"A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!" – a Szabadság-szoborra tervezett kereszt ellen tiltakozik egy katolikus pap

Hofher József jezsuita szerzetes, katolikus pap a Szemléleken írta meg észrevételeit a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatán a kormányzat által elhelyezni kívánt kereszthez kapcsolódóan.

Levelét azzal kezdte: "Bár értékelem a nemes szándékot és a buzgalmat az ötletgazda részéről, de szerény véleményem szerint ez az elképzelés továbbmélyíti majd a társadalomban lévő feszültségeket és ellentéteket a konzervatív és a liberális gondolkodású állampolgárok között."

Szerinte "a jelenlegi Kármelita Államegyházi Vezetés a keresztény felekezetek meghallgatása nélkül akar keresztet emelni egy olyan helyen, mely eddig, évtizedeken keresztül kereszt nélkül is a szabadság szimbóluma volt. Ez a megvalósuló terv rombolni fogja a keresztény felekezetek presztízsét, mivel a Kármelita Államegyházi Kormányzat a katolikus egyházhoz kapcsolódó szimbólumot állít a vita középpontjába – sok református, evangélikus és zsidó barátom is értetlenül nézi az eseményeket."

Ezért a következőket ajánlja megfontolásra:

1. Ha már feszület, úgy restaurálják Szent Gellért szobrát! A szentéletű püspök kezében a kereszt hitelesen jelzi a jézusi gondolatot: „Aki utánam akar jönni, vegye fel keresztjét!”
2. Ha mégis lesz talapzat, úgy a Kármelita Államegyházi Vezetés – feszület helyett – helyezzen el egy kiskakast gyémánt félkrajcárral a talapzaton.
3. Mint katolikus állampolgár, tisztelettel kérem, hogy szent szimbólumainkból, általunk tisztelt személyekből, szentségekből gúnyt ne űzzenek, mint néhány alkalommal az elmúlt évtizedekben ez sajnos megtörtént!

Hofher József úgy érzi, a mai polgárok már elég fáradtak ahhoz, hogy újabb ellentétbe, megosztottságba keverjék őket. Háborúságot, ellentéteket lehet fegyverek nélkül is vívni. „A békepárti Karmelita Államegyház ne generáljon vallásháborút!” – fogalmazott.

Hozzátette: a rendszerváltozáskor eltűnt a talapzatról a fegyveres katona, a cirill felirattal együtt. Azóta teljesen nyugodt volt a légkör a szoborcsoport körül. Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása politikailag, ideológiájában egy megterhelt műalkotás, ahogy az alkotó is sok gyötrelmen mehetett át.

„Adjunk hálát, hogy ez a szobor végül is megmaradhatott, és ne vonjunk be újabb vallási szimbólumokat a szoboregyüttes restaurálásába. Legyen Béke már! Legyen vége már!” – zárja levelét a szerzetes.

A Klubrádióban Perintfalvi Rita katolikus teológust kérdeztük a szoborra tervezett keresztről. Szerinte ha már a kormány használja a keresztény szimbolikát, akkor politikájában olyan értékeket kellene megjelenítenie, amelyek illeszkednek ehhez a krisztusi vízióhoz.