Gulyás Gergely szerint a pedagógusok átlagbére 2027-re elérheti az egymillió forintot

"Pillanatnyilag az Európai Uniónak nincs alternatívája" – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Szekszárdon az MTI beszámolója szerint. Gulyás Gergely a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium által rendezett beszélgetésen hozzátette: ez nem az EU-nak a magyar GDP-hez való, 1,4 százalékos hozzájárulása miatt van így, hanem azért, mert Magyarország az egységes uniós, schengeni térség része és a közös piac a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen. A világgazdasági versenyben az európai országok együttműködés nélkül rosszabb esélyekkel vennének részt – tette hozzá. Azt is megjegyezte: szerinte az ország hosszú ideig nagyon jól meglenne európai uniós pénzek nélkül is, tévedés, hogy ezen múlik az ország boldogulása, "de a célunk az, hogy minden uniós forrást megszerezzünk".

Az oktatást érintő kérdésre úgy fogalmazott: méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. "A magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy 2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni. Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet" – mondta Gulyás. Hozzáfűzte: "a pedagógus szakszervezetek által támogatott politikai erők" mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.

A visegrádi országok együttműködésére vonatkozó kérdésre a miniszter kifejtette: Magyarország a lengyelekkel abban nem értett egyet, hogy Oroszország jelent-e fenyegetést a NATO-tagállamokra.  Ha a lengyeleken múlna, a lehető legnagyobb hévvel kellene részt venni abban a konfliktusban, amelyet jó távol akarunk tartani magunktól – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy az együttműködés a lengyelekkel az Európai Unión belül jó, csak "kevésbé látványos". Gulyás Gergely azt mondta, Szlovákia és Lengyelország is választás előtt áll. "A helyzet nem olyan jó, mint néhány évvel ezelőtt volt, de ha a két országban lezajlik a választás és ha a háborúnak vége lesz, az önmagában is javítani fogja a V4-ek együttműködését" – mondta.

Kérdésre válaszolva közölte: az energiaárak emelkedése mindenre kihat és Magyarország energiafüggősége lényegesen nagyobb, mint Európa legtöbb országáé. A földgázt 85 százalékban jelenleg is Oroszországból kapjuk és a kőolaj terén sem sokkal jobb az arány. Az orosz gáz és kőolaj ára világpiaci szintű, ami "az egekben van", ezért az infláció is nagyobb – tette hozzá. A miniszter az infláció okaként említette a forint árfolyamgyengülését, amit "sikerült valamelyest megfordítani".

A Paks II. építésére vonatkozó kérdésre kijelentette: ha jövőre sikerül elkezdeni az építkezést, akkor az atomerőmű "reálisan 2032 táján működni tud". Megismételte a kormány álláspontját arról, hogy Magyarország nem fogad el Oroszország elleni, nukleáris energiára vonatkozó uniós szankciót. Nehézség, hogy a beszállítók között lévő amerikai és német cégek továbbra is szeretnének részt venni a paksi bővítésben, de ehhez az adott állam engedélye kell. "Meglátjuk, hogy a Siemens megkapja-e ezt" – jegyezte meg. Gulyás Gergely egy másik kérdésre reagálva azt is közölte, hogy a Siemens "nem nélkülözhetetlen", három-négy nyugat-európai cég is át tudja venni a szerepét.

Kitért arra is, hogy ha Ukrajna nem változtat a magyar nyelvet visszaszorító nyelv- és oktatási törvényen, akkor nemcsak a NATO, hanem az Európai Unió felé sincs számára út. Gulyás Gergely ezzel együtt azt is mondta, jó hír, hogy kedden egy olyan kezdeményezés érkezett, amely szerint Ukrajna hajlandó kétoldalúan megállapodni a törvények változtatásáról.

(Kiemelt kép: MTI/Kovács Attila)