Április 28.: Ma van a vakvezető kutyák világnapja és még ...
28/04/2021 07:11
| Szerző: Klubrádió
Fegyelmezett, gazdájuknak mindent alárendelő, szerető és megbízható társak a vakvezető kutyák. Gazdáik nap mint nap az életüket, biztonságukat bízzák ezekre a négylábúakra, akik zokszó és panaszkodás nélkül teszik lehetővé látássérült társaik biztonságos közlekedését. Ez a nap róluk szól!
Ma van még a "Zajszennyezés elleni világnap" és "A halott és megrokkant dolgozók nemzetközi emléknapja" és "A munkahelyi biztonság és az egészségvédelem napja" is.
A vakvezető kutyák világnapja
Aranyos, kedves és hűséges társak a vakvezető kutyák, holott az egyik legkomolyabb munkát végző négylábúnak számítanak.
Az ő elismerésükre, tiszteletük kifejezésére tartják a vakvezető kutyák világnapját minden évben április negyedik szerdáján. Idén ez az alkalom április 28-ára esik.
Forrás: grandopet.hu A vakvezető kutyák története
Bár először 1994-ben tartották ezt a világnapot, azonban a vakvezető kutyák története évezredekre nyúlik vissza. A pompeii katasztrófa után fennmaradt források szerint már az ókori Rómában, időszámításunk szerint 79-ben is lehettek vakokat vezető, segítő ebek. Ami viszont sokkal biztosabb, hogy a 16. századból fennmaradtak olyan irodalmi utalások, amelyek azt sugallják, hogy már bevett volt a látássérülteket vezető kutyák jelenléte. Elizabeth Barrett Browning és Charles Dickens is említette műveiben a vakvezető kutyákat. Utóbbinál a Karácsonyi ének című, gyakran feldolgozott és talán mindenki által jól ismert regényében is feltűnik egy vakvezető.
Igazán nagy hangsúlyt a segítő kutyák az I. világháború után kaptak, amikor az első kiképző központok létesültek. Nagy-Britanniában az első vakvezető kutyák németjuhászok voltak, akik 1931-től világháborús veteránokat segítettek. Németországban is a frontról hazatérő, sérült katonák szolgálatára képeztek ki kutyákat. Az első vakvezető kutyákat kiképző szervezet a szigetországban alakult 1934-ben, és itt volt először állandó kutyakiképző.
Magyarországon a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ) Vakvezetőkutya Kiképző-központja 1978 óta működik, ahol az évtizedek alatt több mint 800 kutyát képeztek ki és vizsgáztattak le. Vannak természetesen alapítványi fenntartású kiképző helyek is, ilyen például a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola, ahol 2006 óta képzik a négylábúakat.
Honnan lehet felismerni a vakvezető kutyát?
A szolgálatot teljesítő vakvezető kutyák legfontosabb megkülönböztető ismérve a piros színű hám, amelyen jól látható a kiképző hely neve vagy emblémája. Nagyon fontos jelzés ez a hám, ugyanis amikor a kutya ezt viseli, akkor minden esetben dolgozik! Még akkor is, ha a gazdája nem fogja a hámot. Ilyenkor nem szabad jutalomfalattal vagy egyéb eleséggel kínálni, simogatni. Hám nélkül azonban ugyanúgy kezelhetőek, mint bármelyik másik kutya; vagyis a gazdától engedélyt kérve megsimogathatjuk, kicsit kényeztethetjük, vakargathatjuk őket.
Sokan azt gondolják, hogy kizárólag egyetlen fajta alkalmas arra, hogy vakvezetőnek képezzék, ez azonban nincs így. A szakemberek jelenleg egyetértenek abban, hogy az alábbi kutyafajták kiválóan tenyészthetők és képezhetők vakvezetésre: labrador, golden retriever, óriás uszkár, németjuhász.
Mire képes egy vakvezető kutya?
Fontos leszögezni, hogy a vakvezető kutya nem egy használati tárgy, hanem a látássérült emberek életét megkönnyítő csodálatos és szeretnivaló, élő, érző társak.
– Egyik legfőbb feladatuk vezetés közben az iránytartás.
– A járdaszéleket, lépcsőket, ajtókat felismerve megállással jeleznek.
– Ismerik a bal, jobb, előre, hátra irányokat.
– Megtalálják a buszmegállókat, a tömegközlekedési járművekre felszállva pedig szabad helyhez vezetik a gazdáikat.
– Emellett a zebrák, a bejáratok és az automaták felismerésére is képesek.
– Az utasítások követésénél talán még fontosabb is, hogy bizonyos helyzetekben képesek elutasítani azt, vagyis: ha egy gödör, vagy elkerülhetetlen akadály keresztezi az útjukat, akkor az utasítás ellenére sem veszélyeztetik a gazdájukat.
– Amikor maguktól észlelik az úthibákat, gödröket, akkor természetesen szándékosan elkerülik azokat.
Tévhitek a vakvezető kutyákról
Bármennyire csodásnak is tűnnek, mégsem csodatevők a látássérülteket segítő ebek – megvannak az ő korlátaik is. Sajnos még 2021-ben is hangsúlyozni kell, hogy nem emberek, ezért nem várható el tőlük, hogy bizonyos helyzetekben emberként reagáljanak a külvilágra.
– Értelemszerűen nem ismerik fel a számokat sem, tehát nem tudják tájékoztatni gazdájukat, hogy éppen melyik busz érkezik a megállóba.
– Nem várható el tőlük, a vakvezetőktől, hogy tudják, melyik állomáson kell leszállni: ezért a gazdának más segítségére is szüksége lehet leszállás előtt.
– Amennyiben például ismeretlen útvonalon járnak, a gazdának előre tájékozódnia kell, hiszen a kutya nem tudja, milyen irányba kell majd menni.
És végezetül a legfontosabb tévhit, hogy egy vakvezető kutyával sétáló gazdának nincs szüksége segítségre. Ezt felejtsük el, és legközelebb a zebránál állva nyugodtan szóljunk, ha a mellettünk álló látássérült és a kutyája biztonságosan elindulhatnak. Útbaigazítás esetén pedig mindig irányokat mondjunk a kézjelek helyett!
(Forrás: grandopet.hu)
Zajszennyezés elleni világnap
Egyre zajosabb a világ, a háttérzaj növekedése évente 1,5 dB. Gépek zaja uralja mindennapjainkat az otthoni porszívótól az irodai légkondik vagy a parkok fűkaszáinak zaján át a közlekedésig. A zaj erősen befolyásolja jóllétünket és egészségünket, erre hívja fel a figyelmet 1996 óta a zajszennyezés elleni világnap, amelyet április utolsó szerdáján tartanak minden évben.
A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése egészségkárosodást idézhet elő. A zajjal egész testünk egészségét veszélyeztetjük: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget, sőt egy új kutatás szerint a zaj sejtszinten rombol, olyan stresszválaszt indít be a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez vezet.
A teljes zajhatás 70-80%-a a közlekedésből származik, amely csak az EU-ban 125 millió embert, azaz minden 4. európait érint.
A zajszennyezés évekkel rövidíti meg a városlakók, a tartós háttérzajban élők életét. Az erősödő folyamatos éjszakai zajártalom hatására elmarad a pihentető mélyalvás fázisa. A megengedett zajszint Magyarországon lakott területen éjszaka 35–55 dB, nappal 45–65 dB (körzetek szerint meghatározva). Az engedélyezett szabadtéri háttérzaj 40-45 dB éjszaka, 50-55 dB nappal.
(Forrás: fna.hu)
Munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja
Nemzetközi emléknap, melyen a munkavégzés során megsérült, megrokkant vagy meghalt dolgozókra emlékeznek. Magyarországon 2012-ben nyilvánították hivatalosan emléknappá. Az emléknap célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára.
A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapját először 1984. április 28-án a Kanadai Közalkalmazottak Szakszervezete tartotta meg, egy évvel később felkarolta a kezdeményezést a kanadai szakszervezeti szövetség is (Candian Labour Congress). A dátum arra utal, hogy 1914. április 28-án fogadták el Kanadában azt a munkahelyi balesetbiztosítási szabályozást, melynek nyomán az első kanadai munkavédelmi hivatalt létrehozták. 1991-ben a kanadai parlament törvénybe iktatta az emléknapot, Nemzeti Gyásznapnak nyilvánítva április 28-át (National Day of Mourning).
1989-ben az USA-ban is hivatalos emléknappá nyilvánítják és világszerte egyre több helyen tartottak megemlékezéseket, munkavédelmi kampányokat e napon. Angliában 1992 óta emlékeznek meg a munkahelyi balesetben elhunytakról és megsérültekről. Itt használták először az emléknap mottóját: „Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!” 1996 óta a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (International Trade Union Confederation – ITUC) is elismerte április 28-át mint nemzetközi emléknapot és évente egy-egy fontos munkavédelmi témára hívja fel a figyelmet az emléknapon (pl. azbeszt használatának betiltása világszerte). (Forrás: wikipedia)
A munkahelyi biztonság és az egészségvédelem napja
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 2003-ban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem világnapjává nyilvánította április 28-át. Az ünnepnap keretein belül a munkáltatók, a szakszervezetek és az állami szervek közreműködésével hívják fel a figyelmet a munkahelyi egészségvédelemre és balesetmegelőzésre. Minden magyar munkavállalónak joga van biztonságos, egészséges munkakörnyezetben dolgozni. (Forrás: penzcentrum.hu)