Elutasította az Alkotmánybíróság az oktatási népszavazás kérdéseit

Öt kérdésben kezdeményezett népszavazást a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ), azonban mindegyiket elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Később a szakszervezet a Kúriához fordult, amely két kérdést hitelesített.

Ezekről döntött most külön-külön az Alkotmánybíróság. 

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi tanterv a tanórai foglalkozások időkerete harminc százalékának felhasználásáról rendelkezzen?
• Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?

Az NVB azzal indokolta döntését, hogy a kérdéseknél nem érvényesült az egyértelműség követelménye. Bár nyelvtanilag, logikailag egyetlen igennel vagy nemmel megválaszolhatóak, azonban mögöttes tartalmuk mélyen tanügyi, szakpolitikai jellegű, ezért a választó nincs abban a helyzetben, hogy átlássa döntése ok-okozati összefüggéseit.

A Kúria végzéseiben elvi éllel mondta ki, hogy a népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségi vizsgálatánál a szavak általános jelentése alapján annak elsődleges értelmezéséből kell kiindulni, ahogyan azt egy átlagosan tájékozott, társadalmi-gazdasági ismeretekkel rendelkező racionális választópolgár a mondat nyelvtani értelme szerint értheti (elsődleges jelentés elve).

Az Alkotmánybíróság viszont megállapította, hogy a Kúria jogértelmezése túlterjeszkedett az egyértelműség törvényi fogalmán, kitágította az értelmezési kereteket, a népszavazási kérdés egyértelműségének tartalmi-, és idődimenzióját, ezért a támadott kúriai végzéseket megsemmisítette.

(Forrás: 24.hu)