Nem azért van kórházban a sok csecsemő, mert nem tudják örökbe adni őket

A lapnak a TASZ programvezetője azt mondta, erősödik a gyanú, hogy a kórházban hagyott újszülöttek, kisgyerekek többségéről nem is mondtak le a szüleik, de a hivatalok semmilyen információt nem adnak. Boros Ilona szerint az, hogy a tavaly nyári, gyorsított örökbefogadási lehetőség után csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbefogadhatónak, azt feltételezi, hogy a többi 240, vagy még több kisbaba esetében ez azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket. Álláspontja szerint a kisbabák legalább a felére igaz ez.

Tavaly július 1-én lépett életbe a kormány új, a szakemberek által sok ponton kifogásolt jogszabálya. Eszerint az örökbeadáshoz nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét közvetlenül a születést követően az egészségügyi intézményben hagyja, és a zárójelentés kézhezvételétől számított 6 héten belül ő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik a csecsemőért. Akkor is ez a helyzet, ha írásban vagy jegyzőkönyvbe foglalva nem tesz külön nyilatkozatot az egészségügyi intézmény felé, hogy a gyereket onnan majd szándékában áll elvinni. Ha viszont 6 hét után örökbeadhatóak lennének, akkor nem tudni, miért van a többségük mégis kórházban hosszú idő óta. Ezért merül fel a gyanú, hogy - az 59 kisbaba kisbaba kivételével - az újszülöttek többségét látogatja a családja, haza is szeretnék vinni a szüleik, de valami vagy valaki megakadályozza őket ebben.