Döntött a Fidesz-kétharmad, felfüggesztették a börtönkártérítések kifizetését

A jogszabály rögzíti azt is, hogy a kormánynak – a hamarosan induló nemzeti konzultáció eredménye alapján – a bűncselekményekből származó károk enyhítéséről szóló és a bűncselekmények áldozatainak érdekeit érvényre juttató új szabályozást kell kidolgoznia május 15-ig. Egy harmadik határidő a törvényben szeptember 30., eddig kell a kormánynak biztosítania, hogy a büntetés-végrehajtási intézetek átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.

Akormányoldal úgy szavazta meg kedden a törvényjavaslatot (139 igen, 2 nem és 4 tartózkodás mellett), hogy még csak most kezdődik az elvileg erről tervezett nemzeti konzultáció, amelyet Orbán Viktor február 12-én jelentett be.

Magyar György ügyvéd rendkívül furcsának tartja ezt a döntést, de, mint mondta, már hozzászokott az ország az ilyen rapid jogalkotáshoz. Szerinte semmiféle kohézió és hozzáértés nincs mögötte. Elképesztő, hogy olyan jogszabályt alkotnak, amibe nincs beleszólásuk, hiszen a Parlament nem jogosult arra, hogy jogerős bírói végzések ellenére döntsön azok végrehajthatóságáról – mondta a jogász a Klubrádiónak. A másik legnagyobb probléma szerinte az, hogy arról beszéltek, nem engedik meg, hogy börtönben ülő emberek kapjanak különböző kártalanításokat, mert „a magyar emberek igazságérzete ezzel nem egyezik”, csakhogy ezeket az ítéleteket magyar bíróság hozza, magyar rendelkezések alapján – hívta fel a figyelmet Magyar György.

Fleck Zoltán jogszociológus, az Eötvös Károly Intézet igazgatója nem lepődött meg a parlamenti döntésen, szerinte szégyenletes, ami történt. A Klubrádiónak azt nyilatkozta: a jogállamok lényege, hogy azokban nem tehet meg akármit a parlament, bármekkora többsége is van, mert a jogállami intézmények ennek útját állják. Ebben a konkrét esetben ráadásul a strasbourgi bíróság ítéleteinek tiszteletben tartása is akadályozná a politikai döntéshozót. Azért nem meglepő, ami történik, mert ha megnézzük, hogy ez a kormányzat mit művelt a menekültekkel – az éheztetést, a gyógyszermegvonást, az embertelen körülményeket – akkor láthatjuk, hogy az alapvető humanitárius szempontok se jelennek meg náluk, pedig ez a felvilágosodás óta szinte minden európai kormány egyik fontos törekvése.

(Címlapi kép: MTI/Rosta Tibor)