Nemzeti dal és árrésstop - Rózsa Péter jegyzete
Ez nem más, mint a galád kereskedő, a népnyúzó, az árdrágító, hogy a Rákosi-korszakban oly jól bevált kifejezésre utaljak, mert akkor történelmi kontextusba helyezhető azonnal az egész, és máris előáll a megfelelő néphangulat; reszkessetek kulákok, vagyis csúnya multik, gazdagok, vérszívók!
Névtelen hősök és egy amerikában született, magyar csecsemő - Selmeci János jegyzete
Ha pedig egy szegény csecsemő, aki magyar szülők (mondjuk a haza érdekeit külföldön védő diplomaták) gyermeke, és van olyan szerencsétlen, hogy esetleg Amerikában születik, attól fogva az Alaptörvény szerint felfüggeszthető magyar, kevesebbet érő állampolgár azoknál, akik idehaza jöttek a világra.
Elvirágzó akkuipar - Rózsa Péter jegyzete
Ma, csütörtökön jelent meg, hogy a bíróság által felkért két, egymástól független igazságügyi szakértő is megállapította, nem megfelelőek – egyes esetekben pedig nem is léteznek – az egyébként kötelező környezeti vizsgálatok, a kiadott építési engedély így veszélybe kerülhet.
Győzelemről győzelemre halad - Szénási Sándor jegyzete
Trump egyelőre az Államok szövetségi rendszereinek szétverésében arat diadalokat, miközben a hazai inflációt élesztgeti sikerrel.
Infláció ellen feltűrt ingujj - Kárpáti Iván jegyzete
Az infláció nem Orbán bűne, hogy ez nemcsak az EU-s átlag felett van, de még a régiót is túlszárnyaljuk, az már az ő sara.
A mi gumicsontunk - Dési János jegyzete
Azaz, az most gumicsont, hogy aki nem tetszik a Fidesznek és van másik állampolgársága, az kiutasítható lesz az országból egy állítólagosan tervezett jogszabály szerint? Vagy egy idő után nem is kell másik állampolgárság?
Jó hírek – Józsa Márta jegyzete
Néhai édesapám, akit rádióriporterként afféle büntetésképpen időről időre elküldtek termelési riportokat készíteni, sohasem jött zavarba. Ha a szépkenyerűszentmártoni mezőgazdasági termelőszövetkezet vezetősége vásárolt még egy Dacia személygépkocsit a meglevő mellé, ő legalább három napig tudott jó hírt szállítani.
A láthatatlan ember – Szénási Sándor jegyzete
A riasztó göncökben megjelenő, ám jóarcú fiatalember hatméteres távolságból indul meg a kuka felé, az arca kisimult, nyugodt, tekintete a célállomásra összpontosít, vagyis nem néz szét, nem számít neki a külvilág, egész lénye azt sugározza, hogy nem fogja érdekelni az a csöndes, utálkozó reakció, amivel az elkövetkző húsz másodpercet a jelenlévők lekövetik. Ismeri ezeket a pillantásokat jól, és túl van rajtuk.
Hontalan útlevelet! – Józsa Márta jegyzete
16/03/2025 07:46
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását.
Józsa Márta vagyok, a szocialista Romániából egykor kiutasított jogi és szellemi disszidens, jelenleg még magyar állampolgár.
Hontalan útlevéllel érkeztem ide. Meg kell jegyeznem, hogy nettó nyereségként az akkori Magyar Népköztársaság számára. Én a Román Szocialista Köztársaság költségén kaptam meg a gyerekkori oltásokat, a mandulaműtétem is román állami pénzen történt, az ovim és az érettségim sem került egy fillérjébe sem a magyar költségvetésnek. Egyetemre ugyan itt jártam, de viszonylag szerény körülmények között: rendezetlen jogi státuszom miatt még egyszerű, kedvezményes utazásra jogosító diákigazolványt sem kaptam. Az első pillanattól dolgozó, adófizető polgár vagyok, három felnőtt gyerekem is magyar adófizető. A gyerekekhez mindenkinek járó juttatásokon kívül semmiféle anyagi bónuszt nem kaptam, még csak táppénzen sem voltam soha.
Szóval rentábilis migráns vagyok. Jogilag nem is Romániából érkező bevándorló, hiszen hontalanként a magyarországi képviselettel nem rendelkező, harmadik világbéli bevándorlókkal álltam sorba a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság ügyfélszolgálati ablakai előtt sok-sok órán át és hetente, tartózkodási engedélyre várva. A hontalan passzus lánykori neve Nansen-útlevél, eredetileg a két világháború között használt menekült-útiokmány volt, a norvég államférfiról és a sarkkutatóról nevezték el. Azért volt rá szükség, mert az első világháború után milliókról nem lehetett tudni, hogy melyik ország polgárai.
A nemzeti határokat újrarajzolták, sokan megnevezni nem tudták, hogy mi a neve annak a hazának, ahová igyekeztek volna haza. Számos embernek nem, hogy útlevele nem volt, hanem nem volt állam, amely azt kiadhatta volna. A legtöbben közülük, mintegy nyolcszázezren, orosz polgárháborús menekültek voltak, akiktől a Szovjetunió új kormánya 1921-ben megvonta az állampolgársághoz való jogukat. Ezt a helyzetet kezelendő lépett a norvég Nansen, a rászorultak köre hamarosan bővült, az okmányt a Nemzetek Szövetsége, az ENSZ elődje nevében adták ki. Az én hontalan-útlevelem nem volt persze igazi Nansen-útlevél, már csak formailag sem, több tucat nyelven írta rajta, hogy érvényes a világ összes országába, azonban az okirat alján ott volt az apró betűs rész: egyetlen utazásra. Hát ez az egyetlen sikerült ide, és most itt vagyok.
Határon túli, magyar állampolgárságra jogosult barátaim között sokan vannak, akik nem kértek 2010 után a honosítási lehetőségből, mondván, hogy nekik egy állam is sok, nem, hogy kettő. Arról nem is beszélve, hogy nem akartak részt venni abban a magyar választójogtól kezdődő, a NER irányába való hajbókolásban végződő, csaknem kötelező rítusban sem, ami az ilyesfajta passzussal jár együtt. És milyen jól tették. Megúszták, őket, mint nem kettős állampolgárokat nem lehet a jövőben kiutasítani Magyarországról, amennyiben tevékenységük veszélyezteti az ország szuverenitását, közrendjét vagy biztonságát. A gránitszilárdságú állandó jelzővel ellátott, az alkotmányosság gúnyolására kitalált, alaptörvénynek nevezett ponyvamű tizenötödik módosításnak alkalmából követelem, hogy a nemzetközi szervezetek fontolják meg a Nansen-útlevél intézményének visszaállítását. Elsőként igényelném, de alighanem volna rá kereslet Putyin disszidens áldozatainak körében is. Hiszen a helyzetünk szélsebesen közelít egymáséhoz.
Józsa Márta jegyzete a március 13-i Útszélenben hangzott el, meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Ha appon keresztül éri el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a hangzóanyagok meghallgatásához, kérjük, lépjen át a klubradio.hu-ra.)