„Köszönjük
Publicisztika
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
Publicisztika

Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete

A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Gesztenye – Józsa Márta jegyzete

A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.

A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete

Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.

Arató András: Ütnek, vágnak, rúgnak, harapnak, pedig...

10/02/2023 15:58

| Szerző: Arató András

Már megint a mi Kedves Vezetőnk és önálló, felelős beosztásban robotoló munkatársai járnak elől tapintatból, önfeláldozásból, mutatnak példát demokráciából az egész hanyatló Nyugatnak.

Hát mutassanak nekem még egy olyan országot, amelyikben hét miniszter egyszerre mond le az egyetemek autonómiájáról! Ráadásul önkéntesen, szinte fogantatása pillanatában, még a csírázás előtti állapotban adták föl nemzetközi hírnévvel, elismeréssel, sőt, a horizonton halványan felderengő Nobel-díj egyáltalán nem reménytelen esélyével kecsegtető tudományos pályájukat. És még az irigység sem tartotta vissza őket e nemes cselekedettől, pedig láthatták, mily ígéretesen kezdte meg tanári pályáját régi kollégájuk, Deutsch professzor a Milton Friedman Egyetem katedráján, a pályabeléptető rendszerek és talán a nemzeti jelképek a futballstadionokban témakörével háttérbe szorítva a kvantummechanikát, mint olyat. Aki mer, az nyer, kockázat nélkül nincs rizikó, ahogy azt Tóth egykori kiképző őrmester mondaná manapság, aki tábornok s kórházparancsnok lenne most, ha nem töltötte volna be a negyvenöt esztendős vénséges öregkort – ott van tehát a bizonytalanság, hiszen ők heten nem tudhatják, vajon képes lesz-e a haza az ő szellemi hozzáadott értéküket pótolni az universitas képlékeny világában. Ki fogja eztán oltani az ifjúság tudásra éhes szomját?

Mi a Béketáborhoz tartozunk, tudtuk eddig is, de olyan jó hetven év után újra hallani is. És akkor is jól cseng ez a mondat, ha sajnos nagyon kevesen vagyunk e szépséges kempingben. Ketten.

Hanem a legszebb, legmeghatóbb jelenet ma mégiscsak Brüsszelben zajlott. Ott áll Volodimir Zelenszkij az Unióban – tegyünk egy kellemetlen és mégis elkerülhetetlen megjegyzést az öltözetére, mintegy átvéve honunk házelnökének funkcióját, természetesen csak egy pillanatra – szóval pulóvert visel az ukrán elnök, mintha csak háborúban állna. Szinte tolongva érkezik az EU apraja-nagyja, miniszterelnökök és miniszterelnöknők szorongatják egymás után a kezét, lapogatják, átölelik, még puszi is cuppan. Egy, csak egy legény viselkedik tartózkodóan, se jatt, se csók – mit fejez ki ez a nemes gesztus? Tapintatot! Hát nincs ennek a Zelenszkijnek elég baja, azzal is szembesülnie kelljen, hogy még a magyar miniszterelnök is magasabb nála? Büszkék lehetünk rája. Vagy nem?