Hende a finn és svéd NATO-csatlakozás ügyéről: Egy magyar törvény elfogadásához kell 5-6 hét

Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke és a fideszes tárgyalódelegáció stockholmi útja után szerdán megérkezett Helsinkibe, hogy megvitassa a finn NATO-csatlakozási kérelmet is. Délután kiadott tudósításában a Reuters azt írja, hogy Hende Csaba a tárgyalások után arról is beszélt:

„Ez egy ígéretes kezdet, amely azonban nem utal arra, hogy mikor és miről születik döntés (…) Általában öt-hat hétig tart, amíg egy javaslat végigmegy a parlamenti döntéshozatali mechanizmuson. Ez nem szabály, ez egy megszokott eljárás”.

(Arról, hogy tavaly nyáron a kata adónemet vagy a múlt héten a Magyar Orvosi Kamarát két nap alatt elfogadott, a harmadikon már ki is hirdetett törvénnyel véreztette ki a kormány, Hende nem tett említést – fűzi hozzá a Telex.)

A tárgyalás után Hende Csaba újságíróknak azt is elmondta, hogy a találkozón mindenekelőtt arról állapodtak meg: magasabb szintre emelik és visszaterelik a normális mederbe a kétoldalú parlamenti kapcsolatokat. „Az elmúlt 10 évben magas szintű találkozóra nem került sor a két ország törvényhozása között, és ez meglehetősen szokatlan két testvérnép között” – mondta.

Az újságírók azt is megkérdezték, írja, a hvg.hu, hogy szerinte Oroszország mit szól a finn és a svéd csatlakozáshoz. Hende leszögezte, hogy nem tud Oroszország fejével gondolkozni, de „személy szerint” nem aggódik, mert nem lát arra utaló jelet, hogy Moszkvának Finnországgal vagy Svédországgal kapcsolatban „pillanatnyilag” bármilyen agresszív szándéka lenne. Ez azonban változhat a jövőben – folytatta –, a NATO-csatlakozásnak pedig éppen az az értelme, hogy abban az esetben, ha mégis agresszió vagy fenyegetés érné a két új tagállamot, valamennyi tagállam, köztük Magyarország is teljes fegyveres erejével fog kiállni a szabadságukért.

A magyar delegáció vezetője tagadta, hogy stockholmi látogatásán Svédországot kedden hazugságok terjesztésével vádolta volna. „Feltette egy riporter azt a kérdést, hogy hazudtak-e svéd politikusok Magyarországról, én erre a tényeknek megfelelően igennel válaszoltam. Ha ezt felteszi a finn politikusokkal tekintetében is, ugyanígy igennel tudok válaszolni” – szaladt előre.

A finn újságírók ezután megkérdezték, tudna-e arra példát mondani, mikor hazudtak finn politikusok Magyarországról.

„Körülbelül 100 példát tudnék mondani hirtelen. Az egyik EP-képviselőjük például azt mondta, hogy a magyar kormány egy pártkatonát nevezett ki bírói állásba. Magyarországon a kormány senkit nem nevez ki bíróvá, mert a bíróból álló bizottságok tesznek javaslatot a köztársasági elnök számára. Alig ismerek olyan országot a világban, ahol a bíróságok tekintetében a kormánynak ennyire kevés befolyása lenne, gyakorlatilag nulla” – mondta Hende, aki az említett EP-képviselőt nem akarta megnevezni, de ezt úgyis megtette helyette az Origo.

Itt fontos megjegyezni azt is, hogy az Európai Unió éppen azért függesztette fel a magyar helyreállítási pénzeket, mert nem látja garantálva az igazságszolgáltatás függetlenségét. 

Szóba került, hogy vajon mindennek, amit Hende most elmondott, mi köze van Finnország NATO-ratifikációjához. A magyar politikus kétszer is azt válaszolta, nem érti a kérdést, majd amikor harmadszorra is megismételték neki, azt válaszolta: azért vannak itt, hogy a két ország kapcsolatairól beszéljenek.

(Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd)