Schmidt Mária: Csurkát azért azonosították antiszemitaként, mert az "kapóra jött" a zsidó származású kommunistáknak

Schmidt Mária Csurka István író, politikus szobrának avatóünnepségén a lakitelki Hungarikum Ligetben az MTI beszámolója szerint azt mondta: "Csurka a magyar rendszerváltozás meghatározó alakja, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosa volt".

A főigazgató úgy véli, Csurka politikusként és íróként is egyaránt azért küzdött, hogy „a magyarok felemeljék a fejüket, öntudatra ébredjenek, és kiegyenesítsék a gerincüket.” Kiemelte: a magyarok önérdekalapú politizálásának a szószólója volt, ezért kikiáltották a demokrácia ellenségének.

Elmondta, azok vádolták és illették ezzel, akik „a kommunista rendszer bukása után sem keltek fel a húsos fazekak mellől és akik a kommunista diktatúra működtetői és haszonélvezői voltak”, de mint mondta, Csurka ismerte, sőt kiismerte őket.

„Amint Csurka a magyar nemzeti politizálás központi alakjává magasodott, szélsőséges, radikális, jobboldali, fasiszta, sőt náci, de főleg antiszemita és persze Nyugat- és Amerika-ellenessé vált, s így minden állítása, érve érvényét vesztette”, nem játszották többé a darabjait, kiírták a magyar drámairodalomból – fűzte hozzá a történész.

Schmidt Mária szerint Csurka István leplezte le előszőr a Soros-hálózatot, tárta fel gyökereit, mutatta be céljait és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”, amiért rágalmazták, támadták és meg akarták félemlíteni.

A főigazgató szólt arról is, hogy Csurka írásai, megszólalásai „kellemetlen figyelmeztetések voltak”, a realitással szembesítette a magyarokat, és „diagnózisaiban szinte soha nem tévedett”, majdnem mindenben igaza volt, csak rossz volt az időzítés. Hozzátette, nem neki „akartunk hinni, hanem a vágyainknak”. Kiemelte: Csurkának a magyarság sorsa volt az első, és ő a magyarság jövőjéért aggódott, ellenfelei pedig azért, hogy ne lepleződjön le „foltos múltjuk”.

Schmidt Mára úgy véli, Csurka Istvánt azért azonosították antiszemitaként, mert az „nagyon is kapóra jött” Magyarországon azoknak a zsidó származású kommunistáknak, akik a viselt dolgaikat firtató minden kérdést egyből antiszemita megnyilvánulásnak bélyegeztek, hogy ezzel „ússzák meg az elszámoltatásukat”.

A Mazsihisz pénteken adott ki állásfoglalást, amelyben azt írták, Csurka munkásságát “határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít.” És leírták azt is, hogy Csurka-szobornak nincs helye a lakiteleki Nemzeti Pantheonban.

(Kiemelt kép: MTI/Ujvári Sándor)