tíz autizmussal élő fiatalnak hozott létre szociális farmot.
Vendégek:
Csenkiné Hajdú Erika
Tillmann Zsolt szociális munkás, szociálpolitikus
Joszt László rehabilitációs tanár, szociális munkás, mindketten a Vakok Állami Intézetének munkatársai
Göblyösné László Éva gyógypedagógus, autista gyereketnevelő szülő
Magyarországon az európai adatokhoz képest is egyre több gyerek hagyja el idő előtt az iskolapadot. A szegényebb környezetben felnövőknek alig van esélyük a továbbtanulásra. Holott szakemberek vannak, már az is nagy segítség volna, ha az állam nem szólna bele az oktatásba – mondja Dr. Gyarmathy Éva lélektani szakíró, pszichológus Apor Vilmos főiskola oktatója.
ÉS:
Visszatérő témánk: mit és hol dolgozhatnak a vakok és gyengénlátók? Ezúttal Nyikes Fatime, az Új Látásmód – Budakörnyéki Látássérültek Egyesületének elnökének beszámolóját hallják.
Még csak ráncfelvarrásnak sem nevezhető, ami az elmúlt tizenöt évben a romák oktatási integrációja érdekében történt. Sok gyerek már nem csak az iskolában, hanem az oviban sem találkozhat többségi kortársával, és iskolába menet sok helyen szinte automatikusan megkapják a sajátos nevelési igényről szóló kódot. Ami inkább a hátrányokról szól, mint az igényeknek szóló nevelésről. Ezek a gyerekek maradnak a szegregált oktatásban, és az alacsonyabb szintű oktatásban. Mindösszesen annyi történt, hogy az egykori kisegítő iskolák hangzatosabb nevet kaptak. A megoldást a problémára az Együttnevelés Szövetség keresi.
Vendégeim:
Gyáni Gabriella civil aktivista, tanító,szociális munkás Kalocsáról
Rézműves Szilvia, a Polgár Alapítvány és az Együttnevelés Szövetség szakmai vezetője
Márcsak azért is érdemes volna a vakoknak munkát adni, mert akkor aófizetőkké válnának – mondja keserűen Csenkiné Hajdú Erika, akinek több mint száz álláskereső levelét utasították el. Holott van szakmája és szívesen tanulna újat is.
ÉS:
A családvédelem változatlanul csak akkor szempont a bíróságokon, ha a kormány által preferált családtípusról van szó. A kétgyerekes Pál Marci, a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviselője azt meséli el: miért utasította el a Kúria egy újabb, az örökbefogadással kapcsolatos keresetüket.
Makói gyerekek, akik édesanyjuk halála után a végakarat ellenére sem maradhatnak a nagyszüleiknél – az elhelyezési csatározás miatt egymástól is elszakították a testvéreket.
És:
Kárpátaljai menekült gyerekek, akik utcára kerültek amiatt, hogy nem konkrétan harci övezetből érkeztek. Mi történik velük?
Vendégek:
Laurencsik János, a makói gyerekek nagyapja, és az őket segítő Leitner Szilárd Makóról, valamint a menekültek jogi képviseletét ellátó Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki bizottság jogásza.
Most Alkotmánybírósági beadvány született – kérdés, hogy a több mint egy évtizede folyó jogfosztottság ad-e valamilyen reményt.
És:
Az energiaszegénység egyik lehetséges megoldása volna, ha minél többek hozzá jutnának a megújuló energiaforrásokhoz – például a nap-, vagy a szélenergiához. A kormány igyekszik botot dugni a küllők közé, akkor, ha valaki olcsóbban tudna áramot termelni, vagy fogyasztani.
Vendégek:
Orosvári Zsolt és Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke
Két, hét-nyolc év körüli fiú, magyar népviseletet idéző ruhában, honvédségire hasonlító katonai sapkában Auschwitz kapujában. Kik lehetnek ők, hogyan emlékszünk rájuk? Szó volt arról is: hogy van az, hogy a magyar köztársasági elnök ott van a koncentrációs tábor felszabadítása 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen – és közben az antiszemita bűnökért elítélt Wass Albert szövegeit posztolja.
Beszélgetőtársak:
Gidó Attila történész, egyetemi oktató, a romániai kisebbségkutató intézet Kolozsvárott működő intézményének munkatársa
Eckstein-Kovács Péter Kolozsvárról, ő jogász, volt kisebbségügyi miniszter.
Akiről beszélünk ma voltaképpen igazi Lúdas Matyi, aki szeretné visszaadni önmaga és mások nevében a hatalom Döbrögijeinek azt, amit elszenvedett. Rokkantnyugdíját, devizahitelét, haszonélvezeti jogát, és nem utolsó sorban maradék egészségét veszítette el a nyírségi Nyulastanyán élő Andrási Sándor, aki még mindig nem hagyott fel a közélet megjavításának óhajával. Ahogy ügyvédje, Kende Péter sem, aki rendszeresen képvisel ingyen rászorulókat, bár egyre kevésbé bízik már az igazság győzelmében.
A politika mostanában a megértés és elfogadás helyett ellenségként ábrázolja azokat, akik csak másként szeretnének, vagy tudnak élni. Erről Magasházi Mónika transznemű jogi aktivistával beszélgettünk. Majd csatlakozott hozzánk Császár Péter Kornél, azaz Netti. Ő azért keresett meg bennünket, mert női ruhában jár, kettős nemi identitása van, és emiatt rendszeresen bántalmazzák. Mi a teendő Ilyenkor?
„Benned is rejlik egy film” – ezzel a szlogennel ülhetünk be a mozikba január 25-e és február 2-a között a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon látható alkotásokra. Mindez azt jelenti, hogy 60 fesztiválfilm mesél hétköznapi küzdelmekről, vágyakról, hősökről. Az egyik versenyfilmet, a Láthatatlan kötelek címűt Varga Ágota jegyzi, ő két évtizede követi nyomon egy látó gyereket nevelő vak család történetét.
2024-ben legalább kétezer ukrajnai menekült- többségük kárpátaljai magyar -marad ellátás nélkül, mert a kormány úgy döntött, hogy ők nem háborús övezetből érkeztek. Merre lehet kiút, honnan tudnak segítséget kérni azok a civil szervezetek, amelyek lényegében az állam helyett oldják meg azt, hogy lakáshoz, iskolához jussanak a családok, és ne törjön ki újabb szociális katasztrófa. Az állami feladatok azóta is civilekre maradtak, és pillanatnyilag a háború vége sem látszik közeledni.
Vendég:
Bolba Márta evangélikus lelkész, a Dévai Fogadó igazgatója
Emberek az emberekért - Iványiék
Adomány fenyőfa és színházjegy, több tonna gyümölcs és néhány önkéntes Mikulás, jeles művészek és sok-sok rászoruló- Az Emberek az Emberekért közösség december 22-i, karácsonyi rendezvényén. Hallhatták többek közt Újhelyi Sándort, az Emberek az emberkért közösség társalapítóját, Tóti Károlyt, a Vöröskereszt civil önkéntesét, Kovács István Ádámot, azaz Ádi bohócot, Öcsi Szendó TikTok csapatát, Bangó Attila Indián szociális munkást, Kukorelly Endre írót és az özvegy Bartos Tivadarné, azaz Marika néni álnéven is publikáló Sebestyén Józsefet is.
Január a krízisek hónapja lesz –mondják mindazok, akik odafigyelnek a rászorulókra. Például azoknak a kisnyugdíjasoknak, akik december elején megkapták a járandóságukat, de csak január közepén csenget újra a postás, hat hétig biztosan nem tart ki a pénzük. A Civil Bázis krízisalap létrehozásával próbálja meg megelőzni az ebből adódó tragédiákat.
És:
Anyák ezrei, akik nem kapták meg a csecsemőápolási díjat, hacsak nem bírósághoz fordultak. Most egy törvénymódosítás javít a helyzeten, de visszamenőleg ez sem érvényes.
Vendégek:
Horgas Péter látványtervező, a Civil Bázis alapítója
Szatmári Andrea ügyvéd, önkéntes utcajogász
A fogyatékossággal élőket gyakran zárják szabálysértés miatt börtönbe – holott ezt a törvény tiltja. Ráadásul mindenkinek rossz. Ahogy az is, hogy gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező emberek számára szinte rendszeres valamilyen végrehajtási eljárás. Valamelyest emberségesebbé váltak ugyan a szabályok, de még jócskán volna teeendő. Mert ez is mindenkinek rossz.
Vendégek:
Ivány Borbála, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje
Szepesházi Péter ügyvéd, volt bíró
Amit a kormány sejteni enged, azt a szélsőjobb kihangosítja – mondja a Háttér Társaság munkatársa. Ők pert nyertek egy közszereplő ellen, aki a szivárványos zászló felgyújtására buzdított, és közben igyekezett összemosni a szexuális kisebbségeket a pedofíliával. A szélsőjobb jelszavak hangoztatása és eszméik előretörése olyannyira valós veszély, hogy Romániában most komoly esélye van egy fasiszta elveket valló államfő megválasztásának. Hogyan jutottunk el idáig? Mindkét beszélgetésben erre a kérdésre kerestük a választ.
Vendégek:
Dombos Tamás, a Háttér Társaság jogi programjának munkatársa
Rostás-Péter István újságíró, a Kolozsvári Rádió szerkesztője
A jóléti társadalom problémája a feltétel nélküli alapjövedelem, vagy ellenkezőleg: a jólét kulcsa? És mi legyen például a művészekkel, jó-e az a társadalomnak, ha a kulturális élet szereplői nyomorognak? Hogyan lehet arra nevelni a gyerekeket az iskolában, hogy figyeljenek oda másokra?
Megszólalók:
Frölich Kristóf színész, a Latinovits Színház Budaörs társulati tagja
Marikovszky Andrea képzőművész-tanár, aktivista
Silye Attila, az Expressz zenekar zenésze
Vágó Csaba polgármesteri kabinetvezető, Budaörs
Ercse Kriszta oktatáskutató; a Civil Közoktatási Platform szóvivője
Farkas Gábor, pszicho-pedagógus, szenzoros integrációs terapeuta, családi és iskolai mediátor -Budaörsi Herman Ottó Általános Iskola
Budapest szégyenpontjának tartották, tartják ma is a Hős utcai lakótelepet. Most megkezdődött a bontás – de mi lesz ott lakó tulajdonosokkal, bérlőkkel és jogcím nélküli lakókkal? Molnár Zsuzsanna, a Kontúr Egyesület aktivistája mondta el. És még egy lakhatási kérdés: az adatok szerint hangzatos bejelentések ellenére mélyponton van a kormány lakástámogatási politikája. Az adatok mögötti valóságot Lukács György, a Habitat for Humanity szakpolitikai munkatársa ismertette.
Ismeretlen segítőink – ők a szociális munkások. November 12-én, a szociális munka napján a főváros számos pontján, színházban, templomban és piacon kihelyezett plakátok, fotóalkotások és kortárs szerzők irodalmi művei mutatnak meg egy-egy epizódot a mindennapokban észrevétlen segítő szolgálatból. Az ünnepi megjelenést a Máltai Szeretetszolgálat szervezte. Vendégünk Morva Emília, a Máltai Szeretetszolgálat közép-magyarországi régiójának vezetője.
1944 őszétől 1945. május 30-ig kb. 25 ezer fogoly szenvedett a romák deportálásának egyik fő központjául szolgáló komáromi Csillagerődben, ahonnan sokakat tovább szállítottak németországi táborokba. A foglyok közül legalább hétezer roma nemzetiségű volt. A kiválogatott romák száma 3-4 ezer főre tehető, közülük 1200-1600 fő halt meg táborban vagy az úton. A deportálások november 4-én kezdődtek, ennek kapcsán beszélgettünk az eseményeket több kötetben is dokumentáló Bársony János jogász-történésszel.
Nagy szükség volna érzékeny, következetes és hozzáértő politikusokra – látszik is hazai közbeszédben és cselekedetben az ordító hiánya. A Közélet Iskolája olyan leendő hallgatókat toboroz, akik hitelesen és elkötelezetten tudják majd építeni a demokratikus és igazságos Magyarországot. Hogyan? A kérdésre Fernengel Ági, a Közélet Iskolája igazgatója válaszolt.
Víz szorongás – százezrek életét teszi tönkre ez az érzés Magyarországon az, hogy nem, vagy csak nehezen jutnak hozzá vízhez. Vagy azért, mert nincs vezetékes víz, és a közkutak csak nehezen megközelíthetőek, vagy azért, mert elavult a hálózat, és egyre több gondot okoz a környezeti változás is. És sokan nem tudják kifizetni a vízszámlát sem. A kutak útján címmel rendezett konferencián foglalták össze az okokat és keresték a megoldásokat.
Akik elmondták álláspontjukat:
Lágler Kristóf, a PAD alapítvány kutatója
Bari Jutka, Zöld Jogi Platform szakértői társaság környezeti és klíma igazságosság szakértője
Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem docense
Papp Gergely, geográfus és kulturális antropológus, a PAD alapítvány kutatója
Magyar- Ábel Ágnes, a Víz Koalíció aktivistája
Ezrek életét mentheti meg hirtelen szívroham esetén az újraélesztés – és ami a jó hír: nem tehetünk rosszat vele. Szó volt egy konkrét esetről, és arról, hogy hogyan tud szenvedélyé válni az életmentés.
ÉS
Amikor házhoz megy a nagypolitika: hogyan lehetetlenül el HÉV mentén élők élete amiatt, hogy a kormányokat nem érdekli a kötöttpályás közlekedés. Az új generáció olyan vonatokon döcög, amelynek minden egyes szerelvénye jóval idősebb, mint ő maga. És még egy másik rendszerben készítették.
Beszélgetőtársak:
Patak Márta író, műfordító
dr. Czakler Éva, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány alelnöke és kivonuló mentőorvos
Csizek Csaba, aBuckai Szövetség Egyesület elnöke Szigetszentmiklósról
Traumatikus szülésélmény – pert nyert a TASZ segítségével egy anya, akin tudta és hozzájárulása nélkül végeztek császármetszést. Meddig rendelkezhetünk szabadon a testünkről?
ÉS
Hormonkárosító fehérneműk: akár hat hónap alatt lehet engedélyt szerezni egy adalékanyag használatára az iparban – de húsz évbe is telhet, mire betiltják, ha kiderül, hogy káros az egészségre
Vendégek:
Zeller Judit, a TASZ magánszféraprojektjének szakértője
Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesülete munkatársa
Egy újranyitandó dolomitbányától tartanak Csobánkán – tiltakozásuk egyúttal a demokráciatesztje is. Lakhatásuk elvesztésétől rettegnek a Rákosrendező környékén levő egykori MÁV-lakások bérlői: sokan utcára kerülhetnek, vagy éppen kerülnek a Mini-Dubaj néven futó nagyszabású terv miatt.
És
Szexuális diszkrimináció a gyámhatóságon, bírósági ítélet ellenére sem engedélyezik egy meleg kérelmezőnek az örökbefogadást.
Vendégek:
Glöckner Réka csobánkai lakos
Szepesházi Péter ügyvéd
Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője
Mozgáskorlátozottak, kismamák, idősek, sok csomaggal utazók és általában mindenki megszenvedi azt, hogy a kormány leállította közösségi közlekedés fejlesztését és fittyet hány a saját törvényeire is. No meg az akadálymentesítésre és a tömegközlekedés korszerűsítésére megítélt uniós pénzekre. A Részvétel Hónapjának nyitórendezvényén erről is szó esett, akikkel beszélgettünk:
Juhászné Pap Laura, a Civil Kollégium Alapítvány Akadálymentes Munkacsoportjának alapítója, az EgymásértKözösen Mozgáskorlátozott Egyesület vezetője
Horváth-Kertész Balázs, a CivilKollégium Alapítvány közösségszervező mentor-trénere.
Egy összművészeti fesztivál Vajdaságban, ahol jeles világzenei alkotók és a Kárpát-Medence irodalmi szereplői évről évre összejárnak a helyiekkel. Ez a Dombosfeszt,a helyszín Kishegyes. Mit adhat a kultúra egy kis falunak és mit a falu a kulturális életnek? Van-e kulturális átjárás a szomszéd népek között? Továbbá: hogyan járul hozzá minden egyes, önkéntesek által sütött lángos ahhoz, hogy egy-egy falusi gyerek eljusson például színházba?
Megszólalók:
Zsidai Erzsébet, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke
Mészáros Tibor, Biba, Mészáros Zsóka, Deczki Sarolta irodalomtörténész
Rajsli Emese műfordító, szerkesztő.
Hogyan válik az ellenállás eszközévé a műveltség? Mit gondolt Tamás Gáspár Miklós szülővárosáról, Kolozsvárról? Miért volt számára fontos az erdélyi szabad, tehát nem a magyar kormánypárt által befolyásolt magyar sajtó? És hogy működik mindez a magyarországi és romániai politikai viszonyok között? Erről beszélgettünk Vígh Emesével, a transtelex.ro főszerkesztőjével.
Egy látlelet: augusztus 27-én, egy keddi napon sok lakás előtt megállt egy fekete autó, levelet hozott. Arról értesítették a Wesley Kincsei Általános Iskolába és Középiskolába járó gyerekek szüleit, hogy megszűnt az iskola, csináljanak amit tudnak a sajátos nevelési igényű gyerekeikkel.
Édesanyák: Staudt Eszter, Némethné Madácsi Annamária, Pákozdi Andrea, Kovács Beatrix, S. Eszter és Nagy Anita történetei.
Ahol csak a sziréna szól naponta többször, a férfiakat akár az utcáról is elvihetik a frontra, naponta akár többször is áramszünet van, de nem bombáznak állandóan, az a NER szerint újabban nem számít háborús övezetnek. Az ukrajnai menekültek egy részére rájár a rúd, a kormány már nem támogatja azokat, akik nem a frontvonal közeléből érkeztek. Lisbeth, Matild, Olga és Irina ukrajnai menekültek mesélték el a történeteiket, és beszélgettünk az evangélikus Dévai Fogadó Menekültsegítő Központ két munkatársával, Tull Ilonával és Molnár Ibolyával – akik maguk is kárpátaljaiak.
