Magas a részvételi arány a lengyel elnökválasztáson

Magas volt a részvételi arány vasárnap délig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, egyelőre a szavazásra jogosultak 24  százaléka élt választói jogával - tájékoztatott kora délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW). A 2015-ös elnökválasztáson ilyenkor 14,61  százalékos, a tavaly őszi parlamenti választáson pedig 18 százalékos volt a részvételi arány.

Az utóbbi napokban a pusztító árvíz sújtotta délkelet-lengyelországi Kárpátaljai vajdaságban -  amely a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) erős szavazóbázisát jelenti és általában átlag feletti részvételi arányt jegyez -  délig átlagosnál valamivel alacsonyabb,  23,8 százalékos részvételt mértek. Az árvíz miatt a térségben két szavazóhelyiséget kellett átkölteztetni.

A szavazóhelyiségek országszerte 7 órakor nyíltak meg és 21 óráig tartanak nyitva. Korábbi felmérések  urnazárásig  60 százalék körüli részvételi arányt jeleztek. A PKW elnöke, Sylwester Marciniak viszont vasárnapi sajtóértekezleten elmondta: amennyiben a következő órákban a délelőttiekhez hasonlóan alakul a részvétel, rekordmagassá válhat. Az előző, 2015-ös elnökválasztás első fordulójában a jogosultak 49 százaléka járult az urnákhoz, a legmagasabb, 65 százalékos részvételt az 1995-ös elnökválasztáson mérték.

Összesen több mint 30,2 millióan jogosultak a szavazásra, közülük külföldön 374 ezren regisztráltak.

Idén a voksolás a koronavírus-járvány miatt vegyes, hagyományos és levélformában is lehetséges. Az utóbbi szavazási módszerre a lengyelországi választókerületekben csaknem 185 ezren, külföldön pedig 343 ezren jelentkeztek. A hagyományos módszer szerint, személyesen szavazókat egészségügyi szabályok betartása, szájmaszk viselése kötelezi a szavazóhelyiségekben. A voksolás ideje alatt érvényben van a péntek éjfélkor beállt kampánycsend. Az esti zárás pillanatában exit poll-becslést közölnek a várható eredményről. A végleges eredményeket a  PKW legkorábban kedd estére ígéri.

Összesen 11 induló jelölt közül a választás két legnagyobb esélyese a PiS  párt támogatásával második elnöki mandátumért induló Andrzej Duda, valamint a fő ellenzéki erő,  PO által vezetett koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester. Duda a felmérések szerint 39-43 százalékos eredményre számíthat, Trzaskowski támogatottsága 28-32 százalékos.

Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. Második fordulót akkor rendeznek, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. Az idei esetleges második fordulót július 12-re tűzték ki. A lengyel alkotmány szerint a hivatalban lévő elnök csak egyszer választható újra.