Trianon 100: csak Kövér és Áder beszélt a Parlamentben

A nemzeti önazonosság védelméről szóló politikai nyilatkozat benyújtója, Kövér László megtartotta parlamenti beszédét, amelyben azt mondta: a trianoni diktátum által okozott tragédia „nemcsak nemzetközi szerződésekkel többször megpecsételt és lezárt történelmi múlt”, hanem jelen is, amely nem kívánt esetben akár megismétlődő jövővé is válhat. Úgy folytatta: tanulni kell a múltból, és az egyik ilyen tanulság, hogy szerinte jelenleg már nemcsak a magyarokét, hanem Európa valamennyi nemzetének létét kétségbe akarják vonni. Úgy fogalmazott: míg 100 évvel ezelőtt csak a „magyar nemzet létét vonták kétségbe”, addig ma „államhatárokon és földrészeken átívelő gazdasági és politikai érdekcsoportok” Európa valamennyi nemzetének létezését kétségbe vonják. Kövér László meglátása szerint ezt azért teszik, mert „szükségük van Európa erőforrásaira„ és „pénzügyileg végzetesen el akarják adósítani, gazdaságilag maguk alá akarják gyűrni, kulturálisan és technológiailag gyarmatosítani, politikailag pedig teljesen uralni akarják Európát ”.

Azt is hangsúlyozta: szerinte minden olyan mentő vagy magyarázó körülmény, mint „az elveszett háború, azt azt megelőző, évtizedes belső bomlasztás és külső ellenséges aknamunka, egyes hazai nemzetáruló politikusok el nem évülő bűnei 1918 novemberében, a külföldről pénzelt bolsevik terrorcsapat tobzódása 1919 tavaszán, a művel nyugat politikusainak arroganciával vegyes kisstílűsége és szűklátókörűsége” közömbös a politika eredményfelelősségét illetően. Az eredmény pedig Trianon.

„A térségben vagy egymással együttműködve őrizzük meg nemzeti államainkat, nyelvünket és kultúránkat vagy mindannyiunkat kiforgatnak mindezekből, és elidegenítenek a szülőföldünktől, államainkat birodalmi adószedő helytartósággá alacsonyítják, anyanyelvünket konyhanyelvvé silányítják és saját nemzeti kultúránkat elfeledtetik velünk” – fogalmazott Kövér László. Beszédében kitért arra is, hogy „Európában és benne a Kárpát-medencében nem az államhatárok megváltoztatásával kezelhetők a megoldatlan nemzeti kérdések, hanem az állampolitikák megváltoztatásával, a nemzeti önazonossághoz való jog elméleti és gyakorlati biztosításával” – számol be a 444.

Áder János – ahogy az Index idézi – a trianoni békeszerződés történelmi előzményeinek felidézésével kezdte, azt mondta, Magyarország sorsa nem 1920-ban, hanem már előtte, különféle háttéralkukkal eldőlt, de az akkori magyar vezetés is követett el hibákat, mert ha ügyesebbek lettek volna, nem lett volna ekkora a kár.

Végül az ülés végén a Himnusz és a Székely himnusz eléneklése után Orbán Viktor kezet rázott az ellenzéki frakciók jelenlévő vezetőivel.

„Nagyra értékelem a főpolgármester döntését a fővárosi trianoni megemlékezés kezdeményezéséről” – így reagált újságírói kérdésre Orbán Viktor a csütörtöki parlamenti ünnepi ülés után. A miniszterelnök azért dicsérte meg Karácsony Gergelyt, mert Budapest vezetése úgy döntött, Trianonra emlékezve 16:30-kor egy percre leállnak a tömegközlekedés járművei, ezalatt megemlékezést hallhattak az utasok.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Tőkés László szerint Trianon centenáriumának mementója utat nyithat a magyar-román megbékélés előtt, ha az erdélyi magyarok teljes jogú polgárai lesznek Romániának, és Bukarest szakít az állampolitikai szintű magyarellenességgel. Tőkés szerint úgy kellene Romániában is a megbékélés útjára lépni, ahogyan Igor Matovič szlovák kormányfő tette, amikor közös trianoni megemlékezésre hívta, és Szlovákia teljes jogú polgárainak nevezte a felvidéki magyarokat.