Európai Bíróság: Nem sérti az uniós jogot a reklámadó
16/03/2021 12:26
| Szerző: Klubrádió
Nem sérti az állami támogatásokra vonatkozó uniós jogot sem a magyar reklámadó, sem a kiskereskedelmi ágazatban kivetett lengyel adó – állapította meg az Európai Unió luxemburgi székhelyű bírósága kedden.
Nem sérti a reklámadó az uniós jogot – állapította meg az Európai Unió Bírósága. A luxemburgi testület a különadót a lengyel kiskereskedelmi adóval együtt vizsgálta, és úgy döntött: a közterhek megfelelnek az állami támogatásra vonatkozó EU-szabályoknak – írja a hvg.hu.
A két ügyben az Európai Bíróság fellebbezett az EU Bíróság mellett működő törvényszék vonatkozó ítéletei ellen, ezeket a fellebbezéseket értelemszerűen elutasította a testület.
Lengyelország – magyar mintára – 2016-ban vezette be az adót, amelynek alapja a kiskereskedelmi ágazatban elért árbevétel, amennyiben az meghaladja a 17 millió zlotyt (négymillió eurót). Efölött 0,8 százalékot, 170 millió felett viszont már 1,4 százalékot kell fizetni – a bizottságnak épp ezzel a progresszivitással volt baja, mondván az alacsonyabb kulcs, vagy adómentesség állami támogatást jelent, ami a belső piac szabályaival összeegyeztethetlen. A bíróság szerint azonban a progresszivitást nem zárja ki az uniós adóharmonizáció, és Brüsszel nem tudta bizonyítani, hogy a jogalkotók direkt úgy alakították ki a szabályait, hogy azzal megsértsék az állami támogatás szabályait.
Hasonló probléma vetődött fel a 2014-ben bevezetett magyar reklámadóval kapcsolatban, amelynél a magasabb adókulcsot gyakorlatilag az RTL Klubra alkalmazták. Ráadásul abban volt egy olyan pont is – akkori vélemények szerint kimondottan az RTL konkurenciáját, a kormány közelébe kerüt TV2-t segítve –, amely alapján a 2013-ban veszteséges társaságok az adóalapot csökkenthették az elhatárolt veszteség 50 százalékával. Az Európai Bizottság ezt állami támogatásnak ítélte, és elrendelte a vélelmezett kedvezmények visszafizettetését. Ezt a határozatot 2019-ben semmisítette meg a Törvényszék, ezt erősítette meg most a bíróság.
A reklámadóval kapcsolatos másik kifogást a magyar kormány korábban már orvosolta, és egységesítette az adókulcsot, amely a reklámok közzétevői esetében egységesen a bevétel 7,5 százalékát tette ki. 2019 júliusában úgy döntött a kormány, hogy az adókulcsot 2022 végéig 0 százalékra csökkenti – vagyis felfüggesztették az adó beszedését. Ez azonban nem jelentette az adó megszüntetését, vélhetően a kormány a mostani megerősítésre várt.