Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Egy mondat Karikó Katalin Nobel-díjának margójára
3/10/2023 19:00
| Szerző: Arató András
"... igaz ugyan, hogy a legnagyobb tudományos díjban részesülő tudósok főműveinek a címét sem szavanként, sem összességében nem értjük, és ez többnyire így van rendjén, hiszen ha értenénk, magunk is fölfedeztük volna azt a kis izét, elvégre egy egyszerű gázszerelőnek vagy csempekufárnak éppúgy joga van a zsenialitáshoz, mint egy kiskunhalasi asszonyságnak – jó, legyen kisújszállási, valóban nem mindegy, ám a lényeg az asszonysági lét..."
Tévedett a Dési, amikor azt mondta az Esti vagy a Reggeli Gyorsban, végre egy olyan díjazott teljesítmény, aminek a jelentőségét értjük, feltéve, hogy beoltattuk magunkat - vagy ahogy a korabeli, azaz tavalyelőtti nyelvhasználat mondotta volt: fölvettük az oltást – ráadásul nem haltunk meg a koronavírus áldozataként, vagy ha meg is haltunk, nem covidban tettük, továbbá hazafias kötelezettségünknek eleget nem téve nem a kínai vagy az orosz chipet engedtük be a véráramunkba, hanem a hanyatló Nyugatét, mert igaz ugyan, hogy a legnagyobb tudományos díjban részesülő tudósok főműveinek a címét sem szavanként, sem összességében nem értjük, és ez többnyire így van rendjén, hiszen ha értenénk, magunk is fölfedeztük volna azt a kis izét, elvégre egy egyszerű gázszerelőnek vagy csempekufárnak éppúgy joga van a zsenialitáshoz, mint egy kiskunhalasi asszonyságnak – jó, legyen kisújszállási, valóban nem mindegy, ám a lényeg az asszonysági lét; csakhogy tévedett a Dési, mert a Sorstalanságot megértettük, már aki, aki meg nem, annak elmagyarázta az ötöstagkönyvesek köre, hogy ti. Kertész Imre valójában Imre Kertész az orgoványiból (noha a Makrát nem ő írta), de őt legalább eredeti nyelven olvashatjuk, szemben Mann Tamással, Bellow Saullal, Beckett Sámuellel, vagy éppen Rabindranáth Tagoréval; szóval ott a tévedés, a Désié, hogy valójában az mRNS-nek sem értjük a jelentőségét, csak érteni véljük, miközben az jó érzés, amikor megerősítést nyer a türelem jogossága, mintegy rózsát terem a kapkodás elkerülése, ha kivártuk a pillanatot, és így nemcsak a világ legdrágább, viszont a hatékonyságot nélkülöző löttyöt fogyaszthattuk el intramuszkulárisan, hanem a háborúpártiakét, hiába mutatott példát a vakcina-fürkész felettes énje, és fogadta magába a kínai lét, mondván, bármilyen oltás jobb a semmilyennél; és ha ily hosszan fűzi a mondatát az ember, fennáll a veszélye, hogy mire a végére ér, ha el nem is felejti az elejét, de könnyen kiderülhet, ő maga tévedett, nem a tévedéssel vádolt, mint esetünkben is, amikor a svédek Nobel-esővel kápráztatják el a Kárpát-medencéből elszármazottakat – egy nap sem telt el, és máris itt van nekünk ez a móri uraság, Krausz Ferenc fizikus, aki elsőként mért meg valamit, amivel helyreállt a rend, minthogy a Pobeda karóránk nem méri az attoszekundumot.
