Elítéli az EU a török offenzívát

Törökország azonnali hatállyal hagyjon fel a hat napja Északkelet-Szíriában kezdett egyoldalú katonai offenzívájával, és vonja vissza haderőit országa területére - szögezték le az uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácsülésükön a török offenzívával összefüggésben elfogadott zárónyilatkozatukban hétfőn. A tagállamok leszögezték, a török katonai akció veszélyezteti a régió stabilitását és biztonságát, megnehezíti az ENSZ által támogatott békefolyamat sikerét, valamint akadályozza humanitárius segítségnyújtást, további szenvedést okozva ezzel a civil lakosságnak. Az MTI beszámolója szereint az EU nem biztosít stabilizációs, vagy fejlesztési forrást azokon a területeken, ahol a helyi lakosság jogait figyelmen kívül hagyják vagy megsértik. Figyelembe véve azt a tényt, hogy Törökország katonai akciója drámai következményekkel jár, az EU azon tagállamok döntésére hívja fel a figyelmet, amelyek a Törökországba irányuló fegyverkivitel leállítása mellett döntöttek - tették hozzá. Oroszország még gondolni sem akar arra, hogy katonai konfliktusba sodródhat Törökországgal az Északkelet-Szíriában zajló török offenzíva miatt - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak. Még gondolni sem szeretnénk erre a lehetőségre - mondta Peszkov. Felhívta a figyelmet, hogy a konfliktus megelőzésére a két ország katonái kommunikációs csatornákat építettek ki egymás között, és hogy Moszkva és Ankara egyéb szinteken is kapcsolatban áll egymással. Emlékeztetett rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a közelmúltban telefonon beszélt török hivatali partnerével, Recep Tayyip Erdogannal, és eszmecserét folytatott egymással a két ország külügyminisztere is. Mint mondta, a két ország között több kapcsolatfelvétel és megállapodás történt, de ezekkel kapcsolatban nem kívánt részletekbe bocsátkozni. Annyit mondott, hogy a Szíriával kapcsolatos álláspontban nem jelentek meg "új elemek". Emlékeztetett rá, hogy az október 9-én megindított török hadműveletek kezdetekor az orosz fél több szinten is értésre adta, hogy "kategorikusan nemkívánatosnak" tart bármi olyan lépést, amely megzavarhatja a szíriai politikai rendezést, és a feszültség növekedését provokálhatja ki ebben az országban. Ukrajnáról szólva megismételte: kizárt, hogy Moszkva bármilyen fórumon, ezen belül a "normandiai négyek csúcstalálkozóján" is megvitassa az általa 2014-ben, a helyi népszavazás eredményére való hivatkozással elcsatolt Krím félsziget visszaszolgáltatásának kérdését.