A hogyishívják – Szénási Sándor jegyzete
Azt mindenki döntse el maga, hogy az-e az egészséges társadalmi állapot, ha az emberek nem is tudják a köztársasági elnök nevét, az viszont kétségtelen, hogy aki most foglalja el a pozíciót, nem ad okot arra, hogy megjegyezzük.
Fokozni a fokozhatatlant - Kárpáti Iván jegyzete
A Millenárisra sebtében összeterelt élő Bayer-show különleges színfoltja a volt Gulyás Gergely, papíron a kormány egyik legerősebb minisztere, akinek nyilván vezeklésül kell most kiállnia ilyen haknikon. Nem kis szerepe volt abban, hogy a Varga-Magyar házaspár szép karriert futott be a NER-ben.
Nehogymá’ ő magyar legyen - Dési János jegyzete
Ha éppen az ügynöközés és az idegen érdekek vagy a szuverenitás kifejezések a néphülyítés és heccelés aktuális kifejezései, akkor természetesen a gránitszilárdságút is át kell csöppet faragni. Milyen jó is lesz majd azon rugózni, amikor kipécéznek valakit, hogy nehogymá’ ő magyar legyen, gyere vegyük el a az állampolgárságát. Höhö.
Vírus - Józsa Márta jegyzete
Újra aktívak a határállomások Ausztria felé. Egyelőre ismét vége a szabad határátlépésnek, ahogy Szlovákia irányában is ez a helyzet. Legutóbb a Covid-járvány alatt volt ilyen, most a szarvasmarhák 50 éve nem észlelt pandémiája, a száj és körömfájás a lezárások ellenőrzések oka.
Je suis 24 – avagy Kormányinfót bojkottálni nem kell félnetek, jó lesz
A Kormányinfó sokkal szórakoztatóbb és igazabb lenne csak fideszesek részvételével.
Jogrendetlenség - Rózsa Péter jegyzete
Mi lesz, ha a kormány 2026-ban elveszíti a választást? Az általa összelapátolt, zsiványtanyára emlékeztető jogrendszer marad, ha nem lesz 2/3-os többsége egy új kormánynak.
Az Úr adta, az Úr vette el - Kárpáti Iván jegyzete
A befektetők a múltból indultak ki, az első ciklusában Trump mániákusan figyelte a tőzsdeindexeket, imádta, ha töretlenül emelkedtek, ha pedig valami gond volt, beavatkozott. Egyelőre ez egy másik Trump.
Kockakő – Józsa Márta jegyzete
A kormánypárt tapasztalati tudatában van annak, hogy egy-egy szónak mekkora hatása van a hívekre, és mekkora vonzerőt képvisel a minden balhéban otthonos fociultrák számára. Nem mondhatja senki, hogy az ellenzék dehumanizálása nem jelent felhívást a keringőre. És a kockakövet nem csak az utca, a nemzetközi jogrendszer szereplői felé is elhajítja.
Mert ők a szegénységről nem tudnak semmit - Selmeci János jegyzete
9/04/2025 18:03
| Szerző: Selmeci János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
És nem tudják azok a politikusok sem, mert ők sem tudnak semmit a szegénységről, akik egy aktuális hiszti, egy választási győzelem, vagy ki tudja milyen világpolitikai mesterterv oltárán tönkre teszik a gazdaságot, mert nekik minden mindegy...
Én a szegénységről nem tudok semmit, de az épületben, ahová Csepelen kondizni jártam kétféle ember szokott feltűnni; az izmos, sporttáskás, jól kinézők, meg a vékony, kicsit szakadt, nem jól kinézők, akik vérplazmát adni jönnek, anya vigyáz kint a gyerekekre, amíg apa a vérét adja, aztán cserélnek, húszezer forint egy havi bérlet, 15 ezer forint plazmánként, másfél óra edzés az egészségért, az egészségük három napi kajáért.
Én a szegénységről nem tudok semmit, de amikor fogorvoshoz megyek Soroksárra, ugyanazokat az embereket látom az utcán sétálni, mint húsz évvel ezelőtt, ott élnek abban a házban, csak már jobban szét van esve a ház, ahol anno a szüleikkel éltek, és akikkel általános iskolás korunkban a bolt mellett bandáztunk, most a gyerekeikkel állnak a bolt mellett, és nem tanítják meg nekik, hogyan kell szépen lebetűzni, hogy társadalmi mobilitás.
Én nem tudok semmit a szegénységről, de a gyerekkori legjobb barátomat, akivel anno együtt fociztunk a telepen azokkal a cigánygyerekekkel, akik hárman egy cipővel jöttek, és felváltva tudtak csak beállni, szóval ezt a régi havert pár hónappal ezelőtt egy gázpalack felrobbanása ölte meg, nem is ismerek senkit, nem is tudtam, hogy ismerek bárkit, aki palackból veszi a gázt, emlékszem, hogy a nagyapám szülői házában Solton volt még gázpalack, féltem is tőle, de aztán oda is bevezették a gázt, persze ők azért nem felejtették el, amit a szegénységről tudtak.
Amiről én semmit nem tudok, nem ismerek senkit, aki igazán szegény, én csak gazdag, meg egykor gazdag alkoholistákat ismerek, meg olyanokat, akik időnként ráfüggnek a kólára, de nem ismerek senkit, aki herbált, hígítót, vagy valami más háromszáz forintos bio-szart tol, hogy egy kicsit jobb legyen neki, én nem tudom milyen az, amikor a öntudatlanul feküdni is jobb az életednél, és azt sem tudom milyen, hogy amikor bármi baj van a világban, a te munkád szűnik meg először, ha volt egyáltalán, hogy téged raknak ki a munkásszállóról, hogy prostinak állsz, mert nem tudsz enni adni a gyerekednek.
És nem tudják azok a politikusok sem, mert ők sem tudnak semmit a szegénységről, akik egy aktuális hiszti, egy választási győzelem, vagy ki tudja milyen világpolitikai mesterterv (hmm az ingyenélő amerikai költségvetés olcsóbb finanszírozásának hmm) oltárán tönkre teszik a gazdaságot, mert nekik minden mindegy, ők otthon tudnak maradni a nagy házaikban, nekik van megtakarításuk, nekik pörögnek a kétszámjegyű kamatok, a piac majd úgyis korrigál, a gazdaság majd úgyis beindul, csak pár évet kell kibírni, csak van akinek ezen a pár éven múlik az élete egészen, egy elveszített munka, egy 16 évesen ott hagyott iskola eldönthet mindent, és hiába ülnek ők ott a nagy fehér épületekben, hiába beszélek én itt a mikrofonba, azokat az embereket kellene kérdezni a szegénységről, akik a gázpalack mellett szívnak valami szart, vagy a vérplazma adásra várnak, mert attól remélik, vagy dehogy remélik, vagy remélik?...
Nem tudom, mert nekem szerencsém van, és nem tudok semmit sem a szegénységről.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2025. április 9-ei adásában hangzott el. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetések meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)