Strasbourgban kell elmagyaráznia a kormánynak, miért üresítette ki a pedagógusok sztrájkjogát
25/09/2024 17:30
| Szerző: Klubrádió
| Szerkesztő: Vikár Anna Flóra
A magyar pedagógus szakszervezetek még 2022-ben fordultak az Európai Emberi Jogok Bíróságához, most befogadták a panaszukat.
Befogadta a strasbourgi Európai Emberi Jogok Bírósága (EJEB) a magyarországi pedagógus szakszervezetek közös panaszát, miszerint a szabályozás szinte ellehetetleníti, hogy sztrájkoljanak – adta hírül a Magyar Helsinki Bizottság honlapján. A jogvédő szervezet a Társaság a Szabadságjogokérttal (TASZ) közösen képviseli a pedagógusokat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése után, még 2022 szeptemberében fordult az EJEB-hez. Panaszukban szerepel, hogy mivel a kormány rendeleti szabályozással lényegében ellehetetlenítette a sztrájkjog érvényesítését, gyakorlatilag nem maradt más eszközük, mint a polgári engedetlenség – amire aztán fenyegetéssel és aránytalan megtorlással, azonnali felmentésekkel válaszolt az államapparátus.
A Helsinki Bizottság emlékeztet, a kormány a járványhelyzetre hivatkozva 2022. február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat sztrájk idején – például azt, hány tanórát kell megtartani vagy, hogy milyen legyen a gyerekfelügyelet az érintett időszakban.
Az új (azóta törvénybe is iktatott) szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Merthogy ezt már az egyik peres fél, a kormány – erőfölényével visszaélve – megtette.
A sztrájk alapjog, amit az Emberi Jogok Európai Egyezménye is véd az egyesülési jog egyik részjogosítványaként. Az állam nem üresítheti ki a sztrájk jogintézményét, nem veheti el önkényesen az egyik alapjogunkat. A kormány nem léphet a bíróság helyére sem, mert jogállamban a vitás kérdések eldöntése a bírák dolga, nem pedig az egyik peres félé – írta a legvédő szervezet.
Az EJEB most "kommunikálta a panaszt" a magyar államnak, a következő lépés, hogy az állam képviselőinek egy független nemzetközi fórum előtt kell megindokolniuk, mi szükség volt a pedagógusok egyesülési jogának és a bírósághoz fordulás jogának szélsőséges korlátozására.