Minden a pénz körül forog - kutatás az osztályidentitásokról
11/10/2024 12:06
| Szerző: Klubrádió
Az emberek sokkal nagyobbnak látják a szegénységet a valóságnál és relatív szűkebbnek látják a középosztályt – egyebek mellett ez derült ki az Opinio felméréséből. Minden a pénz körül forog, akik szegénynek tartják magukat, azok azért éreznek így, mert alacsony a jövedelmük vagy a háztartásuk nélkülöz alapvető szükségletű cikkeket - mondta Bojár Ábel kutatási igazgatója a Klubrádió Reggeli gyors című műsorában. Az is kiderült, hogy a relatív többség a kapcsolati tőkében látja az előretörés kulcsát, sőt, aki önmagát a felsőbb osztályba helyezi el, az a szüleit is oda sorolja.
Az önelhelyezéseken túl viszonylag nagy egyetértés mutatkozik meg annak tekintetében, hogy milyen társadalmi erőforrásokkal és kulturális jegyekkel írhatóak le leginkább az osztályfogalmak. Az emberek többségének az osztály az elsősorban anyagi, materiális jellegű kategória, és kevésbé asszociálnak róla, vagy teszik ezt függővé olyan egyéb tényezőktől, mint a kulturális fogyasztási szokások, iskolázottság, vagy szakmai háttér. Az absztrakt kritériumok közül a válaszadók kettőt jelölhettek meg az osztályhoz való tartozás elsődleges kritériumaiként és egyértelműen a jövedelmi és vagyon helyzet emelkedett ki 69%-os említésaránnyal, és ezt messze lemaradva követte a “viselkedésminták” (30%) és a fogyasztási szokások és életmód (29%). A konkrét asszociációk tekintetében már nagyobbnak bizonyult a szórás, de itt is elsősorban az anyagi jellegű javak (saját ingatlan – 51%, saját gépkocsi – 48%, legalább félmilliós havi jövedelem – 40%) emelkedtek ki a középosztály definiálásának vonatkozásában.
Megosztóbbnak bizonyult annak megítélése, hogy milyen tényezők segítik a felfelé történő társadalmi mobilitást. A relatív többség itt a kapcsolati tőkében látja az előretörés kulcsát, azon belül is a “tágabb értelemben vett kapcsolati hálóra” (38%), illetve a családi háttérre (35%) tekintenek sokan, mint elsődleges felhajtóerő. Sokatmondó, hogy mind a kapcsolati tőkét, mind azt a képességet, hogy “eladjuk” önmagunkat (29%) előrébbvalóbbnak ítéli meg a társadalom az érvényesülés szempontjából, mint a mint az olyan jellemzőket, mint a szorgalom (24%), tehetség (28%), vagy akár az oktatási háttér (29%). Némileg árnyalja az alapvetően igazságtalan társadalomról alkotott összképet, hogy az olyan negatív konnotációjú viselkedésmintákat, mint a “gátlástalanságot”, vagy a “korrupt, simlis döntésekre való hajlamot” sem tekintik az érvényesülés elsődleges kulcsának (21, illetve 24%-os említésarányok), ahogy a szerencse szerepét is csak közepesen tartjuk kulcsfontosságúnak (22%). Mindezek mellett kifejezetten eltörpül a vonzó, megnyerő külső (6%) és a külföldi tapasztalatok (5%) vélt fontossága.
A magyar társadalom alapvetően baloldali gazdaság – és szociálpolitikai attitűdjeivel összecsengő képet kapunk, ha az osztályszerkezet %-os becsült arányairól, illetve a jelenlegi kormány gazdaság– és társadalompolitikájáról és a kívánatos közpolitikai irányokról kérdezzük a válaszadókat. Helyesen érzékelik például a magyarok a cseppalakzatnak azon jellegzetességét, hogy a középosztály viszonylag szűk, ellentétben a szegénység tömeges jelenlétével. Míg a becslések a középosztály %-os arányáról 20 és 40% között koncentrálódnak, addig a válaszadók 45%-a szerint a társadalom legalább fele szegénynek tekinthető. Ami pedig a közpolitikai irányokat illeti, míg a jelenlegi kormányzat gazdaság- és társadalompolitikáját elsősorban az elit és a felső-középosztály érdekeivel azonosítja a többség, addig a kívánatos irányt tekintve markánsan progresszív, az alsóbb rétegek érdekeit szem előtt tartó gazdaság és társadalompolitikát támogatnák a legtöbben. Mindez nem csupán egy, az alsóbb rétegek számszerű fölényéből fakadó, önérdek-vezérelt össztársadalmi attitűd, hiszen még a felső-középosztályba és az elitek köreibe tartozó válaszadók 40%-a is megjelölte a szegényeket, mint a kívánatos gazdaság- és társadalompolitika elsődleges haszonélvezőit.