A magyar oktatásüggyel sem elégedett az EB
25/11/2022 10:08
| Szerző: Klubrádió
Uniós szinten nőttek, Magyarországon összességében csökkentek az oktatásra fordított kiadások.
Tíz év alatt jelentősen nőtt az alapkészségek terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya Magyarországon. A korai iskolaelhagyást sem sikerült mérsékelni és egyre nagyobb kihívás a tanárhiány, elsősorban a pedagógusok alacsony fizetése és a magas munkateher miatt – írja a Népszava az Európai Bizottság friss, Oktatási és Képzési Figyelő 2022 című kiadványa alapján.
Brüsszel szerint 2011 és 2021 között
- a felsőfokú végzettségű 25-34 évesek aránya 28,2 százalékról 32,9 százalékra nőtt, de az EU átlagtól (41,2%) még mindig messze vagyunk,
- a rosszul teljesítő 15 évesek aránya az olvasási alapkészség terén 17,6 százalékról 25,3 százalékra, a matematikánál 22,3-ról 25,6 százalékra, a természettudományoknál 14,1 százalékról 24,1 százalékra nőtt, mindhárom területen meghaladja az uniós átlagot,
- a korai iskolaelhagyás tavaly 12 százalékos volt (az EU-átlag 9,7%), a romák körében 62,7 százalék.
A kiadvány szerint hiba volt 16 évre csökkenteni a tankötelezettség korhatárát, a kormány céljával ellentétben a fiatalok nem lettek munkavállalók, se iskolába, se dolgozni nem járnak.
Az oktatásra fordított közkiadások a GDP arányában 5 százalékról 4,7 százalékra csökkentek 2011 és 2021 között (az EU-átlag 4,9 százalékról 5 százalékra nőtt), az állami költségvetés teljes összegén belül 10,3 százalékról 9,2 százalékra csökkentek az oktatási kiadások 2021-re.
Az EU szerint égető probléma
- az egyre nagyobb a tanárhiány,
- az elöregedés, tavaly a tanárok 46 százaléka 50 éves vagy idősebb volt,
- a pedagógusok fizetése
- az utánpótlás hiánya.
Magyarországon a legalacsonyabb a tanárok bére az OECD-országok körében (csak az egyéb felsőfokú végzettségűek 55-66 százaléka a végzettségi szinttől függően).
Lényegében mindez igaz a felsőoktatásra, a diplomások száma nem képes kielégíteni a magasan képzett munkaerő iránti keresletet. Miközben az EU célja a felsőfokú végzettségnél 45 százalék, Magyarországon az utóbbi években csökkent az egyetemre felvételizők száma, legutóbb 99,2 ezren jelentkeztek, 13 ezerrel kevesebben, mint 3 éve – foglalta össze a 24.hu.