Miben más az online rádiózás? – Klubrádió online - 3. rész

Ha interneten keresztül jön a rádió, akkor egy vihar nem zavarja az adás minőségét, vagy ha mondjuk autóban közlekedünk, nem fordul elő olyan, hogy a rádióhullámok már nem érnek el hozzánk, illetve leárnyékolódnak. Nem lehet hagyományos módon „zavarni” az online adást, és attól sem kell tartani, hogy adókarbantartás miatt szakad meg a vétel. 

Viszont kell hozzá internetkapcsolat, amelynek működésével alkalmanként szintén adódhatnak gondok, ám az online rádióadás így sokkal nagyobb területen és kiszámíthatóbb minőségben érkezik a közönségéhez. Az előbb említett problémák közé tartozik, ha a szolgáltató valamiért éppen nem szolgáltat, vagy átvágnak egy adatkábelt, esetleg olyan helyen vagyunk, ahol nincsen internetes lefedettség.

Az online rádiózás más abban is, hogy míg a hagyományosan sugárzott adást sokan nagyobb méretű rádiókészülékkel fogják – amelyeknek fix helye van a lakásban – addig az online "vételre" használható eszközök általában kis méretű, könnyen mozgatható eszközök – okostelefon, tablet, laptop, internetes rádió. Akinek asztali számítógépe van, az nem biztos, hogy ugyanott akarja hallgatni a rádiót, ahol a gépe van – bár ezekre az esetekre is léteznek megoldások, például Bluetooth-kapcsolattal.

 

A hagyományos rádiókészülékek esetében általában nem vetődik fel, hogy a beépített hangszórón kívül plusz kihangosítóval kellene bővíteni őket, a régi Sokol rádió hangereje is elégnek tűnhetett a konyhában, sőt a cseresznyefa ágára lógatva is. Ez alapvetően igaz a mobiltelefonok, tabletek és nagyobb számítógépek esetében is, de azért érdemes számolni vele, hogy ha jobb, vagy igazán jó minőségben szeretnénk hallgatni az adást, akkor valamilyen plusz hangszórót is érdemes hozzájuk kötni. Persze hangminőség szempontjából a fülhallgató is kiváló megoldást jelent, bár nem mindenki szereti, ha a fején van a hangszóró.

A plusz hangszórókat, vagy a fejhallgatót vezetékkel és vezeték nélkül is csatlakoztathatjuk az online rádiózáshoz használt készülékhez. A vezetékmentes adattovábbítás legtöbbször Bluetooth-kapcsolaton keresztül történik (ejtsd: blútúsz), amire a legtöbb eszköz manapság már alkalmas. Arra kell figyelni, hogy a Bluetooth-os hangszórókat/fejhallgatókat időnként ugyanúgy fel kell tölteni, mert egy idő után lemerülnek. Bár kis áramigényük van, azért valamiről működniük kell. nagy előnyük, hogy nem vagyunk zsinórhoz kötve, a Bluetooth-on keresztül akár 10 méteres távolságban is kapcsolódhat két készülék (ha nincsenek leárnyékolva). Egyébként az autókban az okostelefont is Bluetooth-szal szokás kihangosítani a kocsi saját hangszóróin keresztül.

Ha van rádiókészüléke, de azon nem tudja hallgatni a Klubrádiót, mert kívül esik az FM rádió lefedettségén, pár ezer forintért vásárolhat egy FM modulátor nevű kütyüt – nevezik transzmitternek is –, ami egy netes eszközzel összekapcsolva képes az online adást a hagyományos rádiókészülékre továbbítani. Ennek lényege, hogy a modulátor jack dugójának kimenetét bedugjuk egy okostelefonba vagy számítógépbe, ahonnan az online rádióadás jön, majd így az a rádiónkra továbbítja a jelet. Hátránya, hogy sok rossz minőségű eszköz is a piacon van, valamint, hogy kicsi a hatótávolsága – de autóban ez is működhet, mert ott kicsi a készülékek közötti távolság. Fontos tudni, hogy ez nem internetes jeltovábbítás, hanem URH-s.

 

FM transzmitter

 

Ha van egy internetezésre alkalmas készülékünk, akkor még mindig ott van az a kérdés, hogy hogyan kötjük össze azt a hálózattal. A hagyományos vezetékes megoldás esetén a modemből, amit az internet bekötésekor kap az ember, egy úgynevezett LAN kábel (vagy UTP kábel) megy be a számítógépbe, ezen keresztül megy át az adat.

Mi azonban javasoljuk a wifi (wireless internet, azaz vezeték nélküli internet technológia) használatát, mert ha mozgatjuk a számítógépet, laptopot vagy okostelefonon, táblagépen kapcsolódnánk, sokkal kényelmesebb ez a megoldás. A wifi-kapcsolathoz szükség van egy ún. routerre, amit a beszereléskor a szolgáltató szokott biztosítani – de ha nem vagyunk elégedettek azzal, mi is vásárolhatunk ilyet. A jobb routerek akár 30-40 méterre is képesek az internetes jelet sugározni, gömb alakban terjed a jel, így akár az udvaron és az emeleten is elérhető.

A routert párosítani kell a készülékkel, ehhez a wifi-hálózatot ki kell választani, és megadni a jelszót, amivel a hálózatunkat védjük az illetéktelen használóktól. A routerbe is bemegy egy kábel, amit a szolgáltató emberei kötnek be, és be kell dugni egy konnektorba, ahonnan az áramot kapja. A routert érdemes olyan helyre tenni, ahol központi helyen van, így a többszintes épületeket is el tudja látni jellel, vagy a távolabbi helyiségeket is. A földre ne tegyük, mert gyengül a jel, és könnyen megsérülhet az eszköz. Érdemes szekrény tetején elhelyezni, lehetőleg úgy, hogy elektromos eszközök és vastag téglafal ne legyen az útjában – ezek mind képesek gyengíteni a jelet. Ugyancsak felejtsük el a fiókot, vagy a szekrény mögé rejtést.

Folytatjuk.

Címlapi kép: Fortepan / Nagy Gyula