Diplomácia a ZOO-ban - Józsa Márta jegyzete
A ma már soha nem emlegetett – bár papíron még létező – el nem kötelezett országok jobbára nagy pompával utazgató államfői nem ritkán tértek haza egy-két elefánttal a puttonyukban. Lásd Josip Broz Titonak az adriai Brioni szigetén harmadik világbéli királyi és főkormányzói adományokból létrejött egykori magánállatkertjét.
Tervek jövőre – Szénási Sándor jegyzete
Az őszi hangulat beköltözése a NER-elitbe tagadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a politikai évszakváltozás réme O.V. esetében dacot és nem beletörődést fog jelenteni, sőt.
Hatalmi térképészet - Kárpáti Iván jegyzete
A fővárost szétkapják, egymással semmilyen összefüggésben nem lévő területeket kötnének össze, és szervesen összetartozó városrészeket vágnának el egymástól politikai képviselet szempontjából.
Több lekvárt a madzagra - Dési János jegyzete
A szuvizáshoz először is egy főhatóság kell, aztán gellérthegyi irodák, autók, fizetések, kutatóintézet, egy-két 3/3-assal - ha mindez megvan, akkor lehet bőkezű pr- és reklám-megrendeléseket adni az udvari beszállítónak, akinél tutira jó helyen van az a pár milliárdocska, amit arra fordítunk a nép pénzéből, hogy a népet hülyítsük.
Gesztenye – Józsa Márta jegyzete
A sültgesztenye-szezon piaci fejleményei is érzékletesen mutatják, mennyit ér a kormány családbarát politikája. Erről is ír jegyzetében Józsa Márta, aki szerint, ha megértjük, hogy rengeteg felnőtt nem eszik azért, hogy a gyerekeknek jusson élelmiszer, akkor nyilván azon sem lepődik meg senki, hogy százezer forint rendkívüli kiadás milliók számára jelent megugorhatatlan összeget.
Pénzen vett barátság – Neuman Gábor jegyzete
Vajon mennyit is ér Orbán és Trump barátsága. A Le Monde szerint több tízmillió eurót. Ez manapság átszámítva, minimum 10 milliárd forintot jelent, de lehet, hogy sokkal többet.
A Pinocchio-miniszter - Hardy Mihály jegyzete
Gulyás Gergely miniszter mindenesetre orbitálisat tódított, amikor azt állította, hogy a hackerek kezébe került adatok között nincsenek igazán fontos vagy érzékeny adatok. Pinocchio-miniszter alighanem ismét hülyének néz bennünket, csak az ő orra nem nő olyan gyorsan, mint a hazudós fabábué.
Videorodeo – Szénási Sándor jegyzete
Mint egy FSZB-tiszt mondta: keresd a nőt, és megvan a kompromat. Mi valahol itt tartunk most. Nők, ellenzék, a hatalmi elit kihívása.
Gábor György: Cinkelt kártya, rasszista ütőlap
9/03/2023 17:04
| Szerző: Gábor György
Tényleg kérdezem: normális ez a Gulyás Gergely? Tudja, mit beszél? Ez az alak hatalmi tényező ebben az országban, miközben arra a minimumra képtelen, hogy legalább a fogalmi készletét annak konszenzuális jelentésében használja.
Magyarellenes, faji alapú bosszú, hogy az EU felfüggesztette a magyar egyetemeknek járó uniós támogatást – tette közhírré Gulyás Gergely.
Nos, ezzel megérkeztünk Gulyás emberi és intellektuális legaljára, utazásunk véget ért, a szerelvényt kérjük elhagyni, amíg nem késő.
Mostantól két eset lehetséges: vagy egyszerűen megőrült Gulyás Gergely és a legelemibb kontroll híján fogalma sincs, mit beszél: tudattalanja legmélyéről váratlanul, kiszámíthatatlanul, ám elementáris erővel feltörő szófoszlányokat ereget ki magából, mindenfajta racionális reflexió nélkül. Ezzel az erővel azt is kibocsáthatná szájának kapuzatán, hogy kiszera méra bávatag, s hozzá bámulhatna nagy bociszemekkel bele a messzeségbe, közben Búvár Kundnak képzelve magát, avagy Zrinyi Ilonának, vagy Kósa Lajos anyósának, de akár a Lenin atomjégtörőnek vagy gémkapocsnak, karalábénak, netán könnyűlovassági indulónak, s akár egyszerre, teljes nyugalomban, valamennyinek együttvéve. Gulyás tehát megőrült, ami eddig csak azért nem tűnt fel, mert a megszokott marhaságai békésen megfértek a többiek hasonló produkcióival, illetve harmonizáltak önmaga minden egyéb korábbi megnyilvánulásával.
A másik eset, hogy Gulyás tisztában van a mondottakkal, minthogy ő egy valóságos, kétlábon járó moral insanity, akinek semmi sem drága, aki részben jól megdolgozott tudatlanságában, részben reflexeiben hordott aljasságában összevissza dobálózik a fogalmakkal, most épp a fentiekkel, mert épp ez jött a szájára, s ahogy eddig, ezután sem érdekli őt senki más, még azok sem, akiket ténylegesen valamilyen (bármilyen) „faji alapú bosszú” tett sorstalanná, „faji alapú bosszú” vette el az életüket, lehettek éppen akár ma született csecsemők, vagy magatehetetlen idős emberek. Hiszen a „faj” a vérükben van, s pont azért szükséges őket (bárkiket) ennek megfelelően „végső megoldásként” teljes egészében elpusztítani, hogy írmagjuk se maradjon. Mind egy szálig, miként a baktériumokat szokás, nehogy akárcsak egyetlen példányuk is továbbfertőzze a világot.
Tényleg kérdezem: normális ez a Gulyás Gergely? Tudja, mit beszél? Ez az alak hatalmi tényező ebben az országban, miközben arra a minimumra képtelen, hogy legalább a fogalmi készletét annak konszenzuális jelentésében használja.
Gulyás a hatalom kegyétől elnyert pozícióját arra mozgósítja, hogy a legócskább és legprimitívebb módon vezesse félre erre fogékony honfitársait, legyen aztán annak bármilyen következménye is. De ha már itt tartunk, akkor nem árt leszögezni, hogy az ő kormánya – nem faji alapon – ízig-vérig magyarellenes: azok, akik kizárólag saját anyagi és hatalmi előmenetelük érdekében verik szét az egyetemek világát, nagy ívben téve mindarra, ami az egyetem intézményét Európában nyolcszáz éve egyetemmé tette, vagyis magára az autonómiára, arra, amiért egykor a magyar diákok is útnak indultak, el Magyarországról (peregrináció), mert hazájukban nem volt lehetőségük autonóm egyetemeken tanulni, képezni magukat, pontosan úgy, ahogy ez manapság zajlik, s amint ez várhatóan a közeljövőben egyre nagyobb számban történni fog: el Magyarországról. Ám tegyük hozzá, hogy a mai maffiaállam velejéig primitív és igénytelen szerencselovagjaival ellentétben ezeket a szegény, kispénzű diákokat akkoriban jómódú mecénások támogatták, hogy eljuthassanak Itáliába, Angliába, Franciaországba, vagy német és németalföldi egyetemekre. S ha már a különbségeknél tartunk, mindenesetre figyelemreméltó, hogy ma ugyebár csak egy-két szülő akad e honban, aki megteheti, hogy külföldön tanuló gyermekéhez a teljes magyar népesség által nagyvonalúan összedobott pénzen, s a saját privát céljaira hasznosított katonai repülőgépen szálljon el valahová a faji alapon magyarellenes nyugati világba, kicsinyét meglátogatandó, s ha már ott van, a faji alapon magyarellenes nyugati világ összehasonlíthatatlanul csekélyebb inflációval sújtott boltjaiban barna papírzacskójába bevásárolni ezt meg azt, mi szem-szájnak ingere.
Vagyis senki más, kizárólag a magyarországi hatalom az, amely a legnyilvánvalóbb magyarellenes szándékkal gyalázza meg a magyar egyetemeket, a magyar egyetemistákat, a magyar tudomány és felsőoktatás képviselőit, semmibe véve tehát az egyetemi autonómiát, s saját komisszárjaival élethossziglan telepakolt magánalapítványokba pumpálva át ezer milliárdos állami vagyontömegeket, ami a személyes érdekeltségéből fakadóan magyarellenessé vált Gulyás által elhülyített választópolgárok sokaságának már fel sem tűnik, vagy ha mégis, legyintenek rá, miközben ők is magyarok, tőlük is lenyúlták az állami vagyon őket illető részét, az ő gyermekeiket is megfosztották a jövőjüktől és így tovább Most pedig Gulyás szélsőséges cinizmusával „magyarellenes faji bosszúról” imaginál, pusztán azért, mert az EU – ugye, milyen érthetetlen? – a saját állampolgárainak adóeuróit nem szívesen látná sem Gulyás, sem Orbán, sem Navracsics, sem Rogán, sem Varga Judit haverjainak zsebében.
Jó lenne végre világossá tenni, hogy tizenharmadik éve a hatalmon lévők magyarellenes bosszújáról van szó, az ország rendszeresített és üzemszerű kifosztásáról, meggyalázásáról, a politikai maffia további terpeszkedésének új és újabb formáiról.
És Gulyás elkezdte kavarni a magyarellenes, faji alapú rasszista kártyát. Hátha belföldi eszmei kollégái és „vértestvérei” (akkor már legyünk következetesek) mostantól hasonlóképpen látják és láttatják a fejleményeket.
És akkor Gulyás elmondhatja végre, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán!