Jobb és hosszabb életre számíthatnak az iskolázottak
7/10/2024 13:48
| Szerző: Klubrádió
Növekszik Magyarországon a várható élettartam, a képzettebbek, a gazdaságilag aktívak, illetve az egy háztartásban többen együtt élők jobb egészséggel összefüggő életminőségre számíthatnak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek, vagy az egyedül élők. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központja készített csaknem 12 ezer résztvevő kérdőíves felmérésével. Erről beszélt Inotai András Semmelweis Egyetem docense, a kutatócsoport vezetője a Klubrádió Hetes stúdió című műsorában beszélt.
Minél magasabb az iskolázottság és minél alacsonyabb az életkor, annál magasabbnak értékelték szubjektív egészséggel összefüggő életminőségüket a megkérdezettek. Ugyancsak pozitív irányban befolyásolta az életminőséget az aktív munkaerőpiaci vagy hallgatói státusz, és az is, ha a háztartásban többen – maximum hatan – élnek együtt” – mondja a kutatás vezetője. Inotai András példaként említette, a 12 és 44 év közöttiek csaknem százszázalékosra értékelték egészséggel összefüggő életminőségüket, ezt követően a mutató tíz éves korcsoportonként csökken. A férfiak 55 év felett valamivel magasabbnak ítélték életminőségüket, mint az azonos korú nők. Ez azért érdekes szerinte, mert a férfiak élettartama rövidebb, gyakrabban élnek olyan életvitelt, mely intenzívebb vagy egészségkárosító.
A magasabb iskolázottság összefüggésbe hozható az egészségesebb életmóddal, a prevenciós és mentálhigiénés programokban való nagyobb részvétellel és az egészség megbecsülésével. Míg az, hogy valaki dolgozik vagy tanul, több fizikai aktivitással és nagyobb szociális élettel járhat, a kapcsolati háló pedig erősebb lehet azokban a háztartásokban, ahol két vagy több ember él együtt, ami ugyancsak magasabb pontszámot eredményezett. Az inaktívak és az egyedül élők körében nagyobb a depresszió kialakulásának kockázata.
A szakember hozzáteszi: a lakosság várható élettartamának elmúlt évtizedekben való mérsékelt növekedése széles körben ismert. Ugyanakkor arról, hogy ezt az időt milyen egészséggel összefüggő életminőségben töltjük, lényegesen kevesebb szó esik, ezért tartották érdekesnek ezt a kutatási területet.
A központ háromfős kutatócsoportja – dr. Inotai András kutatásvezető mellett dr. Vokó Zoltán központigazgató és Nagy Dávid biostatisztikus részvételével – egy nemzetközileg is jól ismert kérdőívet (EQ-5D) használt az elemzés során, amely öt témakörben méri fel az egyén szubjektív önértékelésén alapuló egészséggel összefüggő életminőségét.