Kiderült, hányan haltak meg a településeken
2/06/2021 08:48
| Szerző: Klubrádió
A kormány el akarta titkolni, hogy a koronavírusjárvány hogyan hatott egyes településekre az országban, kizárólag Budapest/vidék relációban közölt teljesen értelmezhetetlen adatokat. A K-Monitor azonban kiperelte a minisztériumtól az adatokat, így februárban már megtudhatta az ország, hogy mondjuk az ő saját városában hányan fertőzöttek, most viszont az elhunytak települések szerinti eloszlását is sikerült nyilvánosságra hozni az idén március 4-ig bezárólag.
Ez az adatsor így csak a legsúlyosabb, a harmadik járványhullám elejét mutatja, de így is legalább valamilyen információt kapunk arról, hogy melyik megyében, milyen esélyekkel lehetett a pandémiát átvészelni.
2020. március 4. és 2021. március 4. között 15 476 ember halt meg közvetlenül a koronavírustól. Azóta ugyanennyi: 14 257 ember halt meg.
A 444 által közölt adatok szerint a szikszói járásban (Borsod-Abaúj-Zemplén megye) volt a legmagasabb a halálozási arány, közel 11 százalék. Vagyis az ottani fertőzöttek haltak meg a legnagyobb eséllyel, a legjobb esélyekkel viszont Nyugat-Magyarországon, Kapuvár környékén lehetett túlélni: a halálozási arány 2 százalék alatt maradt.
"A tíz legmagasabb halálozási aránnyal rendelkező járásból három Borsod megyében, három Bács-Kiskunban található, egy-egy pedig Hevesben, Veszprémben, Fejérben és Békésben".
Konkrét településeket nézve lakosságarányosan a legrosszabb a helyzet a Veszprém megyei Szőcön volt, ahol márciusig 436 lakosból 13-an vesztették életüket, utána a baranyai Illocska és a somogyi Nemeskisfalud következtek.
A lap szerint van statisztikai összefüggés a járások halálozási aránya és az ott élők jövedelmi helyzete között, tehát "ahol alacsonyabb az egy főre eső személyi jövedelemadóalap, ott akik elkapták, általában nagyobb eséllyel haltak bele a fertőzésbe az első két hullámban".
Településtípusonként nézve az a következtetés vonható le, hogy a nagy városokban alacsonyabb volt a halálozási arány, és ahogy kisebb egy település, annál rosszabbak az ilyen mutatók: (a megyei jogú városokban 3,6 százalék a halálozás, a fővárosban 3,9 százalék, a városokban 4 százalék, a községekben 4,3 százalék, a nagyközségekben 4,4 százalék.