Kasztroly – Józsa Márta jegyzete
Általános statisztikusi vélekedés, hogy a magyar keresetekről pontosabb képet ad a mediánjövedelem. Vagyis az a bér, aminél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet kap kézhez egy hónapban. Így adódik az a helyzet, hogy a statisztikai hivatal által megállapított átlagkeresetnél a magyar munkavállalók 75 százaléka kevesebbet keres.
Lehetett volna ezt máshogy? - Selmeci János jegyzete
Az a kérdés, hogy lehetett volna ezt máshogy, jobban, élhetőbben csinálni, vagy az ország történelméből, társadalmi viszonyaiból nem következik más, csak a stagnálás, és az a hatalmi berendezkedés, mint az ország kormányzásának egyetlen működő, ám de leginkább a semmibe vezető módja, ami az elmúlt tizennégy évben kialakult, megszilárdult, és sajnos legitimációt is nyert?
Bort, búzát, akkumulátort - Rózsa Péter jegyzete
Az egyik csúsztatás a mai orbáni definícióban, hogy a forint árfolyama és a magyar gazdaság állapota között különbséget téve, a pénzromlásért a spekulánsok felelnek. És a magyar gazdaság egyre romló eredményeiért vajon ki, vagyis, hogy az 2022-es gazdasági teljesítményéhez szinte képest minden szektor alulmarad, az autóiparra épített orbáni csoda finoman szólva is halványulóban van, a visszafogott állami beruházások mellett gyárleállás, létszámcsökkentés egyre-másra, és persze az élelmiszerinfláció megint kúszik felfelé.
Mission Impossible - Szénási Sándor jegyzete
Ukrajna döntést hozott Orbán és az ő egójának nélkülözéséről az eljövendő tárgyalásokon, s bár Trump a hírek szerint adna neki szerepet, Kijev annyira gyenge sosem lesz, hogy a magyar kormányfő Ukrajnát überelhesse.
Miért most hagynák a fosztogatást? – Kárpáti Iván jegyzete
Nincs pénz a pályaudvarok rendbetételére – szólt a meglepően őszinte üzenet. Semmi gond, lovak közé dobják a gyeplőt, így aztán XXI. századi plázába futhat majd be az ötven éves szerelvény.
Se nem béke, se nem misszió - Hardy Mihály jegyzete
Az égvilágon senki és semmi nem hatalmazta vagy kérte fel Orbán Viktort vagy Szijjártó Pétert, hogy közvetítsen Kijiv és Moszkva, a Vatikán és Mar a Lago vagy Isztambul között.
Schengen - Józsa Márta jegyzete
Józsa Márta jegyzetében felidézi, hogy 2007. december 21-én ott volt az ünnepen, amikor Sátoraljaújhely egyik utcájának két országban élő lakói egymás nyakába borultak, jöttek-mentek a korábban sorompó-őrizte Ronyva-hídon ide-oda, mintha nem volna holnap. Holnap is szabad. Feltehetően hasonló jelenetek játszódnak majd le január elsején a román-magyar, meg a bolgár-román, meg a bolgár-görög határon is, ekkor léphet be végre e két ország a schengeni övezetbe.
Pékárú – Rózsa Péter jegyzete
Orbán látványpékségéről, és annak lehetséges alternatíváiról a Hetes Stúdió műsorvezetője, Rózsa Péter.
Arató András: Emelem sapkámat
21/04/2023 12:30
| Szerző: Arató András
Tudod mi a különbség a szocialista tervgazdálkodás, és az illiberális gazdaságpolitika között? Hát a terv!
Nyelvi szempontból talán szerencsésebb az árakra sapka helyett kalapot húzni, mert utóbbi az emelésre alkalmasabb, ám pártunk és kormányunk ismét előrelátónak bizonyult, túljárt az imperialisták és más liberálbolsik eszén, mintegy megelőzte őket, elejét véve a károgásnak. Ugyanis tálcán kínálta volna magát a Hanyatló Nyugat propagandistái számára a gúnyolódás lehetősége: kalapot adtak az árak fejére, amit majd az első tavaszi fuvallat elfúj, haha. Ezért aztán a történelmi leckék emlőin nevelkedett vezetőink sapkát tettek az árak kobakjára, mélyen a szemükbe húzva - fülek takarva. Annyira sikeres a termék, hogy melegben is hordható, akár egész nyáron át. Orosz nertársaink is erősen érdeklődnek e hungarikum iránt, mi másért is röpködne sereg szárnyán a Nemzet Fürkésze Moszkvába, ahová három nővér is sóvárog, mint üzletet kötni: gázért szabadalmat adunk, az ár-usanka licencét (ушанка-цена).
Előre megyünk hátra, nem hátra, nincs megállás a fejlődésben.
Végre megtörténik az árengedményes kiárusítás kapitalista anarchiájának felszámolása. Mert mi volt eddig? A kereskedők trükköztek, kérem szépen. Ha valamelyik áruból felgyülemlettek a készletek, engedtek az árból. Kevés volt a vevő? Árengedmény! Vége a télnek? Csizmakiárusítás. Sőt, még az usankát is olcsóbban adták tavasszal. Maguk döntötték el, mikor mit adnak leszállított áron. Aki ügyes volt, szorgalmas, tehetséges, akár meg is gazdagodhatott. Ráadásul a vásárló is maga döntötte el, hol vásárol. Hát hol vagyunk mi, az őserdőben? Most végre vége ennek a sehova sem vezető vircsaftnak. Pártunk és kormányunk előírja a multiknak, akik persze brüsszeli titkos kémek és aknászok, mikor mit adjanak olcsóbban, természetesen függetlenül attól, hogy mennyiért veszik a portékát. Ez az előremutató gazdaságpolitika egyenesen a Paradicsomba vezet, Stairway to Heaven. Nem a paradicsomhoz, mert az nem lesz. A külföldi kéz előbb-utóbb leveszi a szőrös kezét a honi kiskereskedelemről, és csak a nemzeti értékek iránt elkötelezett fordított ABC marad a placcon. A vásárló megszabadul a töméntelen áruféleség okozta választási kényszertől, nem kell válogatnia az üres kampókon nem lógó húsok, az össze-vissza mindenféle sajtok, zoknik, öltönyök, fogrémek között. Jártunk mi egykoron a példamutató GUM áruházban, kedden negyvenes férfi, pénteken negyvenötös női csizma, persze nem árulták el előre, mikor melyik – hol maradt volna a meglepetés? Járulékos előny: elválik a szxr a májtól, mert majd amikor a szükség kosarából mindenki egyformán nem vehet semmit, akkor előbújnak a népnyúzó feketézők, mint giliszták eső után, le lehet rájuk éppúgy csapni, mint a bujkáló rémhírterjesztőkre, akik reszketnek a sötétben.
Van még egy fontos és boldogító különbség a szocialista és az illiberális gazdálkodás között. Akkoriban a hatékonyságot nélkülöző állam volt a tulajdonos, most viszont a nemzetért felelősséget viselő Családé minden.
Látszólag nem közvetlenül ide tartozik a kórházi blokkoló órák projektje. Egyelőre csak a személyzet köteles rögzíteni a belépés és a kilépés időpontját, de ez csak a kezdeti kísérleti stádium. E kitűnő eszköz használata hamarosan kiterjed a páciensekre is, megelőzendő, hogy egyes renitens állampolgárok meleg étel iránti önző vágyuk pár napi kielégítése reményében kétszer vagy háromszor is kivetessék a vakbelüket.
Arccal a vasút felé, elvtársak – de az már tényleg egy másik téma.
Címlapi fotó: Hentesüzlet 1945. Forrása: Fortepan.hu / Berkó Pál