Az erdő nélküli lombkoronasétány után itt a másfél méteres kilátó

A válaszból kiderül, hogy nem csak egy, hanem összesen öt kilátó épült a Felső-kiskunsági pusztán, ebből kettő 1,5-2 méter magas, a másik háromnál pedig 4 méteren van a padlószint. A kilátók egy határon átnyúló, 75 százalékban uniós, 25 százalékban hazai finanszírozású, úgynevezett LIFE-projekt keretén belül készültek. Arra a kérdésre, hogy a kilátópontok mennyibe kerültek, nem kapott választ a Kecsup.hu.

A LIFE-projekt neve „A túzok határon átnyúló védelme Közép-Európában”. A KNPI honlapja szerint a fokozottan védett madárfaj védelme négy ausztriai és öt magyarországi területen valósul meg. A hazai területek a következők: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, az ELMÜ és három nemzeti park igazgatóság, a Kiskunsági, a Körös-Maros és a Bükki. A fő célkitűzés a túzokokra az ütközések miatt nagy veszélyt jelentő középfeszültségű légvezetékek kiváltása földkábellel.

A Nemzeti Park a portálnak azt válaszolta, ezek a tematikus megfigyelő pontok egy rendhagyó, a nagyobb távolságok és a sokféle látnivaló miatt nem gyalogos, hanem autóval vagy kerékpárral bejárható tanösvény részei, amely még befejezés előtt áll. A tanösvény érinti majd Bugyit, Apajt, Kunpeszért és Kunszentmiklóst.

A nemzeti park hangsúlyozta, céljuk, hogy a Felső-Kiskunságba látogatók "a természet zavarása nélkül úgy szerezzenek ismereteket és élményeket e különleges táj védett természeti értékeiről, hogy közben segítjük a tájékozódásukat. Mindegyik kilátó a Felső-Kiskunság egy-egy jellegzetes, nyílt pusztai élőhelyére került". Hozzátették: [a látogatók] "a kilátópontokat végigjárva bepillantást nyerhetünk a szikes puszta, löszhátak, szántóföldi környezet, mezőgazdasági élőhelymozaik (vizes élőhely-gyep-szántó keveréke) és egy vizes élőhely életébe".

Az elmúlt napokban a Nyírmártonfalván, uniós támogatással, tarra vágott területre épített lombkoronasétány kavart nagy vihart.

(via Kecsup.hu, kép: Vármögyei hírök)