A magyar egészségügy ma sokkal jobban le van maradva, mint a rendszerváltáskor

A rendszerváltáskor történelmi esély adódott arra, hogy Magyarország – sok más mellett – az egészségügy területén is „nyugatosodjon”. Most már jól látszik azonban: a fejlődés üteme jelentősen elmaradt attól, amit a lehetőségek kínáltak, ez pedig emberéletekbe került és kerül a mai napig – idéz Orosz Éva professor emerita, MTA-doktor, egészségügyi közgazdász-szociológus nemrég megjelent tanulmányából a hvg360.

A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae folyóiratban megjelent tanulmányban a közgazdász nemzetközi összehasonlításban  – a bővítés előtti EU14 és a visegrádi országokhoz viszonyítva – vizsgálta a magyar egészségügyi kiadások és az egészségi állapot főbb indikátorait  Egyebek mellett arra jutott: a 2010-es évek végén, illetve a 2020-as évek elején az említett országokhoz képest a lemaradásunk már annál is nagyobb volt, mint a rendszerváltás időszakában. Az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése 2022-ben már jóval alacsonyabb volt, mint az 1990-es évek elején.

 

Illusztráció: a Kútvölgyi kórház

 

a 2015–2019 közötti ötéves időszakban Magyarországon az elkerülhető halálozások száma 234 ezer volt. A legnagyobb romlás a középkorú magyar férfiak egészségi állapotában történt: 40 évesen várható élettartamuk az 1980-as évek végén 5,1 évvel maradt el az EU14-átlagtól, a 2010-es évek végén már 6,9 év volt a különbség – állapította meg a professzor.