Elkaszálhatják a Stop Soros törvényt

Magyarország a 2018-as Stop Sorosként elhíresült jogszabályi reformmal megnehezítette a nemzetközi védelemre irányuló eljárásokhoz való hozzáférés feltételeit, valamint a nemzetközi védelmet kérelmezők számára tanácsadás és segítség nyújtását célzó tevékenységek gyakorlásának feltételeit civil szerveztek számára – derül ki Athanasios Rantos főtanácsnok álláspontjából.

Az indítvány azért érdekes, mert főtanácsnok megelőző álláspontja gyakorlatban nagyrészt egybevág, a bírósági döntéssel.

Ezúttal három kifogásolható pontot emelt ki:

• A magyar kormány büntetőtörvénykönyvi passzussal kriminalizálta a menedékkérőknek segítséget nyújtó magánembereket és civil szervezetek fellépését. „Az ilyen tevékenység büntetendőnek minősítése sérti az uniós jogalkotó által a nemzetközi védelmet kérelmezők számára történő segítségnyújtásra vonatkozóan biztosított jogok gyakorlását” – írja Rantos. 
• A magyar kormány olyan életszerűtlen szabályokat hozott, amelyek alapján Magyarországon gyakorlatilag nincsenek menedékkérők. A magyar jog alapján ma ugyanis a mendékkérelmező, ha Magyarország területére való érkezése előtt biztonságos tranzitországon keresztül haladt át, akkor eleve nem fogadják be menedékkérelmét elbírálásra.
• A főtanácsnok kifogásolja azt is, hogy a tagállam olyan nemzeti jogi kritériumokat alkotott, melyeknek ha nem felelnek meg a nemzetközi menedékkérelem benyújtását segítő szervezet, akkor azokkal szemben korlátozásokat írt elő azon személyek tekintetében, akikkel szemben ilyen bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, vagy amiatt büntetést szabtak ki.

Rantos főtanácsnok emlékeztet rá, hogy az Európai Bíróság 2020. március 19-i ítéletében már megállapította a Bizottság által kifogásolt elfogadhatatlansági ok jogellenességét – írja a portál. „Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását indítványozza a Bíróságnak, hogy Magyarország ezen elfogadhatatlansági ok bevezetésével megszegte az eljárási irányelvből eredő kötelezettségeit.”