Magyarellenes skandálás közben avatott szobrot Erdélyben Novák Katalin

A Transtelex beszámolója szerint több tucatnyi román nacionalista tüntető vonult fel a nagykárolyi polgármesteri hivatal előtt, ahol 17 órától került volna sor Kölcsey Ferenc szobrának avatására. A tiltakozók hatalmas román zászlót feszítettek ki és hazafias, valamint magyarellenes skandálással várják az esemény kezdetét. Azaz a díszvendég Novák Katalin, magyar köztársasági elnök megjelenését, mivel a nacionalista hangulatkeltők az ő látogatását tartották a leginkább provokálónak. A tiltakozók a nemzeti színű kisebb-nagyobb zászlók mellett molinókat is hoztak magukkal, amelyeken többnyire azt üzenték, hogy Erdély román föld és a románoké. A trikolórt lengetők kifütyülték Novákot, és azt skandálták: „Ez itt Románia, ez a mi országunk”, „Egyvalami örök: Erdély román föld!” feliratokkal.

A bejelentett kezdési időpont után 25 perccel sem kezdődött el az ünnepség: a tiltakozók kiabáltak, kolompoltak, a szervezők pedig, hogy elnyomják a zajt, a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű dalt játszatták a hangszórókból. A rendezvény biztosítására nagy erőket mozgattak meg, rengeteg rendőr, csendőr biztosította az esemény helyszínét, a szobor környékét lezárták.

A nacionalistáknak azonban a szoboravatást meghiúsítaniuk nem, csak késleltetni sikerült: az erdélyi portál azt írja, háromnegyed hatkor kezdte meg beszédét az első felszólaló, Kovács Jenő polgármester, aki azt emelte ki: Kölcsey visszatért. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök következett, akinek a beszédénél még jobban felerősödött a nacionalista skandálás. Válaszul az avatóra összegyűlt hivatalosságok ütemes tapsba kezdtek.  „Haza és haladás” – idézte Kelemen a híres Kölcsey-jelmondatot, amelyet szerinte a 21. században is követni kell, mert ez a Himnusz szerzőjének öröksége a ma generációinak. 

A negyed hatkor kezdő Novák Katalin nem a nacionalizmussal, hanem a liberalizmusal foglalkozott a tudósítás szerint: az úristen a világ huzatos részét bízták ránk, magyarokra – mondta, majd keleti, illetve nyugatról leskelődő, „liberálisnak mondott” veszélyekről beszélt. „Ki kell állnunk a közös múltunkért és a közös jövőnkért, mert nemcsak a közös jövőnk, de a közös múltunk is a tét” – mondta. „Éljünk bárhol is, mi magyarok egymásra mindig számíthatunk” – zárta szónoklatát. A köztársasági elnök beszéde alatt is folytatódott a nacionalista skandálás és a kolompolás – olvasható a cikkben.