BioNTech-alapítók: 2030-ra elérhetővé válhat a rák elleni vakcina

Türeci professzor a BBC egyik műsorában arról beszélt, hogy a BioNTech Covid-vakcinájának alapjául szolgáló mRNS-technológiát hogyan lehet úgy átalakítani, hogy az immunrendszert a betolakodó koronavírusok helyett a rákos sejtek megtámadására késztesse.

Arra a kérdésre, hogy az mRNS-alapú rák elleni vakcinák mikorra készülhetnek el a betegek számára, Sahin professzor azt mondta, hogy 2030 előtt már rendelkezésre állhatnak. Türeci azonban továbbra is óvatos maradt a munkával kapcsolatban. „Tudósként sosem szeretjük előre beharangozni, hogy meglesz a rák gyógymódja" – mondta. „Számos áttörésünk van, és tovább dolgozunk rajtuk.”

Mint a hvg.hu cikkében ismerteti, a koronavírus elleni mRNS-vakcina úgy működik, hogy a Covid-vírus ártalmatlan tüskefehérjéinek genetikai utasításait juttatja a szervezetbe. Az utasításokat azok a sejtek veszik fel, amelyek a tüskés fehérjét kitermelik. Ezeket a fehérjéket, vagy antigéneket ezután „körözési plakátként” használják – így jelzik az immunrendszer antitestjeinek és más védekező mechanizmusainak, hogy mit kell keresni és ártalmatlanítani.

A német cég azt reméli, hogy a bélrák, a bőrrák és más ráktípusok kezelésére is ki tud majd fejleszteni kezeléseket, de még jelentős akadályok állnak előttük. A daganatokat alkotó rákos sejtek sokféle fehérjével lehetnek tele, így rendkívül nehéz olyan vakcinát készíteni, amely az összes rákos sejtet célozza, de az egészséges szöveteket nem bántja.

Türeci elmondta, hogy a BioNTech a világjárvány során megtanulta, hogyan lehet gyorsabban vakcinákat gyártani, és jobban megértette, hogyan reagál az emberek immunrendszere az mRNS-re. A Covid-oltás intenzív fejlesztése és bevezetése a gyógyszerhatóságoknak is segített abban, hogy kidolgozzák, miként hagyhatják jóvá gyorsabban az oltóanyagokat. „Ez mindenképpen felgyorsítja a rák elleni vakcinánkat is” – tette hozzá.

(forrás: hvg.hu, kiemelt kép: Epizentrum / Wikimedia Commons)