13:1-re leszavazta az OBT Varga Zs. András főbíróvá jelölését
9/10/2020 15:16
13:1-re leszavazta az Országos Bírói Tanács Varga Zs. András jelölését a Kúria élére. A döntést azzal magyarázták, hogy Polt Péter legfőbb ügyész volt helyettesének nincs bírói gyakorlata, valamint azt is hangsúlyozták, a bírósági szervezetrendszer csúcsára olyan személy kell, aki más hatalmi ágaktól független, és a külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy.
Az Országos Bírói Tanács meghallgatta Varga Zsolt Andrást, és előzetesen véleményt nyilvánított: 1 igen, 13 nem szavazattal, tartózkodás nélkül, a jelölt Kúria elnökévé történő megválasztását nem támogatta – közölte a testület.
Az OBT-nek törvény adta joga, hogy személyes meghallgatás alapján a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyről előzetes véleményt nyilvánítson. Mint közleményükben írták, a testület tagjai megismerték a jelölt szakmai önéletrajzát, meghallgatták a jelöltet és kérdéseket intéztek hozzá.
A testület döntését azzal indokolta, hogy nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy „a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs”. Az OBT hangsúlyozta, a rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.
Azt is megjegyezték, Varga Zsolt András jelöltté válását két közelmúltbeli törvénymódosítás tette lehetővé, amely nem feleltethető meg annak az alkotmányos elvárásnak, hogy a bírósági szervezetrendszer csúcsára a más hatalmi ágaktól független, külső szemlélő számára is pártatlannak látszó személy kerüljön.
Varga Zsolt András Áder János államfő jelölte a Kúria elnökének. Varga Zsolt András a kinevezése esetén Darák Pétert váltja, aki 2021. január 1-éig tölti be a pozíciót. A legfőbb bírósági fórum elnökét az Országgyűlés választja meg az államfő javaslatára, kilenc évre, titkos szavazással.
Több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át (2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig) tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2014 szeptemberétől alkotmánybíró. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett.
Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró. Emellett a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, valamint az Európa Tanács mellett működő CPGE, valamint CCPE tudományos tanácsadója. Tagja a Közigazgatási Továbbképzési Kollégiumnak, valamint az országgyűlési biztos Civil Konzultációs Testületének. Ugyancsak tag a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsában, valamint számos szerkesztőbizottságban. Tagja az European Law Institutnak.