Nem vadkár, ha farkas támad a bárányokra? – Farkasok és bárányok (2.rész)

Elpusztult, illetve mondhatjuk úgy, hogy legyilkolt juhokat látni, ez megindító. Bárányaik vannak, amelyeket még szoptattak. A támadó állatok a jószágok lágy részeit marcangolták szét. Jellemzően a tőgyüket. Katona Péter nem csak tartja, tenyészti is a juhokat. Őshonos magyar fajtát, rackát. Azt mondja, az árván maradt bárányokkal baj lesz, nem lehet már azokat tisztességesen felnevelni, mindig hiányozni fog nekik az anyjuk. Lelkük van. Majdnem sír az egyébként erős ember, amikor erről beszélek vele a tanyán.

Egy másik közeli tanyán, ahol marhákat tartanak, egy ott dolgozó szakképzett állattenyésztő mondta el, hogy bizony ők is tartanak a farkasoktól, sakáloktól. Két éve náluk is volt egy durva helyzet, de elmondása szerint azóta sem derült ki, hogy milyen ragadozók támadtak. Megjegyezte, ha sakálok lettek volna, a marhák túl nagy falatot jelentettek volna nekik. Egy huszonéves indiai fiatalember sem érti a dolgot, igaz, hogy ő csak egy éve van Magyarországon. Hogy miért indiai gondozója van a nógrádi gulyának, az egyik válasz, hogy újonnan már szinte egy faluban sem találni senkit hasonló munkára.

 

A tenyésztő készítette a fotót

 

Gazda, védekezz!

A Bükki Nemzeti Park hivatalos honlapján olvasható egy közlemény, amelyben azt javasolják a gazdáknak, hogy építsenek ki modern, hatsoros villanypásztort, szerezzenek be pásztorkutyákat, ebben a park segítségükre lesz. Katona Péter megerősítette, valóban kapott ilyen tanácsot ő is. Sőt kaphatna villanypásztort, ami körülbelül öt hektárnyi terület bekerítésére elegendő. Az ő területe azonban száz hektár. Az úgynevezett kuvaszprogramban is kapna kölyökkutyákat, de azzal meg az a gondja, hogy a kiskutyákat be kellene tanítani, azoknak hozzá kellene szokniuk a nyáj őrzéséhez, ami idő és energia, itt viszont azonnali megoldásra lenne szükség.

 

Villanypásztor

 

Földi Gyula, Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség Mátranovákon gazdálkodó elnökségi tagja mutatta meg, milyen is az ajánlott villanypásztor. Műanyag  „karókon” kell vezetni a kék és sárga színű vezetékeket, amikben nagyfeszültségű áram van. Már nevetve mesélte, hogy egyszer hozzáért vizes pólóban a vezetékhez, és igencsak „megrázó” élmény volt. Tehát hatásos. (Csak zárójelben: a szín azért fontos, mert az állatok a kéket és a sárgát látják, illetve érzékelik legjobban.) 

Valószínűleg nagyon jó védelmet nyújt a villanypásztor, ám Földi Gyula szerint abban a formában, amilyenben megkapják, nem használható igazán. Külön kellett hagyományos faoszlopokat leverni, mert azok tartanak is valamit, a kis műanyag tartók egy pillanat alatt kidőltek volna, ha egy nagyobb állat ment volna neki a vezetéksornak, ne adj isten, egy falka. Azt már a tehenészet egyik dolgozója mondta el, hogy ők 12 kilométernyi villanypásztorral védik az állataikat, de miután ridegtartásról, legeltetésről van szó, ha elfogy a fű egy területen, akkor ezt az egész kerítésrendszert arrébb kell vinni. Lebontani, és kicsit arrébb újra telepíteni.

Nem vadkár

Vadkárok felmérésével foglalkozó igazságügyi szakértőt kérdeztem arról, hogy mire számíthat a juhok gazdája. Az ugyanis vadkárnak számít, ha például egy szarvas bemegy valakinek a kukoricásába, lerág jó nagy területet. Azért jár kártérítés a kukoricás gazdájának. A vadtámadásért nem. Katona Péter juhonként 150 ezer forintra becsüli a kárt, hiszen nála kisbárányokat nevelő állatokról volt szó, de nem számít egy fillérre sem. 23 állata pusztult el, 10 volt még válságos állapotban, mikor ott jártam a tanyán július közepe táján. Egyébként 300 juha volt. És ott van még az az anyagi veszély is, hogy elveszíti az állami támogatást, sőt még büntetést is kiszabhatnak rá – mondja ő. Az ősi fajták – mint a racka – tenyésztésére ugyanis kért támogatást, de a szerződésben vállalni kellet, hogy mennyi állata lesz. Ha most, amikor valamiféle ragadozók megtizedelték az állományt, a vállalt  feltételeket nem tudja teljesíteni, akkor ezzel is nagy bajban lesz. Lehet, hogy el kell adnia a tanyát, fel kell adni a juhtenyésztést, ami az élete, de minimum el kell hagynia a környéket. Lehet, hogy valaki másnak kell? – teszi fel a kérdést.

A sorozat első részét ide kattintva olvashatják el.

Folytatjuk!