Betemették a gödi akkumulátorgyár mérőkútját, ami megmutatná szennyezett-e a talajvíz

Az Átlátszó közérdekű adatigénylésének megtagadása miatt indított perben a bíróság kimondta: nyilvánosságra kell hozni a gödi akkumulátorgyár vízmonitoring adatait. 

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) fellebbezést nyújtott be a bírói döntés ellen. Ebben arra hivatkoztak, hogy ők kellően mérlegelték, mi szolgálja egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás során a "közérdeket", s ennek alapján döntöttek úgy, hogy megtagadják a kért adatok kiadását az Átlátszónak. Emellett az FKI megismételte azt a korábbi érvet, hogy mivel a kért dokumentumok újabb hatósági engedélyek döntés-előkészítő iratai, ezért azok tíz évig nem hozhatók nyilvánosságra.

A másodfokú eljárás során a Fővárosi Törvényszék elutasította a fellebbezést és megerősítette az elsőfokú bíróság ítéletét. Eszerint a bíróság kötelezte az FKI-t mint alperest, hogy 15 napon belül adja ki a Samsung SDI Magyarország Zrt. Göd, Schenek István utca 1. szám alatti telephelyén lévő monitoring kút vizsgálatának jegyzőkönyveit 2018. naptári évből, továbbá adj a ki a fenti cég fenti telephelyén az alperes által végzett vizsgálatok és lefolytatott hatósági eljárások iratait, amelyek 2018. január 1. és 2021. november 30. között keletkeztek.

A gödi gyár monitoring-adatainak megismerését még sürgetőbbé tette, hogy a gyár egy kilométeres körzetében, három öntözésre használt kút vizében mérgező oldószert mutatott ki egy független akkreditált vizsgálat. A kútvízben fellelt N-metil-2-pirrolidon (röviden NMP) nevű, toxikus hatású – szem- és bőrirritációt okozó, magzatkárosító hatású – oldószert az akkumulátor-gyártás folyamatában, a katód előállítása során is használják.

A lap ezek után azt kívánta megtudni, hogy milyen vizsgálatokat végeztek az elmúlt években a Samsung-gyár 120 hektáros területén. Január elején az FKI megküldte a kiperelt hatósági iratokat, több mint ezer oldalnyi dokumentumot. Ezek között több tucatnyi letöltési, feltöltési igazolás és befizetési bizonylat is szerepelt, melyek semmilyen hatósági vizsgálatról szóló érdemi információt nem tartalmaztak.

A dokumentumokból az derült ki, hogy a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta egyszer sem vettek vízmintát, semmilyen mérési jegyzőkönyv nem készült.

A kutat a gyárépítés során megszüntették: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el. A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen. A több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat. 

Mindez azonban nem a katasztrófavédelmi hatóság mulasztása – írta az Átlátszó. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya döntése szerint a gödi akkumulátorgyárnak nincs jelentős környezeti hatása; ezért nem írtak elő olyan vizsgálatokat, amik a felszín alatti vizekben vagy a talajban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok jelenlétét vizsgálnák.

Az első gödi akkumulátorgyárban az NMP oldószerből évente 11 343 tonnát használtak fel – olvasható egy 2019-ben készült előzetes vizsgálati dokumentáció adatai közt.

Azóta viszont megépült Gödön a Samsung második, az elsőnél jóval nagyobb kapacitású gyára is. Az újabb engedélyezési dokumentumok azonban már nem tüntetik fel az évente felhasznált veszélyes vagy toxikus anyagok pontos mennyiségét; csupán azt lehet tudni, hogy a gyártókapacitás és a méretek növekedésével az anyagmennyiség is a többszörösére nőtt.

A gödi akkumulátorgyárban a cég által benyújtott adatok szerint 2020-ban 354 kilogramm N-metil-2-pirrolidon (NMP) került a levegőbe; ez az adat az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) oldalán lelhető fel.

Elvileg ebben az adatbázisban a talajvízben található anyagokról is lehetne tájékozódni. Csakhogy az OKIR honlapján a Felszín alatti víz és kármentesítési adatok (FAVI) rendszermodul évek óta fejlesztés alatt áll. Az adatok elérhetősége ügyében az Agrárminisztériumhoz fordult a lap, de az agrártárca válaszában csupán azt válaszolta, hogy a honlapnak ez a része továbbra is "fejlesztés alatt áll". Majd miután a környezetvédelmi feladatokat a Technológiai és Ipari Minisztérium vette át, nekik is küldtünk közadatigénylést az adatok elérhetőségének időpontjára rákérdezve; ettől a minisztériumtól az a válasz érkezett, hogy "az oldal fejlesztése szünetel". Ám hogy mikor lesznek végre nyilvánosak az adatok, azt egyik tárca sem árulta el.

A minisztériumok titkolózását érdekessége teszi, hogy a gödi gyár vízmonitoring adatainak elutasításakor, a peres eljárás során a vízügyi hatóság azzal is "érvelt": bárki tájékozódhat és adatokhoz juthat a felszín alatti vizek állapotáról az OKIR nyilvános honlapján .

Ugyanakkor az NMP-szennyezésről szóló cikkünk megjelenése után a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság arról értesítette az Átlátszót, hogy a cikkben leírtak ügyében vizsgálatot indít. Két hónap eltelte után viszont küldtek egy tájékoztatást arról, hogy semmilyen hatósági vizsgálatot nem végeztek a gödi kutak vízszennyezésének ügyében. 

A katasztrófavédelem szerint ugyanis a civilek által végeztetett vizsgálat nem tartalmazott elegendő "háttér-információt" arról, hogy honnan eredt a szennyeződés. 

(via Átlátszó)