Feldarabolná Budapestet Matolcsy

Legújabb, a Magyar Nemzetben megjelent cikkében Budapest helyzetéről értekezett Matolcsy György. A jegybankelnök "a Budapest-dilemmára" kereste a választ és arra jutott, hogy a bár világvárosról, kormányzati, kulturális stb. központról van szó, gazdasági szempontból mégiscsak egy "vízfej, a kommunista diktatúra káros öröksége", ugyanis demokratikus és piacgazdasági keretek között Budapest eddig sem volt képes olyan fejlődésre, amire az ország és a Kárpát-medence felzárkózásához szükség lenne, mert csak nagy méretű, ugyanakkor nem erős. (…) Budapest messze elmarad térségi, uniós és globális versenytársaitól. Ennél is rosszabb, hogy messze elmarad saját képességeitől és lehetőségeitől – olvasható a Telex összefoglalójában.

A gazdasági vízfejről annyit, hogy a KSH legutóbbi, 2018-as adatai szerint Budapest lakosságának arányát meghaladó módon vesz részt a hazai GDP előteremtéséből – miközben a budapestiek Magyarország népességének 17,8 százalékát teszik ki, itt állítják elő az ország GDP-jének 36,8 százalékát. Ráadásul az Állami Számvevőszék gondozásában kiadott Pénzügyi Szemle az Eurostat 2019-es adatai alapján megállapította, hogy az egy főre jutó, vásárlóerő paritással korrigált GDP tekintetében Budapest az EU-átlag 151 százalékát hozza, amivel előzi Bécset vagy Berlint.

Budapest favorizálásáról pedig annyit, hogy – ahogy azt alapos elemzésben be is mutattuk – az elmúlt két évben a kormány rendkívüli elvonásainak és politikai alapon kiosztott támogatásainak köszönhetően a fővárosi önkormányzat és a kerületek többsége a csőd szélére került.

Pest, Buda és Óbuda 1873. október 25-i egyesülésének 2023-ra eső 150. évfordulójára Matolcsy megteremtené "a Budapest további szétválásához szükséges demokratikus és rendezett kereteket", azaz helyi népszavazásokkal tenné lehetővé a kerületek fővárosból történő kiválását, a kerületek kiválásához, Budapest "egészséges méretre formálásához" az MNB elnöke egy "közösségi kiindulópont"-ot tart kívánatosnak, ami alatt lényegében egyfajta zuglói, kelenföldi, kőbányai stb. identitás erősítését, az 1873 előtti, majd 1950-ig tartó várostörténeti fejlődéshez való visszanyúlást érti. A külső kerületek önálló városként való újjáalakulása Matolcsy szerint "óriási energiákat szabadíthat fel, mert korábban önállóan képesek voltak a dinamikus fejlődésre".

Matolcsy mintegy 600 ezer lakossal megőrizné a "Budapest-városmagot" az állam, a kormányzat, az üzleti élet, a bankrendszer, a felsőoktatás és a kultúra lényegében valamennyi vezető intézményével.

És hogy miért lenne ez a szétdarabolt Budapest fejlődőképesebb a mainál? Matolcsy víziója ezen a téren már halványabb, néhány menő hívószó felsorolásában merül ki a "start-up intézményrendszer"-től egy "wellness világközpont rangjára emelkedő fürdőhálózat"-on át az "okosváros negyed"-ig. Konklúzióként pedig leszögezi: Budapest már ma is jó úton halad egy európai, sőt globális sportfőváros felé, érdemes a még szükséges infrastruktúrát is megépíteni és a sportgazdaságot összekötni az egészségvárossal.