A státusztörvény vitája: "Maguk odáig süllyedtek, hogy bilinccsel próbálták megállítani a diákok tiltakozását"

Már napirend előtt is szóba került a pedagóguokat érintő státusztörvény. Pénteki rendkívüli ülésen tárgyalja a parlament a pedagógusok által bosszútörvénynek nevezett tervezetet, ezzel egy időben Kossuth téren déltől maratoni tüntetést jelentettek be.

"Szégyelljék magukat!" – mondta Szabó Tímea, a Párbeszéd politikusa az ülésen, hozzátéve, hogy míg a miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel milliókért tanulhatott Lausanne-ban, másoknak elfogadhatatlan iskolai körülmények közt kell boldogulniuk.

Szabó posztot is tett közzé, amelyen látható, hogy rendőrök várakoznak a tervezett tüntetés előtt.

Dunai Mónika fideszes képviselő azzal kezdte, hogy a pedagógusok magánélete valóban sérthetetlen. Ezzel vélhetően arra célzott, hogy eredeti formájában a státusztörvény lehetőséget adott volna arra, hogy a munkáltató hozzáférjen a pedagógusok magán eszközeihez. Dunai Mónika azt is tisztázta, hogy a tanév meghosszabbítása csak abban az esetben lehetséges, ha országosan nem tudják a 180 tanítási napot megtartani. 24 órára fixálják a pedagógusok heti tanítási órával töltött munkaidejét – mondta a kormánypárti politikus. Jelenleg a pedagógusoknak egy héten 22-26 tanórájuk van.

Maguk odáig süllyedtek, hogy tonfával, bilinccsel próbálták megállítani a diákok jogos tiltakozását – mondta Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője. Szerinte nem véletlenül nevezik bosszútörvénynek a státusztörvény-tervezetet. Ezzel együtt látja, nem a tanárok jogállásáról szóló törvény most a legfontosabb a közoktatásban, hanem például a szakma elöregedése, a jelentkezők alacsony száma, a pedagógusbérek romlása.

Hollik István, a KDNP képviselője (de a Fidesz kommunikációs igazgatója) úgy látja, hogy a jelen lévő ellenzéki képviselőket valójában nem érdekli a státusztörvény-tervezete, mert inkább a telefonjukat nyomkodják a teremben. Úgy látja, ugyanaz történik, mint korábban a „rabszolgatörvény” vitájakor: az ellenzék hergeli az embereket, hazugságokat fogalmaz meg, és felhasznál egy csoportot a saját érdekében. Megismételte a kormány álláspontját: szerintük az ellenzék tehet arról, hogy a pedagógusok nem keresnek jobban, mert visszatartják az uniós pénzeket. A heti 24 órás maximummal egyetértett.

Tóth Endre, a Momentum képviselője beszéde elején a Bibliából olvasott fel, célozva annak ide illő tanítására: ne legyünk bosszúállók. Szerinte a kormány ragaszkodik a státusztörvényhez, miközben az egy „kicsinyes bosszú”. Csaknem ötezer pedagógus jelezte, hogy felmond a státusztörvény elfogadásakor, ezért sem érti, miért akarják mégis elfogadni azt. „Nem akarja senki ezt a törvényt, csak a kormány.”

Pósán László, a Fidesz politikusa vitatta a kritikusok által használt „bosszútörvény” kifejezést. Szerinte ez az értelmezés elég „meredek”. Úgy értékeli, hogy az ellenzék nemet mond a tanárok fejlődésére az által, hogy nem akarja megszavazni a státusztörvényt.

A magyar közoktatás válságban van, vagy legalábbis nagyon-nagyon nehéz helyzetben – mondta Kanász-Nagy Máté LMP-s politikus. Szerinte amit nem tud megvalósítani a közoktatás, az a meglévő társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése.

Szabó Szabolcs (Momentum) a "bosszútörvény" elnevezést azzal a hasonlattal indokolta, hogy a jogszabály-tervezettel Pintér Sándor rendőrminiszter pont úgy jár el a pedagógusokkal szemben, mint a Blokád című kurzusfilm rendezője, Tősér Árpád, amikor "fizikai vitát folytatott" a Népszava filmkritikusával, amiért neki nem tetszőn írt a filmjéről. Ez az egész színjáték, ami csak arról szól, hogy rúgjanak egyet a pedagógusokba, miközben a világ elmegy mellettünk, mi meg vakon, letolt gatyával megyünk bele a világ sűrűjébe, és az egész XXI. századot elveszíthetjük az önök teszetoszasága miatt – mondta a kormnánypártoknak Szabó.

A vita elején Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár ismertette, hogy szerinte a kormány miket tett az oktatásért az elmúlt években. Azt mondta, hogy megnövelték a pedagógusképzésre jelentkezők számát, szerinte lesz utánpótlás az ágazatban. A tankerületi rendszer érdemének titulálta, hogy a gazdag településeken nem csak jó iskolák vannak, a szegény településeken pedig nem csak rosszak. Fake newsnak nevezte, hogy a kormány csökkentené a gyógypedagógusok számát. Arról itt írtunk, hogy Maruzsáék levelezését véletlenül elküldték a Telexnek, ebben arról is volt szó, hogy "nagy nehézségben lennének", ha csak a színtiszta igazat kellene mondani.

(via Telex, hvg.hu)