Hogyan emlékezhet Gálvölgyi olyanra, amit sose élt át?

Hihetetlen mennyiségű tudás és információ alkalmazását igényli egy kávézás, legalábbis a memóriaműködés szempontjából. A célirányos viselkedések ugyanis, köztük a legegyszerűbbek is, komplex folyamatsorok eredményei. Például ahhoz, hogy feketéhez jussunk egy kávézóban, többek közt emlékeznünk kell rá, hogy mit akartunk csinálni, miként kell rendelni, meg arra is, hogy aztán fizetnünk kell – és így tovább, és így tovább – mondta Racsmány Mihály memóriakutató az Ötös emlékezettel foglalkozó adásában. 

Sok memóriánk van

Talán ebből is látszik, hogy egyetlen, egységes memória nem létezik, hanem nagyon sok különböző típusú emlékezeti rendszer, illetve folyamat működik bennünk meghatározott funkciókkal – mondta az egyetemi tanár pszichológus, aki Gálvölgyi János műsorvezetővel beszélgetett a Klubrádió adásában.

Emlékezet fogalma alatt a kutatók az ember számára a világban megjelenő információk rögzítését, tárolását, feldolgozását értik. Ez azonban csak a memória rövid definíciója, mert az emlékezet hatásköre, működése ennél jóval tágabb körű – tette hozzá.

Ha kerékpárra ülünk, azért nem esünk el, mert emlékezünk rá – vagyis készség szinten bennünk van –, hogyan kell biciklizni, és ugyanez igaz az írásra, valamint több más eszközhasználatra is. A lényeg, hogy az effajta működésünkhöz meghatározott mozgássorozatokat kellett megtanulnunk, amelyeket bizonyos tárgyakra, ingerekre, helyzetekre alkalmazhatunk. Ez azonban egészen más típusú rendszert jelent, mint amikor felidézünk egy emléket az életünkből, és megint egy másik, amely például olyan kérdésekre segít válaszolni, hogy hol van a Szabadság híd Budapesten.

A jól tanuló

A memóriakutatás egyik mai fő csapásiránya, annak kimutatása, hogy az emlékezeti rendszerek átjárhatók. A tanítási módszerek tekintetében például komoly áttörés, vagy inkább újrafelfedezés annak megállapítása, hogy a mai oktatás elsősorban a tudatos emlékelőhívásnál alkalmazott memóriára, azaz a deklaratív rendszer működésére épít, sokkal kevésbé az információkat készségszinten kezelő memóriára. 

A kísérleti pszichológia ezzel kapcsolatos nagy eredménye, hogy bizonyították, a memóriának van egy olyan komponense, az emlék előhívása, amely az információkat egyik rendszerből áttolhatja a másikba, vagyis az emlékeket ezt követően készségszinten tudjuk feleleveníteni – mondta a tudós.

A memóriakutató hangsúlyozta, az oktatási tesztek valójában nem a tanuláskor elsajátított tudásunk ellenőrzésére alkalmasak, hanem az információk rögzítésére, erősítésére. Az ember ugyanis az ismételt felidézéssel tanul.

Az új eredmények a demencia egyes formáinak kezelésében is friss módszereket hozhatnak, miután a kutatók arra jutottak, hogy az emlékeket tudatosan előhívó rendszer sérülése esetén ezek szerepét más szisztémák vehetik át. Olyan stratégiákat taníthatnának a pácienseknek, amelyek segítségével az emlékezés folyamata készséggé alakítható, vagyis bizonyos ingerekre a mentálisan sérült személyek is elő tudnak állítani bizonyos típusú emlékeket – mondta Racsmányi Mihály.

A legnagyobb kihívás

A pszichológus arról is beszélt, hogy az idegrendszer a történéseket nem egyben őrzi meg, kerek, egész videókként, hanem csak bizonyos részleteikben, majd a töredékek az emlékelőhívás során állnak össze, később pedig erre az utólag alkotott képre emlékszünk, nem közvetlenül az eredeti eseményre, ráadásul az emléket minden egyes előhívás módosítja. 

Racsmány Mihály szerint egyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az idegrendszer minden olyan eseményből eltárol valamit, amely meglepetést okoz, másként zajlik le, mint azt a korábbi forgatókönyvek, sematikus ismeretek alapján az ember jósolná. Bizonyos töredékek képződnek tehát, de hogy miért pont ezek, az a memóriakutatás számára az egyik legnagyobb kihívás.

Nosztalgia, álom, reinkarnáció

Az Ötöben ezen kívül, sok egyéb téma mellett, arról is szó volt, mi a nosztalgia erejének a magyarázata, miért a távolabbi és nem a közelebbi múltnak van általában nagyobb vonzása, és hogy miként viszonyul egymáshoz időérzékelés, valamint emlékezet. 

És hogyan szövődnek az álmaink, és miért rossz, ha valaki mindenre emlékszik, vagy hogyan lehet valakibe mások által kitalált emlékeket ültetni, például Gálvölgyi Jánosba, és mi köze a memóriának a reinkarnációhoz?