Archívum

A legtöbb művészettörténeti kor és irányzat ideális nőtípusa férfiak találmánya. Mit mutatott a képzőművészet az ideális nőről? És mit szóltak ehhez a nők? Milyen szerepekben ábrázolták a nőket? Milyen értékek és testi tulajdonságok mentén alakították ki az ideális nő képét az évszázadok során? A női oldal hogyan viszonyult az ellenkező nem által rájuk szabott szerepkörhöz? Volt a tiltakozásuknak bármilyen nyílt aktusa? Az adás vendégei Nagy Rozi és Hárs Anna művészettörténészek.

Ki merjük mondani a másiknak, hogy mire vágyunk a szexben? Vannak egyáltalán szavaink az intimitásra, amiket nem érzünk viccesnek vagy vulgárisnak? Meg merjük mondani, ha valamit nem akarunk?

A vilàgviszonylathoz képest a magyar nők és férfiak kifejezetten alacsony szexuális önérvényesítéséről és általában a szexuális asszertivitásról szólt a mai adás.

Vendégünk:

Nagy Léna, az ELTE szexualitáskutatója

Női felsővezető, női nőgyógyász, női filmrendező. Még mindig sok olyan férfias szakterület van, ahol hangsúlyt kap, ha az adott szakma képviselője nem férfi. Egy nőnek sok esetben külön erőfeszítések árán kell bizonyítania rátermettségét, hangosabbnak, határozottabbnak és megkérdőjelezhetetlennek kell lennie. A filmipar férfias szakma, de a női szempont az elmúlt években egyre többet kerül előtérbe a rendezésben is. Bujáki Zsófi, Londonban élő rendező első filmjére készül, Szilágyi Fanni, a Veszélyes lehet a fagyi rendezője pedig már megélt tapasztalatairól, a nőkről, női életutakról és a női filmrendezői szempontról mesélt a mai adásban.

Folyamatos harcok árán a nők ma viszonylagos egyenjogúságot élveznek az izraeli védelmi erőkön belül, a legtöbb pozíciót betölthetik, de az elitalakulatokban, például tengeralattjárón továbbra sem szolgálhatnak. A katonai szolgálat alól mentességet élvezhetnek azok a nők, akik házasok, gyermeket várnak, vagy már édesanyák, és azok is, akik vallási meggyőződésükre hivatkozva utasítják el a katonai szolgálatot. Sokan azonban épp vallási okokra hivatkozva szeretnék elkerülni a besorozást, ezért a hadsereg magánnyomozókat alkalmaz a fiatal nők vallási hátterének ellenőrzésére. Az izraeli nők helyzetéről, a katonai szolgálatról, és a túszul ejtett izraeli nőkkel kapcsolatos szexuális erőszakról kérdeztük Izrael Állam magyarországi Nagykövetségének nagykövet-helyettesét, Moran Birmant az Uniszexben.

A hálapénz három évvel ezelőtti kivezetése kacifántos helyzetet eredményezett a szülészetben. Ugyan nem kell százereket fizetni a szülésért, de a szaktudáson kívül jóesetben bizalomra is épülő terhesgondozás folyamata bizonytalanná vált. Hiába választunk orvost vagy szülésznőt, az állami ellátásban most már nincs arra garancia, hogy ki vezeti le majd a szülést. Az lesz ott, aki épp ügyeletben van. Aki biztosra akar menni, annak marad a magánkórház és az egymillió forint körüli szülészeti csomagdíj. Az Uniszex vendége Pleván Tímea, perinatális tanácsadó.

Még mindig Magyarországan a legalacsonyabb a női parlamenti képviselők aránya egész Európában. A világ országait tekintve Brazíliával, Elefántcsontparttal, Ghánával és Indiával vagyunk egy szinten, ami több, mint elkeserítő. Részt akarnak venni a nők a politikában? Mit kockáztat az a nő, aki politikai karrierben gondolkodik? Miért hangzik el ma Magyarországon egy közvéleménykutatásban az a kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán nőket látni a politikában? Vendégünk Sáfrány Réka, a Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke.

A transzneműség a születéskor kijelölt társadalmi nemtől (gender) és/vagy biológiai nemtől (szexus) eltérő önazonosítás vagy kifejezés. Ágoston transznemű, vagyis fiúnak született, de nőnek tartja magát, így szívesebben hord női ruhákat. Ez a példamondat és magyarázat áll az idegen szavak szótárában a transzneműség szócikk alatt. A kiszolgáltatottság, a bántalmazás, a lenézés, a gúnyolás, a kirekesztettség már nem szerepel a leírásban. Magasházi Mónikával a stúdióbeszégetés előtt az utcán találkoztunk, láttuk, hallottuk, hogy a megvetés lépten-nyomon a sarkában van. Vele beszélgettünk ma a transzneműségről.

Egy fiatal anya mesélte el kendőzetlen őszinteséggel traumatikus szüléstörténetét.

Kétóránként kell valamilyen eredményt produkálni, de ezt soha senki nem mondja el a szülésfelkészítőn. Ha nincs eredmény, beavatkoznak. Oxitocionnal, burokrepesztéssel, mikor mivel. Labdát, zuhanyzót, nem lehetett használni, felülni, járkálni sem lehetett. Nem csak a szobában, a vécére sem. A hasra kötött ctg körülbelül egyméteres sugarában kellett mindent megoldani. Egy epetálat hoztak be a nagyvécézéshez, meg egy ficak papírt. Az ágyhoz kötöttséget semmilyen egészségügyi probléma vagy vészhelyzet nem igazolta. 

A gazdasági és politikai hírekre fókuszáló hírműsorokban négyszer annyi férfi szerepel, mint nő. Persze tény, hogy a nők a politikai szférában is erősen alulreprezentáltak, de a hírekben szakértőként is sokkal kevesebbet nyilatkoznak, mint a férfiak. Ha mégis szerepelnek, gyakran áldozat szerepben tűnnek fel, törékenységet, elesettséget sugalló jelzőket használva beszélnek róluk. Sárfány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség elnöke, genderkutató, az Európai Női Lobbi korábbi elnöke volt a mai adás vendége.

Boldogság, új életek kezdete, szülővé válás. Trauma, kiszolgáltatottság, megaláztatás. Ezek a fogalmak jelenleg karöltve járnak a magyar kórházak szülőszobáin. Traumatikus szülés. Bárcsak ne lenne ez a szókapcsolat hétköznapi, sajnos az. Ez ellen dolgozik a Másállapotot a Szülészetben! mozgalom. A szervezettől Iványi Anna és Keszler Viktória voltak az Uniszex vendégei.

Ha a 7-es buszon egy férfi sarokba szorít egy nőt, megfogja a mellét, vagy a lába közé nyúl, az zaklatás. Ha egy tizenéves lányt körbekerít egy csapat férfi az utcán és megfogdossa, az is zaklatás. Ha mindez egy farsangi karnevál keretében, például a busójáráson történik, az a hagyomány keretei között értelmezve temékenységvarázslás, a szokás része, ezért elfogadható. És ezek megtörtént esetek. A hagyományt féltők szerint a felháborodás kultúrgőg. És vannak nők és lányok, akik azt, hogy a maszkos forgatagban a nemi szervükhöz nyúlnak, nettó zaklatásnak gondolják. Hol az igazság, és kinek a feladata volna a két tábor között közvetíteni? Erről szólt a mai adás, vendégünk Sándor Ildikó, néprajzkutató.

A nők Magyarországon 1896 óta járhatnak érettségit adó középiskolába és egyetemre. Bár ekkor még nem minden szakot nyitottak meg a nők számára, a felsőfokú végzettség pedig a jómódú hölgyek kiváltsága volt, mégis elindult a változás. Innentől kezdve a divat és a nők kapcsolódása sem csupán külsőségek mentén volt adott, több olyan országhatárokat is átlépő női divattervező épített karriert, akik a népi motívumokat építették bele munkáikba. Róluk szólt a mai adás, Dr. Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus volt a vedégünk, akivel arról is beszélgettünk, milyen hatással van a népi motívumkincsre a tőle mára sajnos elválaszthatatlan politikai színezet.

Egy egyedülálló anya és örökbefogadott kisfiának története.

Franyó Anna egyedülállóként fogadott örökbe egy borsodi kisfiút. Az akkor hároméves Patrikról azóta sokminden kiderült. Például az, hogy nem mindig kapott nevelőszüleinél elég ennivalót. Hogy nehezen beszél. Sokmindenben le van maradva, és fejlesztésre van szüksége. És az is kiderült, hogy itthon Patrikra nem nyitott a rendszer. Hogy anyukája falakba ütközik, elutasítják, nem segítőkészek vele. Ezért Anna és Patrik nyakukba vették a világot, és meg sem álltak egy kis spanyol faluig, ahol helyben megkapnak mindent. Nyitottságot, befogadást, fejlesztést.

Miért alakul ki gyakrabban férfiaknál szexuális teljesítménykényszer? Mit tesz általában egy férfi, ha nehézségei vannak az ágyban? És hogyan reagál egy nő ugyanebben az esetben? Miért befolyásolhatja egy-egy élethelyzet akár a libidónkat is, és mi hogyan tudjuk irányítani a vágyainkat? Dr. Poór Judit, párkapcsolati tanácsadó, szexuálterapeuta válaszolt ezekre a kérdésekre.

Bár Mel Gibsonon kívül még nem nagyon fejtette meg senki ezzel a kérdéssel kapcsolatban az egyetemes igazságot, a mai adásban mégis kísérletet teszünk arra, hogy megválaszoljuk. Méghozzá szexuális megközelítésből. Különválasztható egyáltalán a női és a férfi szexualitás? Miért kezdeményeznek gyakrabban a férfiak? Hogyan befolyásolja az élethelyzet-változás, a hormonok vagy akár az aktuális lelki állapot a nők libidóját? Dr. Poór Judit, párkapcsolati tanácsadó, szexuálterapeuta volt a vendégünk.

Nevetni sokféleképpen tudunk. Röhögve, kuncogva, szolidan, vihorászva. Utóbbi, kissé pejoratív szóhasználat általában a nőkhöz kapcsolódik. A vihorászó nő szókapcsolat nem csak a vidámság, de a butaság tulajdonságával is felruházza azt, akit illetünk vele. Vajon miért van az, hogy a vihorászó nő sokaknál kiveri a biztosítékot, míg egy férfi nevetése keveseket zavar? És vajon miért vannak sokan különösképpen kiélezve a női nevetésre, ha az egy hírműsor komolyságát töri meg? Az Uniszex vendége a Klubrádió szerkesztő-műsorvezetője, Herskovits Eszter.

Szélmalomharc. Az igazunkért küzdeni, sokszor szélmalomharc. Belekiálthatjuk a nagyvilágba, kint az utcán. Beszélhetünk róla egymást között otthon. Megírhatjuk hivatalos levélben, fordulhatunk a bírósághoz, kitölthetünk beadványokat, vezethetünk blogot, kommentelhetünk, üvölthetjük vagy megsúghatjuk a másiknak. Akkor sem történik semmi. De még a szélmalomharc is jobb, mint a tétlenség és a pusztába kiáltott szó is jobb, mint a némaság. Az Uniszex adásában Dr. Polgári Eszer, a Háttér Társaság jogi önkéntese mesélt arról, hogy ő és még sokan mások miért nem adják fel azt a szélmalomharcot, amit az LMBTQI emberek igazért folytatnak.

Ki védi meg a gyerekünket az iskolában? Sok szülő teszi fel magának a kérdést. Az iskoláskorú gyerek olyan közegbe kerül, ahol előfordul, hogy csak magára számíthat. Jó esetben persze a tanárok, a társai, ideális helyzetben a rendszer is mellé áll. Az LMBTQI gyerekekről viszont utóbbi nem vesz tudomást. A tanárok pedig nincsenek felkészítve az őket érő atrocitások kezelésére. Nincs protokoll, nincs válasz. Kutassy Dorottya, a Háttér Társaság oktatási projektfelelősével többek között arról beszélgettünk, mit tehet a gyerek, ha a szexualitása miatt bántják?

Függetlenül attól, hogy hogyan éljük meg, minden szó vagy tett, amitől fenyegetve érezzük magunkat, erőszaknak számít. Akkor is, ha megvédtük magunkat, akkor is, ha nem tekintünk magunkra áldozatként. Lelki terror, verbális abúzus, bullying, prostitúció, háborús erőszak, nemi erőszak, vagy épp a szex, amibe beleegyeztünk, mégis azt érezzük, hogy elvesztettük a kontrollt. Kovács Gellért és Kerekes Bori a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség (Hungarian Women's Lobby) munkatársával, Juhász Borbálával beszélgetett az újév első adásában.

Anya csak egy van. De bárcsak több lenne! A csinos feleség, a gondoskodó anya, a sikeres munkavállaló és kenyérkereső, a megbízható barát, a szüleit ápoló gyerek, a család életét menedzselő, a háztartást is kezében tartó, sokoldalú nő, aki tudja, mi az az énidő, és nem fél használni. Ennyi szerepkörhöz, ennyi feladat ellátáshoz egy ember még akkor is kevés, ha van segítsége. A sokoldalúság és az önmegvalósítás jó, de vajon boldogok-e az anyák? Reinhardt Gabriella, pszichológus, Vajdics Fanni és Nagy Kornél egyetemi hallgatók voltak az Uniszex vendégei.

Szexedukáció volt az Uniszex témája. A középiskolai felvilágosító órák zavarbaejtő emlékei mellett az is szóba került, hogy bár nagyon fontos lenne, sokszor még mindig tabu a szülő és gyerek közötti felvilágosító beszélgetés. Vajon jó-e, ha gyerek az interneten keres választ a kérdéseire, és egyáltalán hány éves korban és hogyan érdemes felhozni a témát a gyerekeknek. Vendégeink Forrai Judit professzor és Czutor Zoltán, zenész.

Genderkérdésekről, az azonos neműek közötti házasságkötés és örökbefogadás kérdéséről, a nők és a férfiak közötti bérszakadékról, a nők karrierlehetőségeit befolyásoló sztereotípiákról is szó volt a mai Uniszexben. Kiss Kata, a 21 Kutatòközpont elemzője, Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője és Polgári Eszter, a Háttér Társaság jogi programjának vezetője voltak a műsor vendégei. És velünk volt Vajdics Fanni és Nagy Kornél, akik ismét elhozták a műsorba a tinédzserek álláspontját, például a női és férfi szerepekkel kapcsolatban.

Magyarország ma is küldő országnak számít prostitúció szempontjából. A külföldre csellel vagy erőszakra közvetített magyar szexmunkaerő olcsó, az érintettek rossz körülmények közül, gyerekkori abuzálás áldozataiként, rossz anyagi helyzetből, sokszor állami nevelőintézetekből kerülnek ki. Többségük pedig nő. Ennek hátterét és okait kutattuk a mai Uniszexben. A műsor beszélgetőpartnere Ungár Anikó, vendége pedig Juhász Borbála, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szakértője volt.

Egy tabutémát boncolgattunk a mai Uniszexben, a prostitúció múltja és jelene volt fókuszban. Hogy a prostituáltak döntő többsége miért a nők közül kerül ki? A válasz a múltban, a házasság intézmények bevezetésében és a női és férfi szerepek kialakulásában keresendő. Forrai Judit egyetemi tanárral a Vesta szüzektől a dubajozásig követtük végig az okokat. Az Uniszex vendége volt Czutor Zoltán zenész is.

Vannak-e női példaképeink? Miért tarthatunk inspirálónak egy nőt? És miért nézünk fel egy férfira? Korunk női példaképe a karrierjében és családi életében is sikeres nő, aki szakmájában és feleségként, anyaként is ki tud teljesedni, harmóniában, egyensúlyban tudja tartani élete minden területét, közben testi és lelki egészségére és külsejére is odafigyel. Lehet példakép, de valóban boldog-e korunk egyszerre odaadó és önmegvalósító  nőideálja? Erről szólt az Uniszex adása. Kovács Gellért betegszabadsága miatt Kerekes Bori műsorvezetőtársai a mai alkalommal Vajdics Fanni és Nagy Kornél egyetemi hallgatók, a műsor vendége pedig dr. Gulácsi Bernadett közgazdász, szupervizor.

A változó szülői szerepek.

Az anya a törődés, a szeretet, a gondoskodás, az apa az anyagi háttèr, a fegyelem és olykor a játék- néhány évvel ezelőtt valahogy így határoztuk meg a szülői szerepeket. Ha nem is minden családban, ez a felállás egyre inkább megdőlni látszik.

Az apaságròl beszélgetünk az Uniszexben Kertész András volt operaénekessel, aki ma már kommunikáciòs szakemberként dolgozik és az apaságròl vezet podcastet, blogol, ír és persze gyakorolja is.

A Nők Nemzetközi Ligája a Békéért és Szabadságért (WILPF) nevű szervezetet csaknem 120 éve alapították. A célok azóta sem változtak: az erőszakmentességért küzdenek, legyen szó verbális, fizikai, családon belüli, munkahelyi, szexuális vagy háborús erőszakról. A világ minden tájáról érkező tagok - nem véletlenül - Budapesten tartottak konferenciát, Annalisa Milani olasz újságíró, Heidi Menzolt, német politikus és Sylvie Jacqueline Ndongmo, a liga afrikai elnöke az Uniszexben mesélt céljairól, személyes történetéről és arról, miért Magyarországon tartották az eseményt. 

Az Uniszex múlt heti adásában két tizenévessel beszélgettünk nőiességről, férfiasságról,  visszajelzésekről és elvárásokról.  Ezúttal Szmolka Orsolya gyerekpszichológussal vettük gorcső alá a témát:  tényleg szabadabban értelmezik a fiatalok a nemi identitás keresést? És a szüleik hogy fogadják az ő tapasztalataiktól eltérő hozzáállást? Mi befolyásolja és segíti a gyerekeket a nemiségük értelmezésében és vajon minden esetben jól tudják-e használni ezeket az eszközöket?

Mikor és hogyan határozza meg magát egy fiatal először férfiként és nőként? Tabutéma-e otthon a tinédzsereknél a szex vagy az internet miatt nekik már nincs is új a nap alatt? Hogyan éli meg egy tizenéves lány és egy tizenéves fiú a külsejével kapcsolatos megjegyzéseket? A férfi és a női szerepekre is igaz-e, hogy ez a generáció már szabadabb, mint az előzőek? A Vörösmarty Mihály Gimnázium két tavaly érettségizett volt diákja, Vajdics Fanni és Nagy Kornél válaszolt a kérdésekre.

Az Európai Unióban a nemek közötti bérszakadék az elmúlt évtizedben lecövekelt 13 százalék körül. Magyarországon a férfiak átlagosan 17 százalékkal keresnek többet óránként, mint a nők. De a különbség nem csak a bérezésben jelenik meg: a vezető beosztásban lévő nők száma jelentősen alacsonyabb a férfiakénál, illetve a várandós és kisgyerekes nők munkaerőpiaci helyzetén is van még javítani. Mik a jogai egy várandós vagy gyesről visszatérő nőnek a munkahelyén? Miért lenne fontos gazdasági szempontból, hogy a nők a férfiakhoz hasonló esélyekkel álljanak munkába? Mit kérdezhetnek egy nőtől az állásinterjún és mi az amit nem? Többek között erről beszélgettünk az Uniszexben

Vendégek:

Kánya Kinga szociológus

Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője

Az Uniszex mai témája a tárgyiasítás volt, de nem csak a reklámokból, az újságok címlapjairól vagy a televízióból, hanem a teljesen szürke hétköznapokból. Hiszen a közösségi médiában posztolt tökéletes szelfik áradatában saját magunkat is tárgyiasítjuk. És az a fiatal, aki ebben nem vesz részt, gyakorlatilag nem létezik. Nem kap pozitív visszajelzést, figyelmet és perifériára kerül. Szmolka Orosolya pszichológus szerint a tini lányok többsége pontosan emiatt kér tőle segítséget. Hogyan hat ránk és miben befolyásolja a tinédzsereket a tárgyiasítás?

Ha egy dezodort egy férfiasságot sugárzó, kidolgozott férfitesttel, egy epilátort pedig egy hosszú, kecses, szexi női lábbal reklámoznak, akkor a reklám a termék alapvető nőiességét és férfiasságát hangsúlyozza. De van olyan reklám is, amikor a szép test csupán figyelemfelkeltés, és semmi köze sincs a termékhez. Legyen megalapozott vagy öncélú, a reklámokban megjelenő tárgyiasított női és férfi testek látványa hatnak ránk. Felkelti a figyelmünket,- de eladható-e vele a termék? Inspirál vagy épp rombolja az önértékelésünket? És Etikus-e egyáltalán a használata? Erről beszélgettünk az Uniszexben a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának oktatójával, Huszár Sándor marketing tanácsadóval. Acsády Judit történész pedig a feminizmustörténet rendszerváltás utáni időszakáról beszélt.