Megduplázódott azok száma, akik szerint közeledni kellene Oroszországhoz
8/06/2023 15:19
| Szerző: Klubrádió
Két év alatt megduplázódott, és jelenleg 26 százalék azoknak a száma Magyarországon, akik azt mondják: szorosabb együttműködésre lenne szükség az oroszokkal. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt rengetegen tartják negatív szereplőnek – főleg a kormánypárti szavazók –, a NATO-ból viszont egyik oldal szavazói sem lépnének ki, sőt a katonai szövetség megítélése olyan jó, mint a belépéskor – derül ki a Policy Solutions kutatásából.
A Policy Solutions legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy a magyarok hogy tekintenek a világra 2023-ban.
A 2023. március 27. és április 4. között végzett közvélemény-kutatást a Závecz Research készítette. A felméréshez ezer embert kérdeztek meg személyesen, az eredmények reprezentálják az ország felnőtt népességét nem, iskolai végzettség és településtípus szerint. Politikai hovatartozás tekintetében négy kategóriát alkalmaztak: hatpárti ellenzék, Fidesz-KDNP, Mi Hazánk, bizonytalan.
Továbbra is viszonylag kevesen vannak azok, akik szerint Magyarországnak érdeke, hogy közeledjen Oroszországhoz és távolodjon az Európai Uniótól (26 százalék). A relatív többség – 45 százalék – elutasítja a szorosabb együttműködést az oroszokkal, ez a háború ellenére egyik irányba sem változott. Azonban az Oroszországhoz közeledést 2021-hez képest kétszer annyian támogatják: arányuk 13-ról 26 százalékra nőtt.
Az orosz közeledést támogatók a legtöbben a Fidesz–KDNP szavazói között vannak (35 százalék), de akad belőlük bőven az ellenzéki oldalon is: negyedük támogatja ezt az álláspontot, viszont többségük (60 százalék) elutasítja. Szintén érdekes, hogy a Mi Hazánk szavazói annyira pártolják az orosz közeledést, mint a hatpárti ellenzék szavazói: negyedük támogatja, 51 százalékuk viszont elutasítja azt.
A kutatás azt is vizsgálta, hogy a magyarok szerint melyik az az ország, amellyel fontos a jó kapcsolat. Egyértelműen Ausztriát sorolták első helyre a válaszadók, mint amellyel a legfontosabb a jó (szomszédi) viszony (90 százalék), az osztrákokat szorosan követi Németország (87 százalék), harmadik helyre pedig a horvátokat sorolták (86 százalék értett egyet inkább vagy teljesen az állítással).
A kormánypárti szavazóknál még a Mi Hazánkra voksolók között is többen voltak azok, akik szerint Ukrajnával is kell a jó kapcsolat. A 17 országot tartalmazó listán az utolsók közé került Oroszország, Kína és Ukrajna is – talán nem meglepő, hogy a Fidesz szavazói Ukrajnával, míg az ellenzékiek Oroszországgal tartják legkevésbé fontosnak a jó viszonyt. Talán meglepő módon Dél-Korea is ebbe a körbe került.
Azt is vizsgálták, hogy melyik országra tekintenek a magyarok legnagyobb veszélyforrásként. A kérdésben a választók itt is igazodnak az általuk kedvelt párt narratívájához: a fideszesek többsége Ukrajnát tartja hatalmas veszélynek (46 százalék), míg a hatpárti ellenzék szavazói egyértelműen (64 százalék) Oroszországot.
A kormánypártiak körében a veszélyforrások listáján második helyre került az Egyesült Államok. Ez valamelyest ellentmond annak, amire szintén kitért a kutatás: az Egyesült Államokat továbbra is sokan azonosítják a jóléttel, szabadsággal, de azok száma is magas, akik azt gondolják, hogy az ország agresszívan terjeszkedik. Jóléttel egyébként épp a Mi Hazánk szavazói (71 százalék) azonosítják leginkább az USA-t, őket követik a hatpárti ellenzék szavazói, végül pedig a Fidesz–KDNP.
A magyar NATO-tagság népszerűségét is vizsgálta a Policy Solutions. A kutatás szerint a bizalom nem sokat csökkent az elmúlt közel 25 évben: a társadalom jelentős többsége NATO-párti, 76 százalék továbbra is támogatja Magyarország tagságát. Ez az arány a belépés előtt kiírt népszavazáson a következő volt: 85 százalék szavazott a csatlakozásra, 14 pedig kimaradt volna a NATO-ból. A Momentum szavazói a leginkább NATO-pártiak, a Mi Hazánkéi pedig a legkevésbé, de még náluk is kétharmadban vannak a szövetséget támogatók. A fideszesek 72 százaléka támogatja a szervezetet.
A magyarok ukránok iránt érzett empátiája a lassan másfél éve tartó háborúban valamelyest megkopott. A kutatás adatai alapján mindössze az emberek 16 százaléka érezné jól magát – ez korábban 25 volt –, ha ukrán költözne a szomszédjába, 43 százalék pedig rosszul. A felmérés szerint legnegatívabban viszont továbbra is a közel-keleti menekülteket ítéli meg a többség.
Sokat hallott kormányzati panelszöveg, hogy a „háborúból ki kell maradni”, illetve „az ellenzék belesodorná Magyarországot a szomszédban zajló konfliktusba”. Azt a megkérdezettek 80 százaléka elismeri, hogy a kormánynak az a célja, hogy kimaradjon a háborúból, miközben 59 százalék tart attól, hogy Magyarország belesodródik a harcokba.
(via Telex)